Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 5. szerda - 29. szám - Az ülésnap megnyitása - „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2021” címmel benyújtott beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
300 cselekvés ezen a területen követelménnyé válik. Az aktivitás egyrészt a jogi szabályozás kialakítását, másrészt a gazdasági, társadalmi, intézményi feltételek megteremtését jelenti. (11.00) A valóság viszont ennek pont az ellenkezője, hiszen látható, hogy a pozitív helyett épp negatívat vett az irány, láthatjuk, hogy az állam épp most hagyja magukra az intézményeket, az intézményeket fenntartó önkormányzatokat, sőt még megpróbálja róluk lehúzni az utolsó utáni bőrt is. Megnyugtató, egyben nem irigylésre méltó az a tény, hogy az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint az alapvető jogaival kapcsolatos visszásság érte. A jövő évi beszámoló terjedelmét tekintve nem lesz kérdés annak nagyobb számokkal való számadása. Kiváltképp örülök, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladata az Alaptörvény értelmében az alapvető jogok védelme. Bár ez az oktatás minőségében, a pedagógusok megbecsülésében nem látszik az önök munkáltatójától, a magyar államtól, a magyar kormánytól, de magasztos célkitűzésként megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére. Hát, ilyenből sajnos nem lesz hiány, hiszen lassan az egész társadalom veszélyeztetetté kezd válni. A jövő nemzedékek érdekei védelmének jelentősége az Alaptörvényben számos helyen tükröződik. Már a Nemzeti hitvallásban is megjelenik, hogy utódainkért felelősséggel tartozunk, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával is védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Emellett a nemzeti vagyon kezelését és védelmét illetően is alkotmányos követelmény, hogy annak célja nem lehet más, mint a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése, a természeti erőforrások megóvása és a jövő nemzedékek szükségleteinek a figyelembevétele. Ilyen az Alaptörvény P) cikke értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet védelme. Ehhez képest az állam épp most adja el a stratégiai fontosságú földterületeit, most hozott olyan kormányrendeletet, amely nem védi az erdeinket, hanem szakmaiatlanul lehetőséget biztosít azok letarolására, szinte tekintet nélkül annak az ökológiai szerepére, fontosságáravagy megújulásának az idejére és feltételeire. Valamint az elhibázott vízgazdálkodásnak köszönhetően épp idén nézhettük végig, hogy hogyan fog sivataggá válni hazánk, ha sürgősen nem hozunk kielégítő és gyors intézkedéseket. Ezek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki különös kötelessége. Érdemes megvizsgálni a közérdekű bejelentések legjellemzőbb tárgyait is a beszámolóban, melyek a következők voltak, nem meglepő módon: a védettségi igazolvány szabályozásának kritikája, melyet az ország nagy része negatív diszkriminációként élt meg; a közlekedéssel, az utak forgalmi helyzetével, állapotával kapcsolatos kifogások, ami arról árulkodik, hogy a közúti infrastruktúra-hálózatunk katasztrofális állapotú; illegális szemételhelyezés, vízszennyezés, a levegővédelemmel kapcsolatos kifogások, melyek a XXI. század társadalmának sajnálatos környezetterhelései. Nekünk viszont nincs környezet- és természetvédelmi minisztériumunk, ami sajnos meg is látszik az országon. A veszélyhelyzet során oktatási, egészségügyi ellátással kapcsolatos sérelmek, melyek nemcsak a távoktatást, de még inkább a táv-nem-gyógyítást kifogásolták jogosan, hiszen a lezárásoknak legalább annyi áldozatuk volt, mint a járványnak magának. S azt is érdemes megtekinteni, hogy a leggyakrabban megkeresett eljáró szervek listáján a második helyen az önkormányzatok voltak, melyek a túlbürokratizálást, a humán erőforrás hiányát, a forráselvonásokat is alig élték túl, s még ez a pluszteher is rájuk rakódott, és a kivéreztetésük jelenleg is zajlik. Summázva a dolgokat: ezeket a célokat nem elég csak meghatározni, hanem megvalósítani is szükséges lenne, hiszen látjuk, hogy hány területe van az életünknek, ahol már az alapvető jogaink is sérülnek. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, s mivel kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most a további képviselői felszólalások következnek. Ritter Imre német nemzetiségi képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Megadom a szót. Parancsoljon! RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, talán kétpercesre is jelentkezhettem volna, hiszen szószólótársnőim már elmondták a nemzetiségi bizottság véleményét. Én csak három dolgot szeretnék röviden megemlíteni, köszöntve ombudsman urat, helyetteseit és minden munkatársát. Egyrészt szeretném megköszönni a nemzetiségi bizottság munkáját ért pozitív megnyilatkozásokat az ombudsmani beszámoló kapcsán. Másrészt szeretném kihangsúlyozni, hogy a nemzetiségi ombudsmani munkára mindig is szükség lesz, hiszen objektív tény, hogy a nemzetiségek főszabályként kisebbségben vannak, így egy demokráciában közvetlenül nem tudják elérni a jogos igényeiket. Mindig, minden társadalomban a többségi társadalom érzékenységétől, empátiakészségétől függ, hogy a nemzetiségeknek milyen jogokat biztosítanak és adnak. Ezért több mint egy évtizeddel ezelőtt az önálló nemzetiségi ombudsman intézményének a megszüntetését mi egyértelműen a
