Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:

267 Értem, hogy ezen cégeknek óriási az érdekérvényesítő képessége, nagy a befolyása. Azt is értem, hogy ha most a kormány - bár azt, mondjuk, már kevésbé - pont egy ilyen helyzetben nem akar egy újabb frontot nyitni, hiszen, ha ezek a cégek megszimatolják, hogy Magyarország különadók alá akarja vetni őket, nyilván teljes kapcsolatrendszerüket latba vetik annak érdekében, hogy ez soha ne sikerüljön a magyar kormánynak. De most, amikor minden egyes forintra szükség lenne, például a Rezsivédelmi Alapban, akkor mondjuk, a NER-es nagyvállalkozók különadóztatása mellett a digitális multinacionális techcégek különadóztatása is fontos lenne, ha már itt akár nemzetközi együttműködésekről, akár önálló, nemzeti hatáskörben hozott döntésekről vagy megoldásokról beszélünk. Hiszen azért, amikor egy ilyen javaslatot lát az ember vagy egyszerű ellenzéki képviselő, akkor az igazságérzet elemi erővel kell hogy feltörjön egy parlamenti képviselőből, hogy ha láthatóvá akarják tenni a legkisebb ügyletből származó legkevesebb bevételt vagy legkisebb mértékű hasznot, akkor adóztassák meg azokat is keményen, akik ezeket a platformokat, ezeket a felületeket üzemeltetik, az igazságos és arányos közteherviselés érdekében. (17.30) Tehát itt a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túlmenően örülnék, ha a kormány az ilyen irányú kötelezettségeket, jogos lakossági elvárásokat is teljesítené, hangsúlyozom: az igazságosság érdekében. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Izer Norbert államtitkár urat, hogy kíván-e az elhangzott kérdésekre válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, öné a szó. IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, most nem visszaélve a tisztelt Ház türelmével, röviden szeretnék a két felvetésre válaszolni. Nagyjából azonos irányba is tett javaslatot mindkét képviselő úr, tehát Z. Kárpát képviselő úr és Apáti képviselő úr is, hogy lehetnénk bátrabbak a digitális cégek adóztatása kapcsán. Ugye, azt fontos látni, hogy a mostani javaslat egy irányelv-átültetés, és nagyon fontos azt is tudni, hogy Magyarország mindig az elsők között volt, aki átültette az irányelveket. Tehát az adóelkerülésről szóló irányelveknek idestova már a 7. módosítása ez a most előttünk lévő közigazgatási együttműködési csomag, mindig időben átültette Magyarország. Tehát az, hogy az időben egyezőség mit okoz, azt jelenti, hogy most kell átültetni, ezért meg is tesszük ezt. Ugyanis tényleg fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi adóelkerülésben, ami a magyar érdekeket szolgálja, azt a lehető legkisebbre szorítsuk, és megpróbáljuk bevonni a közteherviselésbe a nemzetközi szereplőket is. Hogy ezt lehet-e még hatékonyabban vagy lehet-e még erőteljesebben, ezt nyilván látni kell, de a legkisebb cégek jóval kevesebb erőforrással rendelkeznek olyan szempontból, hogy akár adótervezési vagy adókikerülési technikákat nem tudnak úgy alkalmazni, és a digitális cégekre pedig még inkább igaz, hogy iszonyatosan vagy rendkívül mobilak. Tehát nagyon nehéz őket lokálisan megadóztatni, hiszen egyik napról a másikra át tudja tenni a szerverét, akármit egy másik tagországba. Tehát azt felismerte az OECD és az Európai Unió is, hogy gyakorlatilag a digitális cégeket vagy egy nagyon egyedi módon lehet megadóztatni, vagy globálisan. A globális adóztatás mellett tört lándzsát az OECD és az EU is, gyakorlatilag a GloBE nevű nemzetközi módosításnak ez az első pillére, hogy a digitális, nagy techcégeket megpróbálják világszinten megadóztatni. Gyakorlatilag ez az egyetlen módja, hogy világszinten azonos szabályok működjenek, viszont jól látszik, hogy ez a munka nagyon lassan halad. Mi is erre várunk, hogy ez az első pillér kiforrja magát, és ezek a szabályok megvalósuljanak. Valójában egyedi megoldásokkal nagyon kevés ország tudott előrukkolni. Ami egy jó megoldás volt, az például Magyarországon a reklámadó, és erre utaltam, hogy egy egyedi megoldással lehetett egyébként a techcégeket is bevonni az adózásba. A reklámadónál az volt az egyénisége, hogy a magyar nyelven közzétett reklám volt az adó tárgya, és ilyen szempontból egy olyan unikális adótárgyat találtunk, hogy gyakorlatilag nem tudta az Európai Unió Bírósága sem vitatni ennek a helyességét, tehát a magyar nyelvű reklámot meg tudtuk adóztatni akkor is, ha printmédiában, tehát papíron és akkor is, ha digitális médiában lett közzétéve. Tehát gyakorlatilag a legnagyobb digitális cégek be lettek vonva az adózásba, és Magyarországon fizetett adót a legnagyobb platformok mindegyike és a legnagyobb digitális szereplők mindegyike. És amikor arról értekezett Apáti képviselő úr, hogy a kicsikre hogy tudunk fókuszálni: gyakorlatilag az elmúlt tíz évben a magyar adópolitikának az a filozófiája, hogy kifehérítjük a gazdaságot, és abból egy adócsökkentést, egy fenntartható adócsökkentést valósítunk meg. Tehát pont a legkisebb vállalkozásoknak olyan rendkívül kedvező adórezsimeket tudtunk működtetni, amik egyébként az ő gazdasági tevékenységüket éveken keresztül tudták támogatni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a folyamat, hogy a fehéredés forrásait adócsökkentésre fordítjuk, ez egy jól bevált recept. Én azt gondolom, hogy amint rendeződik a gazdasági helyzet, akkor ehhez az úthoz vissza is kívánunk térni.