Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 4. kedd - 28. szám - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fogok én se meglepetést okozni. Ha már a Fidesz és a DK is támogatott valamit, akkor hogy gondolnám én, hogy ne ... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
265 ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Mivel az uniós szabályozás az OECD által 2020-ban kiadott modellszabályokat követi, amelyek a megosztásalapú gazdaság területén működő, digitális platformon keresztül értékesítők vonatkozásában állapít meg keretszabályokat, adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a módosítási terv az uniós szabályozás magyar átvételét végzi el, ezért a Demokratikus Koalíció, összefüggésben azzal, hogy mi alapvetően fontosnak tartjuk az európai együttműködést, ezért kiindulópontként önmagában ezt a szabályozást várhatóan támogatni tudjuk. Hangsúlyozni szeretném ezzel együtt, hogy azért is szükség van erre, mert a digitális fejlődés egyre több komplex lehetőséget kínál az adócsalásra, illetve az adókijátszásra, éppen ezért, hogyha ez ellen fellépünk, azt fontosnak tartjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fogok én se meglepetést okozni. Ha már a Fidesz és a DK is támogatott valamit, akkor hogy gondolnám én, hogy ne támogassam ennek az irányelvtörvénynek az elfogadását? Főleg azért is, mert hasznosnak és fontosnak tartom azt, hogy az egyszer elfogadott és egyszer módosított európai tanácsi irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségét az Országgyűlés teljesítse. Az a feladatunk most, hogy törvénybe foglaljuk ezt az irányelvet; itt a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményt állítjuk föl a digitális platformok üzemeltetői számára. Azt gondolom, hogy mindenki előtt ismeretes, vagy mindenki használt már ezek közül a digitális platformok közül egyet s mást szállásfoglalásnál, akár belföldi-külföldi szállásfoglalásnál, akár bármilyen más esetben, és sokszor látjuk azt, hogy amikor például levonnak a kártyánkról egy-egy összeget, akkor ez valami teljesen más európai uniós fővárosban realizálódik. (17.20) Folyamatosan változtatják ezek a cégek is a székhelyüket, ezért egy közös európai uniós cselekvést, a belső piac védelme érdekében egy közös fellépést mindenképpen indokoltnak tartok, ezért a KDNP-frakció is támogatni fogja a tanácsi irányelv átültetését a magyar jogrendbe. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Mostanában némiképp megszaporodtak az Európai Unió irányából érkező különböző rendeletekkel, irányelvekkel kapcsolatos javaslatok. Nyilván az irányelveknél van a jogalkotónak olyan cselekvési szabadsága, hogy az átültetés módját, mikéntjét azért meghatározhatja, hiszen itt azért nem közvetlenül hatályosuló témákról van szó. Én üdvözlöm azt, ha egy ilyen európai rendszer létrejöhet. Valóban sokszor és sok társaság a zavarosban halászott az utóbbi időben. Ami előtt értetlenül állok - és ez egy valóban furcsa téma -, hogy a különböző digitális szolgáltatók, tartalomszolgáltatók esetében miért nem bátrabb egy kicsit a kormány. Tehát azt látjuk, hogy nagyon sok cég működik Magyarországon, realizál itt profitot igen nagy mértékben, és az említett közteherviselésből nem igazán veszi ki a részét. Ha nemcsak a portfóliót diverzifikálják okosan, hanem a vélt vagy talán valós adófizetésnek az országát is maguk választhatják meg, akkor bizony Magyarország ennek a folyamatnak egészen biztosan csak a kárvallottja lesz. Az is látható, hogy nagyon sok szolgáltatás esetében - itt ugye, a Booking, az Airbnb és társai esetében - magát a szolgáltatás jellegét is vizsgálni kellene, lehetne, nemcsak azt, hogy a különböző pénzügyi tranzakciók mégis megfelelő körülmények között zajlanak-e vagy sem. Engem például nagyon irritál az, hogy ennek a kormánynak nincs egy látható Airbnb-koncepciója, miközben önmagában az, hogy ezt a szolgáltatást lehet folytatni, a budapesti albérletpiacról több mint háromezer ingatlant vett ki, erőteljes kínálati szűkösséget okozott egy piacon, nagymértékben hozzájárult az árak felveréséhez, tehát nagymértékben járult hozzá az Airbnb működése ahhoz, hogy az albérletárak 170, 180, 190 ezer forintra nőttek. Nem lehet mindezt úgy elintézni, ahogy a kormány próbálta, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően - mondja ő - bízzuk ezt az önkormányzatokra, majd ők megoldják, azokra a forráshiányos, kivéreztetett önkormányzatokra, akik rá vannak szorulva ezeknek a cégeknek a minimális mértékű befizetéseire is. Tehát azt látom, hogy itt központi, országos jogalkotói feladat lenne, nemcsak a különböző pénzügyi tranzakciók, manőverek irányultságát és szabályszerűségét vizsgálni - ez nagyon fontos, ezt támogatjuk -, de
