Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 5. szerda - 29. szám - Az ülésnap megnyitása - „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2021” címmel benyújtott beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony!Tisztelt Országgyűlés! Nagy örömömre szolgál, hogy ismét önök előtt mutathatom be hivatalunk előző esztendei tevékenységét, ezúttal a ...
286 érkezett hozzánk. A rendészeti igazgatóság tavaly 696 ügyet zárt le. 2021-ben rendőri intézkedéssel szembeni panasz tárgyában 21 esetben adtunk ki jelentést. Az érintett rendőri intézkedések mindegyikében az országos rendőrfőkapitány úr lefolytatta a jogszabályban előírt hatósági eljárást, és ki kell emeljem, tisztelt Országgyűlés, hogy a 21-ből 16 esetben a mi döntésünkkel teljesen egyező, 3 esetben a döntésünkkel részben egyező, 2 esetben pedig a mi döntésünkkel ellentétes közigazgatási határozatot hozott. A tárgyévben egyébként jó néhány határátkelőhelyet is felkerestünk, ahol szintén a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések végrehajtását és a határvédelmet monitoroztuk. Ki kell emeljem egy speciális tevékenységünket a rendészeti igazgatóság vonatkozásában. 2021 elején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő iskolaőrök ellenőrzését kezdtük meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területéhez tartozó 75 oktatási intézményt kerestek fel kollégáink, jó részét jómagam is, ahol a megyében lévő összes olyan oktatási intézményt meglátogattuk, ahol iskolaőr működik. Meghallgattuk az intézmények vezetőit, a szolgálatot teljesítő iskolaőröket, megvizsgáltuk a tevékenységhez szükséges tárgyi feltételeket. A megyei szinten történt vizsgálat tapasztalata az volt, hogy az iskolai közösségek rövidebb vagy hosszabb idő után elfogadták az iskolaőr jelenlétét, elismerték az intézmény pozitív elemeit. A válaszadók elsősorban az intézmény konfliktusmegelőző jellegét emelték ki. Néhány szót szeretnék szólni a közérdekűbejelentő-védelmi munkánkról. A közérdekű bejelentők jogainak védelmét érintő tevékenységünk kapcsán 2021-ben a közérdekű bejelentések megtételére szolgáló elektronikus rendszeren keresztül 537 beadvány érkezett hozzánk. Érdekes, hogy az elmúlt öt év átlagához képest ez 70 százalékos emelkedést mutat. A törvényi definíció nyomán 306 beadvány, azaz a beadványok közel 60 százaléka volt ténylegesen közérdekű bejelentés. A közérdekű bejelentő számára a rendszer által biztosított kiemelten fontos lehetőség, hogy a bejelentést kivizsgáló szerv felé névtelen, azaz anonim módon maradhat a bejelentő. Éppen ezért a bejelentők közel 90 százaléka kérte is, hogy személyes adatai kizárólag a hivatalunk részére legyenek hozzáférhetők. A bejelentések kivizsgálását követően megállapítható volt, hogy a beadványok körülbelül az esetek felében voltak megalapozottak. Ezen ügyekben az eljáró szervek gondoskodnak az adott körülmény orvoslásáról a veszélyeztetett társadalmi érdek érvényesítése érdekében. Végül, de semmiképpen nem utolsósorban néhány szót szeretnék szólni a helyetteseim tevékenységéről. Először a nemzetiségi biztoshelyettes asszony munkájáról hadd szóljak néhány szót. A világjárvány és az ennek nyomán elrendelt veszélyhelyzet után két évvel is megkerülhetetlenül jelen van a világban a járványhelyzet, így továbbra is nehezíti a hatóságok, intézmények és közszolgáltatók működését, de a gazdasági és társadalmi élet újraindulása a nemzetiségi közélet és a nemzetiségi közösségek többsége számára is az újrakezdés lehetőségét jelentette. A fenti folyamatok kettős hatást gyakoroltak a nemzetiségi jogterület ügyforgalmi tendenciáira. A klasszikus nemzetiségi jogi ügyekkel kapcsolatban közel egy évtizede fokozatosan alakuló, de hatásaiban csak közvetett módon érvényesülő trend 2020-ban egyszerre struktúrává állt össze, amely 2021-re megszilárdult. Az egyedi visszásságok helyett egyre inkább az általános, valamennyi nemzetiséget érintő panaszok vizsgálatát kérő, alacsonyabb számú, de jóval nagyobb elvi jelentőségű beadványok érkeztek hivatalunkhoz. Ez a folyamat közvetlenül összefüggésbe hozható a nemzetiségi származású személyek jogtudatossá válásával, az online jogérvényesítési lehetőségek világjárvány által is generált robbanásszerű terjedésével és a nemzetiségi jogvédelem egyéb szerveinek, a helyi és országos önkormányzatok, a szószólók és a képviselő úr fokozódó aktivitásával. (9.30) Tapasztalataink szerint egyedi ügyekben az érintettek gyakrabban kértek segítséget választott vezetőiktől, testületeiktől, a nemzetiségi önkormányzatok, intézmények ugyanis jellemzően rendelkeztek megfelelő súlyú és tekintélyű szakemberekkel, infrastruktúrával a felmerülő kisebb súlyú problémák kezelésére és megoldására. A nemzetiségi biztoshelyetteshez elsősorban kiemelt jogi jelentőségű kérdésekkel és visszásságokkal fordultak. Sok esetben pedig a nemzetiségi közösségek képviselői közösen kérték az ombudsmanhelyettes segítségét és közreműködését. Ezek az ügyek összetettebbek voltak, a struktúra teljes körű vizsgálatát célozták meg, illetve speciális szakértői tudást, nagyobb elemzési kapacitást vagy rendszerszintű ismereteket is igényeltek. Fontos hangsúlyozni az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége szerepét a szakmai kapcsolattartásban: a megbízhatóság, a kiterjedt kapcsolati háló, a jog- és érdekérvényesítési tapasztalatok, valamint a nemzetiségpolitikai cselekvőképesség kiváló szakmai partnerré teszi ezeket a testületeket. Köszönjük munkájukat, és bízunk ezen a területen is az eredményes jövőbeni együttműködésben. 2021-ben egyébként a nemzetiségi érintettségű ügyek száma 391 volt, ami 11 százalékos növekedést jelent. Megnövekedett a levélforgalom is ’21-ben: 2213 darab papíralapú vagy elektronikus dokumentumot kezeltek a nemzetiségi biztoshelyettesi titkárságon. Négy közös jelentés, öt elvi állásfoglalás, hét jogalkalmazási javaslat az eredménye biztoshelyettes asszonyék munkájának. Néhány kiemelt témát említenék: nevelés-oktatás, nemzetiségi felsőoktatás, egyetértési jog gyakorlása, nemzetiségi egyéni és közösségi névhasználat, súlyos szociális körülményekkel élő, nemzetiséggel összefüggő ügyek és panaszok, büntetés-végrehajtási ügyek vagy büntető-, szabálysértési és rendőrséget érintő ügyek.