Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1581 többletfinanszírozás ellenére az intézmények az idén kevesebb beteget láttak el, és ennek ellenére az eladósodás mégis nőtt. Becslések szerint a kórházak adóssága év végére elérheti a 60 milliárd forintot, aminek a kormány a háromnegyedét fogja majd kifizetni. A finanszírozási rendszer államtitkár úr véleménye szerint is 15 éve vár már ráncfelvarrásra, éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy a jelenlegi törvényjavaslatból miért maradt ki a finanszírozás reformja. Azt pedig különösen aggályosnak tartjuk, hogy államtitkár úr a kamara felvetésére azt válaszolta, hogy a finanszírozás kérdése nem igényel törvényi szabályozást. Ez azért nagyon beszédes, mert eszerint a kormány az egészségügy finanszírozását saját hatáskörben akarja módosítani. A Mi Hazánk Mozgalom egyetért a kamarával abban, hogy a köz- és magánellátás viszonyának rendezése nélkül az egészségügy problémái nem oldhatók meg, álláspontunk szerint ugyanis nincs két, egymással párhuzamosan működő egészségügyi rendszerre elegendő személyzet ma Magyarországon. Ezért a biztonságos betegellátás érdekében lehetővé kell tenni az állami és a magánszektor között a szabad, de szabályozott átjárási lehetőséget. A közellátás már a járvány előtti években is létszámhiányos volt. A kórházi osztályokat, szakrendeléseket úgy tartották fenn, hogy az orvosok és ápolók két, három, illetve négy helyen is dolgoztak egyszerre, alkalmazotti jogviszony és személyes közreműködői jogviszony keretében. Az egészségügyet a koronavírus-járvány kitörése óta betegség, elhalálozás, az egészségügyi szolgáltatói jogviszony bevezetése, a kötelező Covid-oltás elrendelése, illetve a magánegészségügy elszívó hatása miatt húszezer orvos, illetve ápoló hagyta el. (Dr. Takács Péter: Ez nem igaz!) Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a létszámhiány miatt katasztrofális állapotba került és kerülhet még a betegellátás. Határozatlan időre bezárnak kórházi osztályok, szakrendelések, amit gyakran karbantartással, felújítással, átszervezéssel, költözéssel magyaráznak. Műtétek csúsznak vagy maradnak el, a várólisták az égig érnek, a betegek vagy messzebbre utaznak, vagy ha a pénztárcájuk megengedi, a magánellátást választják. A törvényjavaslat szerint 2024. januárig kivezetik az orvosok és ápolók személyes közreműködői jogviszonyát, mely jogviszony létesítésének valójában már a katatörvény drasztikus módosítása véget is vetett. Az egészségügyi személyzet rugalmasságát ezentúl nem pluszdíjazással, hanem kompenzáció nélküli kirendeléssel fogják biztosítani, a vármegyei kórházak ugyanis az orvosokat és ápolókat napi háromórás munkába járásra is kényszeríthetik. A Mi Hazánk Mozgalom ezt elfogadhatatlannak tartja, hiszen az állandó ingázás és bizonytalanság családok széthullásához vezethet. A szakszervezet álláspontja szerint több ezren nem fogják aláírni az új munkaszerződést, ami fokozni fogja a munkaerőhiányt. A kormány felkészületlenségét és következetlenségét mutatja, hogy minden idők legnagyobb orvosibér-emelését úgy hajtotta végre, hogy az orvosok fizetése kizárólag a pályán eltöltött évek számától függ, nem befolyásolja az elvégzett munka mennyisége és minősége. Emiatt a tipikusan hálapénzes területeken, például a nőgyógyászok nem motiváltak abban, hogy szombat éjjel is bemenjenek levezetni egy szülést vagy műtétet, mert fix fizetést kapnak. A törvényjavaslat ezt a hiányosságot pótolja azzal, hogy az orvosok és az ápolók bérét teljesítménytől tenné függővé, amivel alapjaiban egyet is lehet érteni. Nem fogadjuk el viszont azt, hogy 20 százalékos fizetéscsökkenés lehetősége merül fel a miniszterelnök úr korábbi ígéretével szemben, és ez további pályaelhagyást vagy esetleg magánszektorba történő elvándorlást okozhat. A Mi Hazánk Mozgalom nem ért egyet a szakrendelők államosításával sem, még akkor sem, ha államtitkár úr kamarának tett ígérete alapján a rendelőintézetek önkormányzati tulajdonban maradnak; az állam fenntartó szerepet tölt majd be. Nem látjuk igazoltnak azt, hogy az állam gondosabb gazda lenne az önkormányzatoknál, 2012-ben ugyanis a kórházakat az adósságállomány konszolidációjának ürügyén vették el az önkormányzatoktól, az adósság újratermelődését azonban azóta sem sikerült megállítani. A szakszervezetek véleménye szerint amennyiben a szakrendelők a vármegyei kórházak irányítása alá kerülnek, a dolgozók a vármegyei kórházak ambulanciáin fognak kikötni, az idős orvosok és ápolók el fogják hagyni a rendszert, és a járóbetegszakrendelésekhez helyben való hozzáférés lehetősége is csökkenni fog. A törvényjavaslat alapján az alapellátási körzetek meghatározásának és a praxisjogok kezelésének jogát az Országos Kórházi Főigazgatóság veszi át az önkormányzatoktól, a tervek szerint ugyanis legkésőbb 2028. január 1-jéig megszüntetnék az 1200 fő alatti háziorvosi praxisokat, amivel azt a problémát akarják orvosolni, hogy országosan összesen 687 betöltetlen praxis van, Budapesten pedig január óta 23 százalékkal nőtt az üres praxisok száma. Bár a háziorvosi körzeteket az OKFŐ az önkormányzatok bevonásával határozza majd meg, félő, hogy a döntést olyan személy fogja meghozni, aki nem ismeri az adott területet. De nézzük tovább! Álláspontunk szerint a személyhez kötött, vagyoni jognak minősülő praxisjog kiüresítéséhez vezethet, hogy a törvényjavaslat szerint a praxisjogát elidegeníteni szándékozó orvos csak akkor dönthet a vevő személyéről, ha az OKFŐ nem jelöl ki más vevőt. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban, hiszen a védőnők a házi gyermekorvosok praxisához vannak rendelve, ami átláthatatlan működéshez vezethet. Az előterjesztés alapján az alapellátási ügyeletet a főváros kivételével az Országos Mentőszolgálat látja majd el, a feladatra az önkormányzatok nem köthetnek újabb szerződést, a meglévők 2024. januártól hatályukat vesztik. Ezzel az intézkedéssel az alapellátási ügyeletet jelenleg ellátó 200 mikrovállalkozás működése teljesen el fog