Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MÉSZÁROS LAJOS (Fidesz):

1596 ezek a modern egynapos sebészeti laparoszkópos eszközök szinte minden városi kórházban elérhetők a diagnosztikával együtt. Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony szavaira reagálnék. Voltak szakmai felvetéseik. Ebből az utcára tett embereket én nem tudom elfogadni annak a pártnak a képviselőjétől, akik az OPNI-t megszüntették. (Arató Gergely: Ez most egy szakmai érv?) Amikor az OPNI bezárt, én éppen igazságügyi orvos tanoncként dolgoztam, és na, ott volt utcára kerülés, és utána, az OPNI bezárása után még hónapokig, évekig tapasztalható volt az öngyilkosságok számának az emelkedése. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Számtalan olyan boncjegyzőkönyvet írtam meg én is, ami úgy kezdődött, hogy 20 évig az OPNI-ban kezelték, majd a bezárás után az utcára került. Úgyhogy ezt szeretném visszautasítani. Tehát a betegek utcára tevése nem a mi ritmusunk. (20.20) Viszont akkor térjünk rá a szakmai felvetésekre! Az egyik a 26 ezer ágy átadása. Itt akkor hadd oszlassak el egy félreértést, vagy inkább tisztázzuk a definíciókat! 26 ezer ágy a rehabilitációs, krónikus és ápolási ágyak összessége - erről szó sincs. Rehabilitációs ágy nem kerülhet a szociális szférába. A krónikus belgyógyászati ágy azért krónikus belgyógyászati ágy, mert tartósan belgyógyászati szakorvosi felügyeletre van szüksége az ott fekvő betegnek, tehát amiről mi most beszélünk, azok a szakápolási ágyak, ahol 24 órás orvosi felügyeletre nincs szükség, szakdolgozóira lehet. Most az első becslésünk alapján azt tudom mondani, hogy körülbelül 2800 ágy az, ami itt ebben a tekintetben szóba jön, és itt sem az fog történni, hogy ezeket az ágyakat mi leürítjük, mert nincs szükségünk szabad ágyra, és nyomjuk rá a szociális ellátórendszerre, hanem természetesen a gondozottal vagy az ápolttal együtt kerül át az infrastruktúra átadásra. Ezért is van szükség a törvényi szintre, hogy a betegek és a dolgozók jogait itt törvényi szinten is garantáljuk. A bérfeszültséggel kapcsolatban pedig azt tudom elmondani, hogy egy szakápolói tevékenység mind feladatában, mind pedig felelősségében eltér a szociális gondozói tevékenységtől. A célunk pedig az, hogy a szociális otthonokban, idősek otthonában is meg tudjon jelenni egy többletfeladat, egy egészségügyi többletfeladat szakápolói szinten. És adott esetben ezt most megint csak a saját szakmai karrieremből tudom, az egyik legnagyobb kórházat vezettem itt, Budapesten, aminek az ellátási területe Magyarországon a legmagasabb átlagéletkorral rendelkezik. A Szent János Kórház ellátási területéhez 22 idősek otthona tartozott, és lehetett látni, hogy ha biztosítani tudjuk azt az egészségügyi többlettevékenységet, ami az idősek otthonában szükséges, mondjuk, adott esetben egy infúzió bekötését tudja ott megtenni valaki szabályozottan, amire egyébként őt a képessége és a képesítése feljogosítja, akkor azzal az egészségügyi ellátórendszerről egy terhet veszünk le; és a betegekről is egy terhet veszünk le, illetve a gondozottakról is terhet veszünk le, ugyanis nem kell őt szállítgatni a kórház és az idősek otthona között, hanem biztonságosan egy szakképzett ember tud orvosi rendelvényre, egyszerű szakápoló által végrehajtható feladatokat ott helyben biztosítani. Ennek a lehetőségét teremtjük meg egyébként többek között a mostani szabályozással, hiszen a szakápolási osztályokon, amiket egy egészségügyi intézmény tart fenn és a szociális ellátórendszerben nyújtott gondozás nagyon sok területen átfed, nagyon hasonló a két tevékenység. Mi itt egységesíteni szeretnénk ezen a téren. A „beteg” szót pedig azért használjuk, arról beszél hosszabban az előterjesztésünk, amikor a kórházból kikerülve valaki átkerül a szociális szférába, amikor a kórházi, adott esetben krónikus belgyógyászati osztályon fekszik, akkor ő a jelen definícióink szerint beteg. És amikor átkerül majd a szakápolási otthonba, akkor ott pedig már gondozott vagy gondoskodásra szoruló lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Mészáros Lajos képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. DR. MÉSZÁROS LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár itt az Országgyűlésben még újonc vagyok, az egészségügyi rendszerben azonban nem, hiszen 37 évig dolgoztam egy kórházban orvosként, amely kórházat aztán 12 éven keresztül vezettem is. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy ezek a mostani, jobbító szándékú beavatkozási javaslatok vagy kezdeményezések az egészségügyi rendszerben nem előzmény nélküliek. Az eddigi három ciklus alatt ez a kormány nagyon komoly előrelépéseket tett ezen a téren. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy 2012-ben a kórházak és a szakrendelők egy részének állami kezelésbe vétele történt, ami nagyon előremutató volt, hiszen száz-egynéhány önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmény végre egységes irányítás alá került, és megteremtődött annak a lehetősége, hogy átfogó országos egészségügyi reformokat lehessen végrehajtani, és ennek azóta is számtalan előnyét láttuk. Én akkor kórházigazgatóként is ezt nagyon pozitívan éltem meg. A másik egy nagyon bátor és szintén óriási lépés volt, hogy azt a hálapénzrendszert, ami a rendszerváltás előtt alakult ki és a rendszerváltás után harminc évig senki nem mert hozzányúlni, egy bátor lépéssel megszüntették, ami egy nagyon komoly orvosibér-emeléssel járt együtt, a hálapénz pedig büntetőjogi kategóriába került.