Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 6. kedd - 44. szám - Az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez begyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitája - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
1856 Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólást nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát ezennel lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó. DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja a gazdaságfejlesztési miniszter feladatkörébe tartozó, valamint a feladatkörét érintő egyes törvények értelmezését és alkalmazását elősegítő módosítása. A törvényjavaslat a gazdasági tárgyú törvények körébe sorolható csődtörvény-módosítás, a felszámolási eljárások hatékonyságának és átláthatóságának növelését célzó technikai módosítások, pontosítások mellett a hitelezők védelmét és pontosabb tájékoztatását szolgáló rendelkezéseket vezet be. A szerkezetátalakítási szakértői igazolvánnyal kapcsolatos adminisztratív eljárások, adatkezelési szabályok rögzítése a csődtörvény mellett a szerkezetátalakításról szóló törvény módosítását is szükségessé teszi. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami vagyonról és a nemzeti vagyonról szóló törvény jogértelmezést segítő módosító rendelkezésein túl a módosítás a kivezetésre szánt állami vagyon átadására létrehozott informatikai felület megszüntetésére figyelemmel szabályozza a tulajdonosijog-gyakorlók közötti vagyonmozgások szabályait. A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával megújulnak a törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonban tartandó, állami tulajdonban álló társasági részesedéseket és a sportcélú ingatlanok felsorolását tartalmazó mellékletei. Az állami vagyongazdálkodást érintően módosul az Erzsébet-táborokról szóló törvény. A módosítással az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerül egy jelenleg is az alapítvány által üzemeltetett, állami tulajdonú ingatlan, amely az alapítványnak a gyermekek üdültetésével, táboroztatásával és művelődésével összefüggő feladatait segíti. Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló törvény módosításával az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően a törvény hatálya alá tartozó, de még át nem adott lakóingatlanok is az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába adható a társasággal kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak ellátása érdekében. A fenti körbe tartozik az állami és önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok tekintetében alapított vételi jog gyakorlásával kapcsolatos eljárási szabályokat pontosító lakástörvény is. Feltételezve, hogy Z. Kárpát képviselőtársam hozzászólása a törvény ezen szakaszához tartozik, engedje meg, hogy reflektáljak az előbb elmondottakra. Közöttünk az egy régi véleményeltérés, hogy a bérlakások, illetve a bérlakások építését lehetővé tevő bérleti konstrukciók létrehozását, vagy pedig alapvetően a tulajdonban lévő lakások, tehát a magántulajdonban lévő lakások építését szorgalmazza és támogassa a kormány. A többször elmondott indokolásunk lényege az, hogy Magyarországon, de azt hiszem, hogy Közép-Európában alapvetően a lakás, az otthonteremtés a tulajdonhoz igazodik, és az emberek túlnyomó többségének az ad biztonságot, ha saját tulajdonban álló ingatlanban hozza létre otthonát, és ott segítjük az otthonteremtési lehetőséget. Mi a bérlakásokat mindenképpen átmeneti lehetőségnek tartjuk. A szociális bérlakások kérdése egyébként természetes, azoknak a létrehozását elsősorban önkormányzati érdekkörökbe tartozónak minősítettük és minősítjük jelenleg is. A postai szolgáltatásokról szóló törvényt módosító rendelkezések a postai szolgáltatások fejlesztéséhez, a megváltozott lakossági igényekhez való alkalmazkodás elősegítéséhez, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Keresztes képviselőtársam, gondolom, ehhez a szakaszhoz igazította a jelenleg a Magyar Posta korszerűsítésével és az energiaválság és a háború okozta inflációs hatások következtében jelentős mértékben megnövekedett rezsiköltségek - elsősorban energiaköltségek - mérséklésével kapcsolatos intézkedéseket. (12.20) A kettő lényegében egy időben van, és azonos célokat szolgál. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban többször előkerült itt a Ház falai között a Magyar Postával kapcsolatos jelenlegi intézkedéssorozat. A Magyar Posta jelenleg mintegy 2600 postahelyet üzemeltet az európai irányelvekben ilyen méretű országra, ilyen területi egységekre és ilyen lakosságméretekre irányelvben megcélzott mintegy 1400-1500 postahely helyett. A dolognak azért van jelentősége, mert a Magyar Posta a versenyszférában van, ezért minden olyan költségvetési juttatás, amely meghaladja az európai irányelvekben meghatározott mértéket - évente ez 15 millió euró, és ez kötődik ehhez az 1400-1500 postahelyhez -, tiltott támogatásnak minősül. Ezért a Magyar Posta működésének anyagi biztosítása az elmúlt években, évtizedekben a jelenlegi kormánynak is, de az ezt megelőző kormányoknak is mindig jelentős feladatot jelentett. Jelen előterjesztésben is utaltam rá, hogy a Magyar Posta közönsége megváltozott, megváltoztak a tradicionális postai szolgáltatásokkal kapcsolatos igények, de vitán felül, az ország jelentős részében vannak olyan távol eső településrészek, és van a lakosságnak egy olyan, elsősorban életkorhoz fűződő rétege, amely ragaszkodik, megszokta a régi postai szolgáltatásokat. Az előbb említett, még befogadható működési költségek, mint a közszolgáltatónak a kielégítési mértéke, valamint a mintegy 20 milliárdos, már ez évben jelentkező rezsitöbbletigénye szorította rá a kormányt arra, hogy
