Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):

1590 decemberi adatokhoz képest 1872 orvossal dolgozik most több Magyarországon, mint 2020 decemberében. 4718 egészségügyi dolgozóval van több a közellátásban, mint az Eszjtv. bevezetése előtt. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyos munkaszerződést a bevezetéskor 3600-an nem írták alá. Ezekből a dolgozókból 2800-an már újra az állami fenntartású közfinanszírozott egészségügyben vannak. A kivándorlás pedig, ami a csúcsát 2009 környékén érte el, amikor 1100 orvos kérte ki az orvosi kamarától és a működési engedélyt nyilvántartó hatóságtól az adatait a külföldi munkavállalásra, ez kevesebb, mint az egyharmadára esett vissza a Fidesz-kormányzás alatt. Mondok még egy érdekességet. Az az 1100 orvos, aki akkor kiment, közülük 980-an a következő évben nem írtak receptet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy körülbelül végleg elhagyták abban az időszakban az országot. Most az egyharmada annyi orvosnak, tehát körülbelül 300 orvosból több mint 200-an írnak receptet Magyarországon úgy, hogy a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírjaik megvannak. Ez azt jelenti, hogy kimegy valaki, és elvállal egy hétvégi ügyeletet Németországban, majd hazajön, kimegy valaki egy hónapra Angliába, és utána hazajön. Tehát a kint maradó orvosok aránya a töredékére, a tizedére esett vissza a 2009-es adatokhoz képest. A romaegészségüggyel kapcsolatban végeztünk egy felmérést, és elemeztük a magyarországi cigányság egészségügyhöz fordulását. Itt nagyon érdekes adatokat találtunk. Talán ez is alátámasztja, hogy az alapellátás az, amit leginkább meg kell nekünk erősíteni. Ugyanis azt láttuk, hogy az átlag populációhoz képest majdnem másfélszer annyiszor fordulnak háziorvoshoz, mint az átlag populáció, viszont a járóbeteg-szakellátásban 20 százalékkal kevesebbszer fordulnak meg, a fekvőbeteg-szakellátásban 30 százalékkal kevesebben fordulnak meg. Magyarul, az alapellátás megerősítése - amit mi ebben a programban felvállalunk - és az otthonhoz közeli ellátások megerősítése a roma populáció szempontjából és az egészségmegőrzés szempontjából a legfontosabb, úgyhogy ez egy olyan törekvés, amiben a képviselő úrral teljes mértékben egyetértünk, és az adatok is alátámasztják, hogy a kormány törekvései az alapellátás tekintetében helyesek. Kanász-Nagy Máté frakcióvezető úr felvetésére jelezném, hogy beteget, akinek egészségügyi gondozásra van szüksége vagy orvosi felügyeletre, nem küldünk haza. Ez egy általános szabály a magyar egészségügyben, hogy akinek orvosi, egészségügyi ellátás kell, azt nem tesszük utcára. Ez soha nem volt, és nem is lesz. A kezelőorvos dönt az állapotának megfelelően, hogy kell-e még neki kórházi kezelés, vagy nem. Csak azt szabad otthonába bocsátani, és csak azt szabad szociális intézménybe már most is átadni, akinek az általános egészségügyi állapota ezt lehetővé teszi. A hozzátartozók ápolási terhével kapcsolatban hadd mondjam el, hogy fontos célunk az otthoni szakápolás megerősítése. Ezzel kapcsolatban a finanszírozási szabályokon is hamarosan változtatni fogunk. Egyrészt meg fogjuk emelni a háziorvos által kiírható vizitek számát. Enyhíteni fogunk azon a szabályon is, hogy például gyógytorna esetében nem 28 napon belül kell az összes kezelést lefolytatni, hiszen az is a terepről vett tapasztalat, ezért jó, hogyha az ember a szakmai szervezetekkel beszélget, mert ők elmondják, az otthonápolást végző szakmai szervezetek, hogy néha 28 nap alatt nem tudják a teljes gyógytornaciklust megcsinálni, hiszen mondjuk, adott esetben van egy betegség, ami miatt két hétre az idős ember mozgásra vagy tornára, gyógytornára képtelen. Tehát ezen a szabályon is enyhíteni fogunk, és terveink szerint a finanszírozás megújítását szolgáló csomagban még ráadásul az otthoni szakápolás és az otthoni hospice soron egy jelentős, közel 30 százalékos emelést is végre fogunk hajtani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) (19.40) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kétperces felszólalásokat követően az írásban előre bejelentett felszólalások következnek. Megadom a szót Molnár Ágnes képviselő asszonynak, Fideszképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Arató Gergely Nacsa Lőrinccel egyeztet. - Az elnök csenget.) Egyértelmű, hogy az államtitkár úr által említett stratégiai célokkal mindenkinek egyet kell értenie, mi is egyetértünk velük. A világban sajnos az elmúlt években olyan események történtek, amelyek a magyar egészségügy számára is próbatételt jelentettek, és részben ennek következtében fogalmazódott meg a kormányzati változtatási szándék a rendszer kapcsán. Úgy gondolom, hogy amikor az egészségügyben a változtatásokba belekezdünk, először azt érdemes megnézni, hogy a beteg érdeke, a betegbiztonság hogyan érvényesül e változtatásokban. Egészségesebben szeretnénk élni, és tovább éljünk, ez a fő cél. A magyar egészségügy rendszerét jogszabályok százai szabályozzák, nem lehet egyetlen törvényen számonkérni az egészségügy megújítását. A kormányzat itt és most, e törvényjavaslat elkészítésekor jól azonosította be a számos kihívást, és úgy gondolom, ezekre megfelelő válaszokat is ad. Az egészségügyi alapellátás az elmúlt évtizedben finanszírozás szempontjából jelentősen megerősödött. Az alapellátás költségvetése 2010-ben még 120 milliárd forint volt, idén már 354 milliárd, tehát háromszorosára emelkedett. Egy háziorvosi praxis átlagos bevétele 2010-ben 857 ezer forint, 2021-re már 2 millió 626 ezer forint, mostanra pedig már közel 3 millió forint. A zárszámadási törvény kapcsán hallhattuk a mai napon is, hogy