Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár:

1587 esetben nem orvost vagy nem egészségügyi dolgozót ültet a vonal végén? Annyi időt veszít a beteg az első tünetek megjelenésétől a definitív ellátásig, ami a modern orvostudományban egyszerűen megengedhetetlen. Ennek az úgynevezett hezitációs időnek a csökkentését szeretnénk nagyon erősen a zászlónkra tűzni, és az a megyei szinten egyetlen központi ügyeleti telefonszám, amit szakképzett dolgozó vesz fel, garancia erre. Szintén több kérdésben elhangzott, hogy milyen terhet jelent ez a Mentőszolgálatnak. Szeretnék egy félreértést eloszlatni: nem a Mentőszolgálat jelenlegi dolgozói állományára fog ez az összes feladat ráhárulni. Újra elmondom, hogy két idősáv van, az egyik a 4-től 10-ig, a másik a 10-től reggelig tartó idősáv. 4-től 10-ig főszabály szerint háziorvosok látják el az ügyeletet. És hogy a háziorvosok hajlandók-e ügyelni? A Hajdú-Bihar megyei pilot, az EFOP-1.8.0 projekt és a háziorvosok kollegiális vezetőivel való konzultáció miatt változtattunk az eredeti elképzelésünkön, és nem lesz kötelező éjszakai ügyelet. Nem lesz kötelező éjszakai ügyelet! Ismerjük a magyar valóságot, tudjuk, hogy a háziorvosi kar jelentős része a nyugdíjhoz közel áll, tőlük nem várható el az éjszakai ügyelet. Ezért alakult ki az este 10 órás idősáv, magyarul, egy darab délutáni műszak, optimális esetben egy, maximum kettő. Azért is a járást tekintjük optimális méretnek, mert egy járásban általában 20-30 háziorvos van, és 20-30 háziorvossal meg tudjuk csinálni azt, hogy egy-másfél délutáni műszakot kell egy háziorvosnak elvállalni. Az este 10-től reggel 8-ig tartó időszakra pedig a Mentőszolgálat fog tudni szerződni orvosokkal ugyanúgy, ahogy eddig, viszont belőlük jóval kevesebbre van szükség, hiszen már nem háziorvosi kompetencia jelentkezik az éjszaka folyamán, hanem mentési és sürgősségi, és ennek megfelelően a Mentőszolgálat fog többletforrást kapni arra, hogy erre az időszakra a most magántulajdonú ellátást szervező cégek helyett állami felelősséggel szerződjön orvosokkal. Nagyon szépen köszönöm, hogy többen is kiemelték a segítő személy fogalmát. Ezt is tisztázni szükséges. Félreértés ne essék, itt nem arról van szó, hogy ápolási, pláne nem szakápolási feladatokat vesz át valaki. Az lakossági igény volt, hogy ne csak a gyerekek mellett biztosítsuk a kísérő lehetőségét, hanem adott esetben az teljesen jogos társadalmi igény, hogy valaki a hozzátartozóját az életvégi események során személyesen szeretné elkísérni. Ő bent tartózkodhat vele a kórteremben, és azért szeretnénk egy disztinkciót tenni, mert a segítőre, illetve a kísérőre nem vonatkoznának a látogatóra vonatkozó szabályok. Azaz, ha látogatási korlátozást kell elrendelni egy adott kórházi osztályon, most ez a gyerekek kísérőjére nem vonatkozik. Ugyanezt a lehetőséget szeretnénk az idősebbek hozzátartozóinak az életvégi események során megadni. Nacsa képviselő úr szavait szeretném megerősíteni: nem zárunk be kórházat. Alapvetően mi nem abban gondolkozunk, amiben a baloldal gondolkozott, amikor hatalmon volt, hogy hogyan szűkítsük az ellátórendszert, hanem új feladatokat is adnánk azoknak a kisvárosi kórházaknak, amiket itt most többen féltettek. Újra elismétlem, azt szeretnénk, hogy ezek a városi kórházak ne betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozzanak. A prevenciószervező képességeiket szeretnénk megerősíteni, szűrésszervezési feladatokat kapnának, és az egészségfejlesztési irodákat beköltöztetnénk ezekbe a járási egészségközpontokba. Ahol nincs kórház, ott értelemszerűen a szakrendelő tölti be a járási egészségközpont szerepét. Az 1200 fő alatti praxisok megszüntetésével kapcsolatban is szeretnék egy félreértést eloszlatni. Nincs ma Magyarországon olyan, akinek ne lenne háziorvosa. Ahol betöltetlen a praxis, tehát ahol nincs praxisjogosult orvos, ott is van helyettesítő háziorvos, vagy a szomszéd körzet háziorvosa, vagy az OKFŐ üzemeltet egy olyan rendszert, ahol az OKFŐ alkalmazásában álló háziorvos látja el ezeket a helyettesítő feladatokat. A kapuőri szerepet pedig szeretnénk a továbbiakban is megerősíteni, ezért hoztuk létre a praxisközösségeket, és ahogy elmondtam, egyre több kompetenciát fogunk a háziorvoshoz, az alapellátás szintjére telepíteni. Ezzel is vonzóbbá tesszük a pályát. A földrajzi eloszlások problémáját vetette fel Kunhalmi Ágnes képviselő asszony. Itt a probléma abszolút érzékelhető, de a kormány tett is már ezért, hiszen letelepedési pályázatokkal segítettük a háziorvosokat, és praxisvásárlási pályázatokkal a fiatalokat, hogy vonzóvá tegyük számukra ezeket a településeket. De ez még mindig nem elég, itt is szeretnénk továbbmenni, az alapellátás finanszírozását úgy tervezi a Belügyminisztérium átalakítani, hogy a hátrányos helyzetű településeket magukba foglaló praxisok az ország átlagpraxisaihoz képest egy jelentős, körülbelül 20 százalékos többletfinanszírozásra tudnának tartósan szert tenni. A momentumos felszólaló, illetve többen is megemlítették a vezénylés kérdését. A vezénylést az OKFŐ létrejötte óta és az Eszjtv. bevezetése óta alkalmazzuk, de nem visszaélésszerűen. A Covid harmadik hullámában, amikor a legtöbb dolgozó vezényelve volt, a legnagyobb távolság egy Dunaújváros-Budapest távolság volt, amiről én tudok, s az is csak egy-két hétig tartott, tehát még a törvényben garantált 44 napot sem töltötte ki. Nagyon fontos, hogy visszaélésszerűen továbbra sem tervezünk semmilyen joggyakorlást. A Jobbik képviselőinek felvetésével kapcsolatban megjegyzem a Covid-pandémia kezelése kapcsán, hogy azalmát az almával érdemes összehasonlítani. A különböző Covid-statisztikák olyan eltérő metódusokat mutatnak az egyes országok tekintetében, hogy az 1 millióra eső halottak száma bár sajnálatosan magasnak tűnt Magyarországon, de nem alkalmas arra, hogy objektív összehasonlítási alapot képezzen. Én az Eurostat többlethalálozási adatait ajánlom a szíves figyelmükbe, ami egy objektív mérőszám, és a magyar kormánynak semmi köze nincs hozzá, hogy megnyugtassam a tisztelt képviselőket. Megállapítható, hogy a V4-es országokkal összehasonlítva messze Magyarország teljesített legjobban a Covididőszak alatti többlethalálozásokat tekintve, ugyanis a járvány két hulláma alatt nálunk emelkedett legkevésbé a