Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 5. szerda - 29. szám - Az ülésnap megnyitása - „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2021” címmel benyújtott beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

295 munkaügyi, oktatási és egészségügyi témájú panaszok alkották a harmadik legszámosabb ügycsoportot. Ezúton is köszönjük biztos úrnak, dr. Kozma Ákosnak a hazai és nemzetközi jogvédő munkáját. Tisztelt Ház! A nemzetiségi biztoshelyetteshez 2021-ben eljuttatott beadványok volumene 2020-hoz képest 11 százalékos növekményt mutat, ugyanakkor változott azoknak a struktúrája is. Az egyedi visszásságok helyett egyre inkább az általános, több vagy valamennyi nemzetiséget érintő panaszok vizsgálatára irányuló, kiemelt jogi jelentőségű beadványok érkeztek. A megkeresések nemzetiségi megoszlását tekintve megállapítható, hogy azokat legnagyobb arányban a roma közösség, a második legtöbb beadványt pedig a német nemzetiség tagjai nyújtották be. A megkeresésekben tematikai szempontból alapvetően nevelési, oktatási, nemzetiségi önkormányzati, kulturális, illetve roma esélyegyenlőségi és az egyenlő bánásmóddal, szociális, lakhatási, gyermekvédelmi, közfoglalkoztatással összefüggő ügyek jelentek meg. Köszönöm innen is Ritter Imre német nemzetiségi országgyűlési képviselőnek, továbbá a nemzetiségi szószólóknak, hogy segítették a biztoshelyettes asszony munkáját, és köszönöm szépen dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszony munkáját. Azt külön köszönöm, hogy az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadói bizottsági szakértői feladatát is ellátja, amelyre hazánk méltán lehet büszke. Tisztelt Ház! Tíz évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvényünk egyik jelentős újítása volt, hogy alkotmányjogi védelemben részesítette természeti erőforrásainkat, különösen a termőföldet, az erdőket, a vízkészletet és a biológiai sokféleséget, mindezeknek egy külön P) cikket szentelve. Az új alaptörvényi rendelkezés kimondta továbbá, hogy e természeti források védelme és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Kiemelkedő jelentőségű áttörésnek lehettünk tanúi a nemzetközi környezetvédelmi jogot illetően. 2021. október 5-én született határozatában ugyanis az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa emberi jogként ismerte el a tiszta, biztonságos, egészséges és fenntartható környezethez való jogot, és e jogot a nemzetközi emberi jogi katalógusba inkorporálta. A határozat felszólította a tagállamokat, hogy e jog érvényesítéséhez építsék ki a megfelelő intézményeket, alkalmazzák a legjobb gyakorlatokat, fogadják el a vonatkozó stratégiákat és általánosságban tartsák tiszteletben az emberi jogokat. A jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettes 2021-ben bő félezer ügyet kezelt, elvi állásfoglalásokat és figyelemfelhívásokat tett közzé. Munkája során különös figyelmet fordított a természet, az épített környezet és örökség, a táj és a vizek védelmére, de vizsgálódási körébe vonta a körforgásos gazdaság tematikáját, valamint a jelenleg is különös jelentőséggel bíró klíma- és energiapolitikai kérdéseket. A globális felmelegedés és klímaváltozás elleni küzdelem évtizedeiben magától értetődő evidencia, hogy a természet- és környezetvédelmi kérdések mindannyiunk életét érintő ügyek. Ezért kiemelkedő jelentőségű e körben a környezetvédelmi ügyekben az információhoz való hozzáférésről és a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről szóló aarhusi egyezmény, amelyet az Országgyűlés az első Orbán-kormány idején, 2001 novemberében iktatott törvénybe. (10.30) A jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettesi intézmény egyedülálló még nemzetközi szinten is, ezért ugyancsak köszönet illeti dr. Bándi Gyula biztoshelyettes úr munkáját, melyhez további sok sikert és jó egészséget kívánok. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP mindezek alapján támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2021. évi tevékenységéről szóló beszámolót, továbbá a beszámoló elfogadására vonatkozó határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Most Gurmai Zita képviselő asszony következik, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon! DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Először is az MSZP egyetért a pedagógusok és a pedagógus-szakszervezetek jogos követelésével. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) És most akkor kezdjük a beszámolót! Sajnos, könnyű dolgunk van, amikor az alapvető jogok biztosának tevékenységét kell értékelnünk: a 2021. év második felében ugyanis a magyar ombudsman leminősítését javasolták a külföldi kollégái, 2022 májusában pedig le is minősítették. Magyarországnak most tehát egy B kategóriájú ombudsmanja van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar ombudsmannak nincs szavazati joga, és nem viselhet tisztséget a világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a találkozókon, valamint nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem. A leminősítés oka, hogy számos alapjogi problémával a magyar biztos nem foglalkozik érdemben. Ez már önmagában elárulja, hogy milyen alacsony színvonalú hazánkban az alapvető jogok biztosának tevékenysége, hiszen ez egy lesújtó bizonyítvány, külföldi kollégái, hozzáértő szakemberek állították ki önről. Ehhez képest az ombudsman 2021. évi jelentésében egy szó sincs arról, hogy szerinte mi vezetett ehhez a leminősítéshez, és még arról is hallgat, hogy milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a munkájának a szakmai megítélése javuljon. Nem látjuk azokat a pontokat és akciótervet, ami ezt a leminősítést javítaná. Úgy vélem, erre a biztosnak szóban mindenképpen választ kell adnia, különben a beszámolója értékelhetetlen. A szóbeli magyarázat egyébként azért is szükséges, mivel az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához tartozik az Egyenlő Bánásmód Hatóság, de erről Sebián-Petrovszki László kollégám már beszélt.