Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 7. szerda - 45. szám - Az ülésnap megnyitása - A magyar kultúra napjáról szóló előterjesztés összevont vitája - DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Nemzeti imádságunk, a Kölcsey Ferenc által jegyzett Himnusz a világon egyedülálló módon képviseli a magyar néplel...
1897 Az ülésnap megnyitása ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, és köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai munkánkat. Mai munkánk során Aradszki András és Dócs Dávid képviselő urak mint jegyzők lesznek a segítségemre. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 20. ülésnapját megnyitom. A magyar kultúra napjáról szóló előterjesztés összevont vitája Soron következik a magyar kultúra napjárólszóló előterjesztés összevont vitája. A Hoppál Péter fideszes képviselőtársunk által benyújtott előterjesztés H/2227. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól való eltérés szerint a nyitóbeszéd és a zárszó elhangzására összesen 20 perc; a kormány képviselőjének nyilatkozatára szintén 20 perc; a Törvényalkotási Bizottság felszólalására 10 perc, ebből a kisebbségi vélemény ismertetésére 5 perc; a képviselőcsoportok felszólalására összesen 20-20 perc; a független képviselők felszólalására pedig 5 perc áll rendelkezésre. Most megadom a szót Hoppál Péter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, aki felszólalását az emelvény szószékén fogja elmondani, és tisztelettel felhívom figyelmét, hogy a vitában történő nyitóbeszéd és esetleges zárszó ismertetésére összesen 20 perces időkeret áll rendelkezésre. Parancsoljon, képviselő úr - ez képviselői előterjesztés -, öné a szó. DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Nemzeti imádságunk, a Kölcsey Ferenc által jegyzett Himnusz a világon egyedülálló módon képviseli a magyar néplelket; önvizsgálat, remény, hit, erkölcsi tanítás és alázat emelkedett és szakrális megjelenítése. Mint mindannyiunk előtt ismeretes, a szerző 1823. január 22-én, Szatmárcsekén tisztázta le, fejezte be a Himnusz kéziratát, országgyűlési határozat vagy bármiféle törvényi aktus azonban a mai napig nem rendezte a Himnusz kéziratának keletkezésnapját, nem iktattuk be országgyűlési határozattal a nemzeti emléknapok sorába a magyar kultúra napját. Mind ez idáig a Hazafias Népfront 1988-as határozata alapján, 1989 óta mintegy szokásjogként ezen a napon, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Áttekintettük tehát a jogalkotást, a jogszabályok sorát a rendszerváltástól napjainkig a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakértőivel és munkatársaival, és így jutottunk arra az elhatározásra, hogy egyéni képviselői indítvány formájában az Országgyűlés elé terjesztjük ezt a határozati javaslatot, amelyben ezen aktussal a Himnusz születésének 200. évfordulójára, tehát a jövő év, 2023. január 22-ére immár rendezzük a jogi státuszát ennek a nemzeti emléknapnak, így az önök támogatásával, segítségével a magyar kultúra napja is bevonulhat a nemzeti emléknapok országgyűlési határozattal megerősített aktusainak sorába. Fontosnak tartom, hogy a 200. jubileumtól, tehát ezen évfordulótól kezdődően ezen jogi aktussal megerősített formában, méltó módon emlékezhessünk itt, az anyaországban, a határon túl és a diaszpórában élő magyarok, mi mindnyájan az identitásunkat meghatározó jelentőségű Himnuszunk keletkezéséről. Napjainkban, a ránk nehezedő globális ideológiai fenyegetettség közepette rég nem tapasztalt szükségünk van arra, hogy megújult és megerősített kultúrpolitikai lépésekkel határozott és adekvát válaszokat adjunk arra, hogy mi is fontos a számunkra a XXI. századi Európában, mely értékek azok, amelyek mellett kiállunk. A Himnusz nemzeti közösségünk minden tagja számára az egyik legfontosabb és legalapvetőbb identitásképző erővel bíró költemény, szerzemény, zenemű. Rögzítenünk kell, hogy léteznek örök érvényű, megmásíthatatlan alapvetéseink, amelyek meghatározzák nemzeti identitásunkat; ezek azok, amik nem változnak a korszellemmel, amiket nem foghat az idő vasfoga, ahogy az újabb és újabb ideológiai irányzatok sem. Az országgyűlési határozati formában történő megjelenítéssel meg kívánjuk erősíteni azt a meggyőződésünket, hogy a magyar kultúra napján nem megkövült pillanatképet, nem érinthetetlen emlékművet, nem csupán egy évfordulót, nem valami élettelen és lezárt dolgot ünneplünk, hanem élettel teli, lüktető, erős és megtartó egyetemes nemzeti örökségünket. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy nagyon rövid áttekintést tegyek a Himnusz keletkezése óta eltelt történetről, és egy kicsikét talán elé is menjek; mi volt az, ami az elmúlt évezredben a magyarság számára himnikus erővel bírt a Himnusz keletkezése előtt. Jól tudjuk, hogy úgynevezett néphimnuszok töltötték be ezt a szerepet nagyjából a XVI. századi magyar anyanyelvűségi, magyar irodalmi törekvések kibontakozása után; és így az elmúlt öt évszázadnak a zömében, tehát nagyjából 300 évig a katolikus országrészekben úgynevezett
