Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):

230 Onnan menekülnek az emberek, többek között Magyarországon keresztül, ezrével naponta. Nem tudom, hogy önök ennek megállítása érdekében mit tettek eddig, mit szeretnének tenni, és hajlandók lettek volna-e arra, hogy ide, a Ház falai közé bejöjjenek, hogy gyors döntéseket lehessen hozni. Lehetett volna ezt az utat járni. Ha ezt a vitát is nézem, nagyon kétlem, hogy gyors, egynapos, félnapos vitákkal naponta tudtunk volna olyan döntéseket meghozni az Országgyűlés keretei között, ami a magyar emberek érdekét szolgálja, a magyar életeket védi - egészen biztosan nem. Ezért indokolt a törvényekben pontosan szabályozni a veszélyhelyzet fogalmát, ami meg is történt. Veszélyhelyzetet kihirdetni nemcsak úgy ukmukfukk szokott a kormány. Magas szinten, még az Alaptörvényben is szabályozva van, hogy milyen esetekben lehet, milyen körülmények között veszélyhelyzetet hirdetni. Rendeleti kormányzás. Amikor veszélyhelyzetet elrendelt a kormány a Covid-járványra tekintettel, arra hivatkozással, akkor csak olyan rendeleteket hozhatott, amely ezzel kapcsolatos. Akármit nem változtathat meg rendeletekkel. Amikor háború dúl a szomszédban, akkor a humanitárius segítségnyújtással és a háborús helyzettel kapcsolatos gyors döntéseket hozhatja meg. Ezt sem örökre, mert ezeket is az Országgyűlésnek kell életben tartani, amíg az Országgyűlés, vagyis önök és mi együtt ezt jónak tartjuk. Erről ne feledkezzünk el! A rendeleti kormányzás egészen más volt 1990 előtt. Akkor kinek volt beleszólása, hogy azok a rendeletek meddig maradnak fenn, és abba, hogy kinek az érdekében születtek? Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az eredeti javaslatra is kitekintünk, arról ma nem sok szó esett, sőt a vitában olyan gondolatok is elhangzottak, amelyek bár támogatják a javaslatot, mégis 10-15 perces szitokhalmazt engedett meg magának néhány képviselőtársam. Azt kell mondanom, hogy indokolt és támogatható az a korlátozó intézkedés, amelyről szól ez az előterjesztés, vagyis hogy 180 napban korlátozzuk azt az engedélyt, amely veszélyhelyzeti felhatalmazást ad a kormánynak annak meghosszabbítására. Tisztelt Képviselőtársaim! A mi célunk a béke. Ha önök is ezen a párton vannak, akkor kérem, hogy ne bújjanak mindenféle dollármilliárdok vagy -milliók mögé, ne bújjanak szankciók mögé, és ne bújjanak Dobrev Klára szoknyája mögé. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Hozzászólásra jelentkezett Vargha Tamás államtitkár úr, akinek soron kívül adok szót, a kormány nevében. Parancsoljon! VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek Dunai Mónika képviselőtársammal abban, hogy arról kellene vitázni, amiről szól ez a javaslat, a veszélyhelyzet időbeni korlátjáról, erről a 180 napról, amit korábban önök megköveteltek, hogy legyen. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány megjegyzést tenni, mert Novák Előd képviselőtársunk mondott néhány gondolatot a Magyar Honvédségről. Idegen csapatok nem állomásoznak Magyarországon, hanem a szövetségeseinkkel együtt közös kiképzésben és közös gyakorlatokon vesznek részt a magyar katonák. Katonák és fegyverek nem kerülnek Ukrajnába a magyar-ukrán határon keresztül; a szövetségesek egymás határain, ahogy ezt a kormányhatározat is tartalmazza, természetesen szállíthatnak fegyvereket. Az altábornagy úr, a Magyar Honvédség parancsnoka nem titokban járt Ukrajnában és találkozott az ukrán vezérkari főnökkel, ez több helyen is nyilvánosságot kapott. Természetesen ebben a helyzetben nem előre bejelentett látogatásról volt szó. Igen, a balti légtérben nem először légtérrendészeti feladatokat lát el a Magyar Honvédség a vadászrepülőivel. A légtérrendészet nem azonos a légvédelemmel, nem konfliktusba kerülnek ott orosz vagy más nemzetiségű gépekkel a légtérrendészek, hanem, ahogy ez Magyarország légterében is szokásos, abban az esetben, ha nem jelentkeznek vagy nem a megadott útvonalon repülnek, akkor a megfelelő módon figyelmeztetik a repülőgépeket. Nem megszállásokban vettek részt a magyar katonák, és nem vezényelték őket sem Afganisztánba, sem Irakba, sem Koszovóba, semmilyen misszióba. Ez Magyarországon önkéntes, és a magyar katonák kiválóan teljesítik feladatukat a missziókban is. A határon is szolgálatot teljesítettek, a mai napig is teljesítenek szolgálatot közösen, járőröznek még mindig a rendőreinkkel, és védik Magyarországot. Köszönöm szépen a figyelmet, és szeretném kérni, hogy arról folyjon a vita, amiről a törvényjavaslat, az előterjesztés szól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni. (Nacsa Lőrinc jelzésére:) Nacsa Lőrinc képviselő úr jelzi, hogy az előterjesztők nevében válaszolni kíván az elhangzottakra. Megadom a szót, parancsoljon! NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen mindenkinek, aki részt vett ebben a vitában. A számos csúsztatást és hazugságot alkalmazó ellenzéki felszólalásokat is köszönöm, bár teljesen világosan kiderült, hogy a baloldal egyetlen eszköze a „van rajta sapka, nincs rajta sapka” történet. Önök akkor támadnak bennünket, ha nincs időkorlát a veszélyhelyzetben, önök akkor támadnak bennünket, ha van