Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 5. szerda - 29. szám - Az ülésnap megnyitása - „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2021” címmel benyújtott beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa:
304 Ha szabad még egy területet e téren megemlítenem, amit az expozéban nem tettem: kiemelten fontosnak tartjuk a Nemzetiségek Bizottságával való együttműködésben is a jelenleg zajló népszámlálás előkészítésének és lebonyolításának kérdéseit. Azt tudom megemlíteni, hogy a népszámlálás adatai elvi és gyakorlati szempontból is rendkívül fontosak a nemzetiségi jogterület érintettjei számára, ezt szeretném itt a plenáris ülésen is hangsúlyozni. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a Magyarországon élő természetes személyekről felvett adatok valós, megbízható és minél árnyaltabb képet mutassanak a hazánkban élő 13 nemzetiségi közösség komplex helyzetéről. A népszámlálás számos, a nemzetiségi közösségek tagjait megillető alapvető jogot érint. Ebbe a körbe tartozik a nemzetiségi önazonosság szabad megválasztásához és vállalásához, megőrzéséhez való jog, a magánszférához és a személyes, illetve különleges személyes adatok védelméhez való jog, valamint a nemzetiségi önkormányzatok létrehozásának joga. Azt tudom mondani, hogy biztoshelyettes asszony is a népszámlálás szakmai előkészítésében is részt vett, és figyelemmel kísérjük a népszámlálás folyamatát. Szerettem volna ezt mindenképpen kiemelni a nemzetiségek vonatkozásában. Szószóló asszonyoknak köszönöm a hozzászólásukat, és ígérem, hogy törekedni fogunk ennek a jó együttműködésnek a megtartására a jövőben is. Engedjék meg, hogy a vezérszónoki hozzászólásokról néhány szót szóljak. Mészáros Lajos úrnak köszönöm a támogató szavait. Külön köszönöm, hogy két helyettesem tekintetében részletesen elemezte azt a munkát, amit elláttunk. Azt gondolom, hogy számomra is megtisztelő, hogy nemcsak a hivatal egészének, hanem a két biztoshelyettes munkáját is ilyen elismerő szavakkal illette képviselő úr. Köszönöm szépen. A DK részéről Sebián-Petrovszki László bár jelenleg nincs a teremben, azért hadd reagáljak az általa felvetettekre. Ha már szóba hozta a nemzetközi megítélésünket, az ő szavaival nemzetközi leminősítésünket, engedjék meg, hogy erről két szót szóljak, bár ahogy ezt a bizottsági vitában is jeleztem, ez az általuk leminősítésnek jelzett tény 2022-ben történt meg. Szóval, a nemzeti emberi jogi intézmények akkreditációját ötévente kötelező felülvizsgálni. Hivatalunk esetében ez 2019-ben kezdődött. Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy én 2019. szeptember 26-án léptem hivatalba. A 2015-től ’19-ig terjedő időszakra vonatkozóan az eljárás a kifogásokra való válaszadáshoz először egy év időtartamra, majd a koronavírus-járványra tekintettel újabb egy évvel elhalasztásra került, és végül a végleges döntés ez év májusában született meg. Az intézménnyel szemben megfogalmazott kritikák jelentős részben tehát 2019 szeptemberére, tehát a hivatalba lépésemet megelőző időszakra vonatkoznak. A 2019. szeptemberi hivatalba lépésem óta én azon dolgozom, hogy személyesen és munkatársaimmal együtt közvetlenül ismerjem meg az emberek problémáit. Mindehhez jelentős tapasztalatszerzési lehetőséget jelentett az az országos látogatássorozat, amit az elmúlt években végrehajtottunk, és a jövőben is folytatni kívánunk, illetve ennek során jelentett egy jelentős lépést, komoly mérföldkövet a 2022-ben az előbb említett módon megnyitott hat területi irodánk. (11.30) 2021-ben egyébként a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetsége 128 nemzeti emberi jogi intézmény akkreditációját végezte el, ezek közül A, B és C kategóriát adva. Példaként említem, hogy B státusszal rendelkezik ma is a szlovák, a svéd vagy a belga nemzeti emberi jogi intézmény, mint mondjuk, A kategóriás nemzeti jogi intézmény Afganisztán, Oroszország és Irak. (Moraj.) Végül engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatosan még egy gondolatot kifejtsek: a nemzeti emberi jogi intézményekkel szembeni legfőbb elvárás a függetlenség. A reakkreditációs döntés hátterében pedig éppen az állt, hogy az alapvető jogok biztosa nem az akkreditációs bizottság iránymutatása alapján, hanem kizárólag saját maga és munkatársai szakmai ismereteit alapul véve kívánja eldönteni, hogy megítélése szerint felmerül-e olyan alapjogi sérelem, melynek feltárására vizsgálatot kell indítania, illetve maga kíván dönteni az intézkedési eszközök kérdésében is. A párizsi alapelvek által kinyilvánított függetlenség áll tehát szemben azzal, hogy a reakkreditációt végző albizottság megkérdőjelezi az alapvető jogok biztosa szakmai kompetenciáját azáltal, hogy kijelöli az általa elvárt alapjogi felfogást, ebbe az irányba próbálja befolyásolni a tevékenységét, és az emberi jogok védelmének más megközelítését nem ismeri el. Továbbmenve: engedjék meg, hogy még egy gondolatot ehhez a témához megtegyek. Az elmúlt hónapban Magyarországon járt Chris Field úr, a Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke, aki a világ több mint 150 országának közel 400 ombudsmani és emberi jogi intézményének a vezetője. Hadd olvassak fel egy idézetet elnök úr Magyar Nemzetnek adott interjújából. Idézem: „Kivételesen pozitívan értékelem és kivételesnek tartom Magyarországon az ombudsman által az emberi jogokért végzett tevékenységet. Azt gondolom, hogy a hazájukban nagyon jól őrzik az alapvető emberi jogokat, és betartják az azokra vonatkozó előírásokat. Kozma Ákos, akit most már jó barátomnak mondhatok, nagyrabecsült tagja az ombudsmani közösségnek mint a magyarországi alapvető jogok biztosa, és az általam elnökként vezetett IOI-nak is nagyon fontos tagja. Ahogyan láttam biztos urat és munkatársait, a magyar-román és a magyar-ukrán határon
