Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 6. kedd - 44. szám - A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):

1859 figyelműek, amiért ezeket az indokolatlan költségeket leverik rajtunk. Én pedig azt mondom, hogy milyen esetben össze kell hasonlítani a brit, a francia, a skandináv és a magyar ugyanazon multinacionális bankhálózatok által biztosított szolgáltatásokat. És mire lelünk? Arra, hogy mondjuk, a brit pénzügyi rendszerben van valódi ingyenesen hozzáférhető bankszámlacsomag, még az átlagfizetés szintjéig is, legalábbis a korábbi években lehetett ilyet találni. Magyarországon pedig közel lehetetlen elérni ugyanezt. Kiugróan magasak a bankszámlához kapcsolódó költségek, megkockáztatom, hogy európai szinten a top 3-ban vagyunk ebben, egy olyan országban, ahol a bankok kényére-kedvére a mindenkori kormányok - legyünk korrektek, nem csak a mostani - mindent megtettek. Banki ágazati különadó, emlékszünk? Át lehetett hárítani? A nagy többségét át lehetett hárítani. Pénzügyi tranzakciós illeték, emlékszünk? Több mint 200 milliárdos tétel. Át lehet hárítani? Az utolsó forintig, még a vállalkozókra is, beismerő vallomás van a bankok részéről papíron ez ügyben, és a jogalkotó mégsem tett semmit. Tehát itt aztán önök tényleg megtettek mindent a bankok kedvéért: EBRD-paktum, a Bankszövetséggel történő megegyezés, a devizahiteles átváltásnál piaci árfolyam alkalmazása, ami a bankoknak jó, az ügyfeleknek baromi rossz volt, ebben legyenek őszinték. Mindent megtettek tehát azért, hogy ez a pénzügyi rendszer jól érezze magát Magyarországon. Ezzel szemben odajutunk, hogy valami elképesztő tranzakciós és kártyához, számlához kapcsolódó díjtételemelkedések következtek be az utóbbi években. Nagyon gyorsan le lehet keresni azt is, hogy míg 2010-ben átlagosan 4250 forint volt egy átlagos bankkártyadíj, 2021-ben ez már 6270 forint. Tehát van, ahol az infláció szintjével növekedtek a banki költségek, van, ahol annak többszörösével. De ha már a költségek tudnak inflációkövetők lenni, akkor az ingyenes készpénzfelvételi limit miért nem tudja követni az inflációt? Akkor a magyar embereknek miért kell fizetni azért, hogy a saját pénzükhöz hozzájutnak? Egészen elképesztő tehát, hogy egy átlagos ügyfél számára is legalább havi 1600 forintos kiadást jelent csak a bankszámlája, de mondom, sok százezer olyan honfitársunk van, akinél ez az összeg nagyságrendileg ennek a háromszorosa. Ezzel kapcsolatban én jobbikos képviselőként már évekkel ezelőtt letettem egy nagyon komoly konzervatív családvédő javaslatot, ez pedig a tehermentesített bankszámla konstrukciója. Ennek az az alapelve, hogy átlagfizetésig érjük el azt, hogy az alapműveletek legyenek ingyenesek mindenki számára. Itt nyilván nem komoly tőzsdei és befektetési ügyekről beszélek, az alapműveletekről átlagfizetésig, és átlagfizetésig a pénzkezelés, tehát a bankszámla költsége vagy nulla, vagy egy nagyon-nagyon tolerálható mértékű legyen. Úgy gondolom, hogy rengeteg pénzünket használja ez a bankrendszer, néha csalárd módon, néha tisztességes módon, de a világ minden normálisan működő gazdaságában a bankok alapvetően nem a számlához kötődő számladíjakból, tranzakciós díjakból próbálják fenntartani magukat, hanem abból, hogy tisztességesen állnak az ügyfelekhez, elkérik használni az ügyfél pénzét, ezt megfelelően forgatják, adott esetben befektetik szabályozott, biztonságos körülmények között, köszönik szépen, de nem kívánnak pluszköltségeket leverni az ügyfeleken. Magyarországon ez nincs így, felháborító, hogy nincs így, éppen ezért a tehermentesített bankszámla konstrukcióját ajánlom figyelmükbe. Ezzel együtt természetesen be fogom nyújtani az ezt illető határozati javaslatot, hogy szélesebb körben is meg tudjuk tárgyalni azt, hogyan lehet segíteni nem csak ügyfeleknek. Nem csak fogyasztókról van itt szó, minden egyes érintett, magyar ember olyan családtag és egy családnak egy olyan tagja, aki esetében felmerülhet az, hogy többszörösen adóztatják őket így, mert egy háromtagú család esetében és három bankszámlával számolva bizony nagyon-nagyon komoly havi költségek jönnek ki. Szabadítsuk meg ettől a magyar embereket! Köszönöm a figyelmet. (12.40) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a cashback-szolgáltatás, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársam beszélt, azért számos nyugat-európai országban létező szolgáltatás. Itt most két alkalommal 40 ezer forint van a mostani javaslatban, az ATM-ekből, a készpénzfelvevő automatákból pedig két alkalommal összesen 150 ezer forintnyi készpénzt lehet ingyenesen, mindenféle tranzakciós díj nélkül felvenni. Abban egyetértek önnel, hogy szerintem az az egészséges helyzet, ha a bankok harcolnak az ügyfelekért kedvezményekkel, olcsó csomagokkal, abszolút minimálisra csökkentett kezelési költségekkel és nem pedig olyan csomagokkal, amelyek ezeket a családokat sújtják. Számos lépést tettünk ebbe az irányba az elmúlt időszakban is, de ez a mostani törvényjavaslat is ezzel a korábban már előrevetített szolgáltatással ilyen módon segíti azokat az embereket, akiknél jelentősebb a készpénzfelhasználás, bár örömteli szerintem az a fejlemény, hogy immár egyharmadával meghaladja a kártyás fizetések összege a készpénzes fizetések összegét, lehetne ezt még tovább is fokozni. Az elmúlt években is számos alkalommal tárgyaltunk itt olyan törvényjavaslatot, amely a készpénzmentesség felé való haladást, illetve a különböző digitalizációs megoldásokat preferálja. Szerintem a következő években van még tennivalónk jogszabályalkotás ügyében a fintech világ valamiféleképpeni szabályozásában, hiszen ez egy létező világ; a digitális bankolás, a különböző financiális technológiák, innovációk befolyásolják és jelen vannak az életünkben, kár ezt tagadni. Itt fontos, hogy megfelelő