Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - A központi költségvetés címrendjének az Integritás Hatósággal összefüggő módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

275 szervezet, ez az EUTAF nevű szervezet, ismétlem, az Európai Bizottság megbízásából jár el. Az Európai Bizottság tett javaslatot arra, hogy az EUTAF segítsen a szervezet létrehozásában. Az EUTAF teljesen független az MNB Zrt.-től, tehát nem céges formában, költségvetési szervi formában működik. A vezetője, az említett Dencső Balázs pedig semmilyen politikai kötődéssel nem bír, pártnak nem tagja, és ha a képviselő úr megnézi az önéletrajzát, akkor láthatja, hogy több évtizede, kormányoktól függetlenül dolgozik a közigazgatásban. Én abban bízom, hogy ez is erősíti azt, hogy egy olyan szervezet fog létrejönni integritáshatóság néven, amely mindenféle vizsgálatnak, függetlenségnek meg fog tudni felelni. Mennyibe kerül majd ez a szervezet? Apáti képviselő úr tette fel a kérdést. Mivel költségvetési szervként fog működni, ezért a fölállítását követően minden hónapban a havi költségvetési beszámolókban szerepelni fog, hogy mennyibe kerül ez a szervezet. A terv az, hogy egy nagyjából 50 fős szervezet jöjjön létre. November második felétől, végétől kell felállni, nyilván nem azonnal 50 fővel. A dolgozók a különleges jogállású szervezetek dolgozóira vonatkozó szabályok szerint kapják meg a fizetésüket, tehát mint a kormánytól független más egyéb alkotmányos szervezetek, és az Országgyűlés előtt lévő megtárgyalt törvény pedig arról szól, hogy a hatóság elnöke a Magyar Nemzeti Bank elnöke fizetésének a 80 százalékát fogja megkapni. Tehát pontos beszámoló lesz arról, hogy mennyibe kerül ez a szervezet. Azért itt százmilliós nagyságrendekről beszélünk, én azt gondolom, ez egy szükséges befektetés ahhoz, hogy ismétlem, megkapjuk mindazokat a forrásokat, amelyekre jogosultak vagyunk. Milyen a mérleg, az EU-mérleg? Ezt Z. Kárpát Dániel képviselő úr tette fel kérdésként. Ugye, az összes, 2021-27 közötti időszak uniós támogatása, ide nem számítva az RRF-hitel összegét, agrártámogatás, mindenféle támogatás együtt nagyságrendileg olyan 40 milliárd euró. Hogy ennek ütemezett a felhasználása: a jövő évi költségvetésben azzal számoltunk, hogy különböző jogcímenként összességében mintegy 2500-2600 milliárd forint átutalás történhet meg Magyarország irányába. Ez az összes támogatást jelenti. Ezzel szemben a magyar befizetés nagyságrendileg 600 milliárd forintot tehet ki. Tehát ha így nézzük szűken a szaldót, akkor pozitív. Egyetértek azzal, hogy ez nem egy adomány. Ez nem egy adomány, Magyarország jogosult ezeknek a támogatásoknak a felhasználására. Na most, ha kiterjesztően értelmezzük azt, hogy az uniós támogatásnak mi az ára, mi a mérleg, akkor kétségtelen tény, hogy az úgynevezett GDP/GNI mutatónak van egy érdemi különbsége, vagyis számos, egyébként nyugat-európai székhelyű cég, amely Magyarországon rendelkezik cégekkel, profitot realizál, és a profitátutalás értelemszerűen egy Magyarországon megtermelt, de külföldön hasznosuló forrás. Szerintem pont az a lényeg, hogy ezt a különbséget csökkentsük, minél nagyobb legyen a hazai hozzáadott érték, és ne csak Magyarországon legyenek befektetések, hanem legyenek erős magyar cégek, amelyek külföldön is meg tudnak jelenni. Ugyanakkor én óva inteném magunkat attól, hogy ezt a fajta mérleget az uniós támogatásokkal összevonjuk, hiszen történelmi adottság, 1990 után a privatizációval, számos jóhiszemű kezdeményezéssel, a privatizációval együtt sajnos ez egy történelmi tény, hogy olyan a gazdasági szerkezetünk, hogy rendkívül erős a külföldi tulajdonú cégek sorsa. Én most minősítettem, lehet, hogy helytelenül. Én azt gondolom, hogy az uniós tagságtól függetlenül ezt a gazdasági szerkezetet nehéz megváltoztatni, ezért ismétlem, én nem tartom célszerűnek egyben számolni az európai uniós támogatások mérlegét a GDP/GNI mérleggel. Azzal a megállapítással egyetértek, hogy az Európai Unió magországai vállalatokon keresztül profitáltak abból, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, hiszen a négy szabadság elvének köszönhetően számos beruházást hajtottak végre, vagy a négy szabadság elvének köszönhetően Nyugat-Európában szabadon vállalhattak munkát magyar személyek. Én azt gondolom, kulcsfontosságú kérdés az, hogy milyen irányban megyünk. A gazdaságpolitika abba az irányba megy, hogy a magyarországi gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot. Ez 2013 óta minden évben megvalósult. Az elmúlt években a magyar reálbér-emelkedés meghaladta az európai uniós átlagot, tehát van egy érdemi gazdasági és jövedelmi felzárkózás, és abban bízom, hogy egyre több erős magyar cég lesz, amely külföldön is befektet és transzferál jövedelmeket, amelyek a magyar lakosságot, a magyar jövedelemtulajdonosokat fogják erősíteni. (18.20) Ez a zárógondolatom. Sokan itt már a gazdaságpolitika irányát illetően tettek javaslatokat, ajánlásokat a szuverenitás kapcsán. Én ismétlem, az önök előtt lévő javaslat egy technikai lekövetése az integritáshatóság létrehozatalának. Az integritáshatóságra azért van szükség, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat ténylegesen fel tudjuk használni. Az a célunk, hogy ezeket a forrásokat tisztán, korrupciómentesen a magyar gazdaság bővítésére, a jövedelmek növelésére fogjuk felhasználni, és ez szükséges ahhoz, hogy azt a szuverén gazdaságpolitikát, amit 2010 óta folytattunk, a következő időszakban is fenn tudjuk tartani. Igen, nehéz idők vannak. Az, hogy ki a felelős ezekért a nehéz időkért, hogy az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája a felelős, vagy a külső helyzet, ennek a megválaszolására, kérem, nézzék meg az Eurostat adatait a magyar gazdaság teljesítményéről, és kérem, nézzék meg, hogy az Egyesült Államokban az egy évvel ezelőtti szinthez képest a tízéves állampapírok hozama háromszoros, nézzék meg, hogy Németországban a legtöbben jövőre gazdasági visszaesést prognosztizálnak, nézzék meg, hogy a balti országokban az elmúlt hónapokban 20 százalék fölötti infláció volt.