Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 10. hétfő - 30. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BARKÓCZI BALÁZS (DK):

334 Mikor volt biztosabb alapokon a magyar köznevelés, közoktatás? Nagyon fontos változás történt 2010 után. 2010 előtt az önkormányzatok voltak a fenntartói az iskoláknak, 2010 óta pedig az állam a fenntartója a tankerületeken keresztül az iskoláknak. Nincs már KLIK, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, hanem tankerületek vannak, és a tankerületek tartják fönn az iskolákat. A korábbiakban alulfinanszírozottak voltak az iskolák. Ezért lehetett 1200 milliárd forintnyi hiánya, hitele, kintlévősége, adóssága az önkormányzatoknak, mert kevesebb pénzt kaptak, mint amiből az iskolákat és mellette a kórházakat és a szociális intézményeket működtetni lehetett, alulfinanszírozottá tették ezeket. És ezért óriási különbségek voltak iskola és iskola között. Ma már utaltam rá, hogy mennyivel kisebb most a társadalmi háttér szerepe az oktatási eredményekben, mint korábban; többek között azért is, mert nyilván ha több hátrányosabb helyzetű család lakott egy településen, az egész település is hátrányosabb helyzetű volt, és az iskola is hátrányosabb helyzetű lett, és újragenerálta ezt. Most sokkal kisebb arányban generálja újra, mert az állam mindenhol ugyanúgy finanszírozza az intézményeket, ezért egységesebb és biztosabb lábakon áll, és könnyebb lesz megtalálni a jövő tudósait, a jövő Nobel-díjasait és mindenki mást, mert ha egy kistelepülésre születik egy gyermek... - bár most is ismerünk neves tudósokat, akik kistelepülési iskolában kezdték a tanulmányaikat, de ők is most már egy biztosabb intézményben tudnak tevékenykedni. Úgyhogy ezért szerintem biztosabb lábakon állunk, mint 2010-ben, mert akkor 3200-féle finanszírozási modellje volt egy-egy iskolának. Tisztelt Képviselő Úr! Ma is mindenki számára - ezt láthatták a múlt héten is - a békés demonstrációnak a lehetősége, a törvényes sztrájknak a lehetősége adott. Ezért senkit soha semmilyen hátrány nem ért. Ön sem tud olyan esetet mondani, amikor valaki sztrájkolt volna a törvények betartásával vagy demonstrált volna békésen, és emiatt bármilyen hátrány érte volt 2010 óta. Nem csak a múlt héten, 2010 óta. Én ellentétes példát tudok mondani ’10 előttről, akár a saját példámat is. Sokan voltunk ott szerintem 2006-ban, akik megtapasztaltuk, hogy önök hogyan képzelik az akkori hatalmuk fenntartását erőszakkal. Erre, hála istennek, 2010 óta nem lehet példát mondani. Sajnos a korábbi időkből lehetett. Ami a béreket illeti, teljes mértékben egyetértek azzal, hogy tovább kell emelni. Ön is tudja, hogy januártól emelkedni fog, és azon kellene dolgoznunk mindahányunknak, hogy a következő hónapokban minél több emelésnek a fedezete teremtődjön meg, minél hamarabb véget érjenek a szankciók, minél hamarabb hozzájussunk a saját forrásainkhoz a saját céljainkra. Az elmúlt években azért sok minden történt. Ha egy pályakezdő, egyetemi végzettségű pedagógus fizetését nézi, az 141 százalékkal magasabb. Ha egy húsz éve dolgozó, egyetemi végzettségű tanárt néz, aki a pedagógus II. fokozatba továbblépett, neki 132 százalékkal magasabb a jövedelme. Ha egy pályakezdő, főiskolai végzettségű tanárt néz, neki 156 százalékkal, és ha egy húsz éve dolgozó, pedagógus II. fokozatba előlépett, főiskolai végzettségű pedagógust néz, neki 142 százalékkal lett magasabb a jövedelme. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt kell továbbemelnünk, de az előző években azért, hála istennek, ezért sok mindent már megtettünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Barkóczi Balázs képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó. BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, Magyarország bajban van. Hogy Magyarország bajban van, annak számos tünete látszik egyre erősebben: összeomlik az egészségügy, a forint újabb és újabb negatív rekordokat döntöget, mint például ma; a rubeljobboldal kapkod, és a gazdaság recesszióba fordul. Az Orbán-kormány válságot okozott minden területen, így az oktatás területén is. Hogy Magyarország bajban van, az továbbá abból is látszik, hogy egyre többen és egyre gyakrabban tüntetnek. Múlt héten például 40 ezren töltötték meg itt a Kossuth teret - tudjuk, hogy ez a fideszes propagandasajtóban kétmillió ember lenne -, pontosan azért, mert az Orbán-kormány cinikusan és felelőtlenül egy rendőrre bízta a magyar oktatás ügyét. Az, hogy Pintér Sándor kinevezéséből baj lesz, már az elején látszott. Egész személyisége nem alkalmas arra, hogy a magyar oktatás ügyét képviselje, itt ugyanis a parancs, a fenyegetés, a polgári engedetlenség meg nem engedése nem járható út. Tisztelt Képviselőtársaim! Gróf Széchenyi István annak idején azt mondta: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” Tisztelt Fideszes Képviselőtársaim! Önök gyenge nemzetet csináltak Magyarországból. 16 ezer pedagógus hiányzik ma a rendszerből. Ez azt jelenti, hogy majd’ minden iskolában hiányzik egy szak- vagy egy nyelvtanár. Önök is elismerték az Európai Bizottságnak küldött jelentésükben, hogy a pedagógusoknak majd’ 50 százaléka 50 év feletti, utánpótlás pedig nincsen, hiszen azért senki nem akar tanári diplomát szerezni, hogy kevesebbet keressen, mint egy délutáni takarító. Most pedig önök kirúgják és fenyegetik a pedagógusokat. Nem elég tehát, hogy önök miatt a gyerekek 18 fokban fognak dideregni az iskolákban (Rétvári Bence: Miattunk? Miattunk?), de még azt sem, azt a tudást sem kaphatják meg az önök elavult és korszerűtlen oktatási rendszerétől, ami egyébként járna nekik. Többször elhangzott itt a PISA-felmérés. Látjuk az elmúlt 12 év eredményét: a magyar diákok teljesítménye a PISA-