Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 4. kedd - 28. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló elfogadott törvényhez benyújtott normakontroll-javaslat, a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentés, valamint a normakontrol... - DUNAI MÓNIKA (Fidesz): - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK):
205 DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz célja az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezés. Ennek érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását támogattuk, ugyanakkor alapkövetelmény számunkra, amire képviselői esküt is tettünk, hogy Magyarország Alaptörvényének megfelelően járunk el mindenben, és olyan törvényeket hozunk, amelyek megfelelnek Magyarország Alaptörvényének. Támogatjuk ezért a kormány jelen indítványát is, amely az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló előzetes normakontroll-eljárást kezdeményez. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen indítvány szerint javasoljuk, hogy közösen kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy valakivel szemben vádat emeljen a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével. Az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése rögzíti ugyanis, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független; az igazságszolgáltatás közreműködőjeként - mint közvádló - az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ebből kifolyólag a magyar alkotmányos berendezkedés alapján a független ügyészség jár el a különböző gazdasági, így a közpénzek felhasználásával, illetve kezelésével kapcsolatos bűncselekmények felderítésében, továbbá a bíróság előtt a vád képviseletében. Az ügyészség vádmonopóliumának elve az Alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelenik, amikor a testület kifejtette, hogy az ügyészség feladata a közvádról történő rendelkezés, a vádmonopólium gyakorlása, azaz a testület is rögzíti, hogy az Alaptörvény az állami büntetőigény érvényesítőjeként kizárólagosan az ügyészséget jelöli meg. Ugyanakkor azt is látni szükséges, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ügyészi függetlenség követelménye a legmagasabb alkotmányos szinten került rögzítésre, mivel az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független. Az Alkotmánybíróság is megerősítette az ügyészségi rendszer Alaptörvényben garantált függetlenségét, amikor kimondta, hogy a jogállamiságból fakadó hatalommegosztás elve indokolja a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenségét. Tekintettel arra, hogy a közvád képviselete egy külön szervezetrendszerben, az ügyészi szervezetrendszerben történik, ezért nemcsak a személyi, hanem a szervezeti függetlenség biztosítása is alkotmányos követelmény. Ezért az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az ügyészségi szervezet is független a többi hatalmi ágtól. (9.50) Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy indítványozzuk, hogy a fentiekben kifejtett indokok és szempontok alapján a tisztelt Alkotmánybíróság vizsgálja meg a törvény 1. §-át a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt; azaz, a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével. Köszönöm szépen a figyelmet, a javaslat elfogadását javasoljuk. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Sebián-Petrovszki László képviselő úr, DK-képviselőcsoport. Öné a szó. SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon a Demokratikus Koalíció volt az egyedüli, amelyik nemmel szavazott a Fidesz, illetve a kormány korrupciót támogató törvényjavaslatára, így fogunk eljárni ennek a törvényjavaslatnak a későbbi szavazásaiban is. Tehát az álláspontomat ismerik, azt hiszem, nem nagyon kell részleteznem, tényleg csak dióhéjban foglalom össze. Pontosan tudjuk azt ezekből a törvényjavaslatokból, ebből a korrupciót támogató törvénycsomagból, hogy önök nem akarnak valódi jogállamot, nem akarnak valódi független igazságszolgáltatást, ügyészséget, bíróságot, és nem gondolják komolyan a korrupció elleni harcot sem. Önök csak az uniós pénzt akarják valahogy kiénekelni Brüsszel szájából, hogy aztán azt pontosan ugyanolyan rendszerben ellopják, mint ahogy az elmúlt 12 évben tették. Ezért hívjuk ezt korrupciót támogató javaslatcsomagnak, ezért beszélünk arról, hogy semmi változást nem hoz ez a mi életünkbe, pontosan ugyanúgy ellopnák ezt a pénzt, mint az elmúlt 12 évben tették, tehát mi, DK-sok ezért szavazunk nemmel. Ámde most azért vagyunk itt, mert van egy olyan fordulat ebben a történetben, ugyanis az, amit ebben az ügyben az Alkotmánybírósággal csinálnak, az Alkotmánybírósághoz fordulással csinálnak, hát, az minden tisztességes demokratából előhozza a színikritikust. Beszéljünk világosan: önök most egy színjátékot játszanak el. Színjátékot adnak elő az Európai Bizottságnak is meg nekünk is. A mű szereplői önök, tisztelt kormánypárti képviselők, a mű forgatókönyvírója és rendezője pedig nem más, mint Orbán Viktor. Ha már színjáték, akkor nézzük meg, hogyan, miből épül föl ez a színjáték! Prológus. A csúf, gonosz Brüsszel megelégelte, hogy az elmúlt 12 évben minden uniós támogatás az Orbán családhoz és a fideszes oligarchákhoz került, ezért a további kifizetéseket ahhoz az ördögi feltételhez köti, hogy Magyarországon legyen jogállam, és a támogatásokat ne lehessen többé ellopni.
