Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

254 jogszabály megkülönbözteti a támogatásból kizárt és nem kizárt közjogi tisztségviselőket, az utóbbiak közé tartoznak például az országgyűlési képviselők is. Ez a törvény 8. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában úgy rendelkezik - a példánál maradva -, hogy „ha az országgyűlési képviselő vagy annak bármely családtagja pályázatot nyújt be, akkor ennek tényét a kormány által üzemeltetett honlapon közzé kell tenni”. Értik, ugye? Tehát ezen jogszabály szerint már annak is nyilvános adatnak kellene lenni, hogyha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett pályázati úton elérhető forrásért folyamodik, legyen szó akár az államháztartás rendszereiből, az európai uniós forrásokból vagy akár százszázalékos állami tulajdonban álló szervezet által létrehozott alapítványból származó forrásról. Helyénvaló és logikus lenne tehát, ha a vagyonnyilatkozatokban is fel kellene tüntetni a már a benyújtott pályázatokra vonatkozó adatokat is. Azt gondolom, a fentebb hivatkozott törvényhely által alkalmazott szófordulattal élve elvárható lenne, hogy mindazon nem kizárt közjogi tisztségviselő, aki úgymond közpénzre pályázik, ennek a tényét a mindenkori vagyonnyilatkozatban feltüntesse. És akkor ezzel összefüggésben engedjék meg, hogy idehivatkozzam a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit: „A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egységébe” - ezt a 2. § (4) bekezdésének b) pontja mondja. Szinte mindenki ismeri viszont azt a mondást, legalábbis az elejét, hogy zavarosban jó halászni, ám ez valójában így folytatódik: de idejében kereket kell oldani. Nos, kedves képviselőtársaim, azt gondolom, helyénvaló az lenne, ha nem azon törnék a fejüket, hogy mikor és hogyan tudnak kereket oldani, a közvélemény szeme elől, a nyilvánosság elől elbújni, hanem hogy miként lehet végre átlátható viszonyokat teremteni. Önök azonban most sem ezt az utat járják, most sem ezt a megoldást keresik. Dr. Hargitai János, az itt lévő Mentelmi Bizottság elnöke, szinte napra pontosan három hónappal ezelőtt úgy fogalmazott, az akkori törvényi szintre emelt vagyonnyilatkozat-tételi rendszerrel kapcsolatosan, hogy annak indítéka nem egyéb, mint az, hogy önök meg kívánnak hajolni „az Európai Unió Parlamentjében diktált magas jogállami feltételek előtt”. Végezetül engedjék meg, hogy bemutassam az előttünk fekvő javaslat jogászi szem számára talán legsúlyosabb, már-már, ha lehet így fogalmazni, vicces ellentmondását. Kénytelen vagyok ezt kiemelni, mert eklatáns példája annak, hogy a Bizottság irányába fennálló azonnali megfelelési kényszerük milyen fércmunkát eredményezett. A 35. §-ban ugyanis előírják a politikai felső vezető nyilatkozattételi kötelezettségét, ami önmagában természetesen egy dicséretes dolog. Teszik ezt ugyanakkor az indokolás szerint az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint. Na de, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 3. § (3) bekezdésének c) pontja szerint például a politikai felső vezető a miniszterelnök politikai igazgatója. Kérem, tekintsünk el attól, hogy a szóban forgó személy éppen országgyűlési képviselő is, és mint ilyennek, eleve vagyonnyilatkozatot kell tennie, mert a jogalkotásnak végképp nem szabadna személyre szabottnak lennie. (16.20) És akkor itt kénytelen vagyok felhívni a figyelmüket vagy az önök segítő szándékát, vagy a mindenkori politikai igazgató úr figyelmét is arra, hogy mint valamennyi politikai felső vezető, a már említett, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerint kizárt közjogi tisztségviselőnek minősül, azaz nem indulhat pályázóként és nem is részesülhet támogatásban. Hogyan lehetséges tehát akkor, hogy éppen az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben megalkotásra került jogszabály okán kell vagyonnyilatkozatot tennie, amikor ilyen támogatást nemcsak hogy nem kaphat, de nem is folyamodhat érte? Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt javaslom önöknek, hogy a tervezetet - a mi segítségünkkel is akár - mentesítsék a súlyos szakmai ellentmondásoktól, ügyelve a jogalkotási törvény előírásaira. Mi ezért nyújtunk be módosító javaslatokat, hogy az ilyen anomáliákat ki lehessen küszöbölni, javasoljuk, ezeket támogassák. Egy mondatban hadd szóljak hozzá ahhoz, ami itt az imént kibontakozott, és most már nyolc éve figyelem az összeférhetetlenséggel kapcsolatos vitát, és ezért hadd szóljak itt a most már egyre fogyatkozó számban lévő ügyvédkollégák nevében is. Én rendkívül méltánytalannak és hátrányosnak tartom azt, hogy az ügyvéd mint hivatás összeférhetetlen az országgyűlési képviselői munkával, különösen úgy, hogy ez az a hely, ahol jogszabályokat alkotunk, ahol, ha egy jogszabálynak problémája van, azt a jogalkalmazásban jelentkező problémák leszűrésével pont egy ügyvéd tudja ide behozni, és ő tud olyan módosításokat javasolni, ami azt a jogszabályt, amit megalkottunk, jól vagy nem jól működik, de mindenképpen a gyakorlatból leszűrt tapasztalatok alapján hitelesen és jól, jó szándékkal tudja módosítani. Ha valahol igazán szükség lenne arra, hogy ne legyen összeférhetetlen a jogászi hivatásnak az általam egyik legmagasabbra tartott ága, az ügyvédkedés, akkor ez ez a hely lenne. Úgy gondolom, hogy itt most én azok helyett is beszélek, akik a kormánypárti padsorokból nem tudják, mert nem lehet nekik megfogalmazni ezt, hogy ha bármikor lehetőség lenne az összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatára, ha csak egy lehetőség lenne rá, ezt az összeférhetetlenségi szabályt meg kellene szüntetni, lehetőséget kellene adni, hogy azok az ügyvédkollégák, és nyugodtan mondhatjuk, akár pro bono is, tehát ingyen láthassanak el olyan jogi képviseletet,