Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1566 Szintén lényegi eleme a javaslatnak, és a szociális tárcával együtt dolgozunk azon, hogy az egyik legfontosabb, lakóhelyhez közeli ellátást, a tartós ápolást megerősítsük és új alapokra helyezzük. Ezzel kapcsolatban kiemelném, hogy a német nyelvterület kivételével Európában ezt az ellátást nem az egészségügyi szolgáltatók nyújtják, hanem a szociális szféra, viszont a történelmi hagyományok miatt kubaturálisan ezek a tartós ápolási osztályok a legtöbbször nem elválaszthatók a kórházaktól. Itt egy olyan megoldásra törekszünk, hogy mivel függetlenül attól, hogy kórházban vagy szociális intézményben fekszik a gondozásra szoruló, ő 24 órás orvosi felügyeletet nem igényel, egységesíteni szeretnénk az erre a tevékenységre vonatkozó szabályokat, a kórházakról leválasztható tartós ápolási egységeket átadnánk a szociális szférának, természetesen úgy, hogy az ott dolgozók érdekei ne sérüljenek, azaz az egészségügyi szakdolgozókat továbbra is Eszjtv.-besorolásnak megfelelő illetménnyel kell a későbbiekben alkalmazni. Mivel annak a hívei vagyunk a Belügyminisztériumban, hogy gyakorlatban is kipróbáljuk azt, amit az íróasztal mögött jónak látunk, ezért első ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fogunk egy pilotprojektet indítani, hogy teszteljük a rendszer működőképességét. (Arató Gergely: Az hiányzik még!) Amennyiben a tisztelt Ház támogatja az elképzeléseinket, én bízom abban, hogy a beszéd elején megfogalmazott három fő stratégiai célkitűzést sikerül elérnünk, és arra kérem a tisztelt képviselőket, hogy amennyiben egyetértenek a három megfogalmazott céllal, támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Takács Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk munkánkat, ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek. Oláh Lajos alelnök úr fel kíván szólalni a mai általános vita során. Az alelnök képviselői felszólalása esetén az önálló indítvány további tárgyalása során csak akkor vezetheti az ülést, ha ehhez az Országgyűlés hozzájárul. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy Oláh Lajos úr az előterjesztés további tárgyalása során vezethesse az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége vagy annál is több, indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Pesti Imre képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A most benyújtott törvény, más néven salátatörvény a következő területeket érinti. Egyrészt az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározásáról szól, és abban az állami szerepvállalásról; az ügyeleti rendszerben szintén egy erősebb állami szerepvállalásról, nevezetesen a Mentőszolgálat szerepéről. Új egészségügyi szolgáltató tér alakult ki, az EESZT, ehhez szükséges, hogy megfelelő szinten a háziorvosok is csatlakozzanak, ezért ott is szükség lesz egy fejlesztésre. Ezt a szoftver használatának változtatása vagy javítása kívánja szolgálni. A járóbeteg-ellátás a negyedik terület, ahol jelen pillanatban annak a felmérése zajlik, hogy a későbbiekben, ahogy az államtitkár úr is megfogalmazta, az állami szerepvállalás hogyan tud majd szerepet vállalni, hogyan tud majd jelen lenni. Végül pedig a fekvőbetegellátásban segítő személyekről, illetve az egészségügyi dolgozók minősítéséről szól ez a törvény. (17.00) Miért volt szükség erre a most benyújtott törvényre? A 2000. évi II. törvény beszél az önálló praxisjogról. Ennek 22 éve. Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt húsz évben nagyon jelentős mozgás történt települések között, egyes területek elnéptelenedtek vagy kevesebben laknak, máshol pedig sokkal többen, ugyanakkor csökkent a lakosság létszáma is, indokolttá tette, hogy az egész praxisrendszert újragondoljuk. Ma azt látjuk, hogy van Magyarországon 6350 praxis, amelynek közel 10 százaléka, 609 betöltetlen. A 6350-ből 1334 háziorvosi praxis. Azt is látjuk, hogy a vegyes praxisok 50 százaléka betöltetlen, 26 százalék felnőttpraxis betöltetlen és 24 százalék gyermekpraxis betöltetlen. Ha megnézzük, hogy a betöltetlen praxisokban mekkora a praxislétszám, a beteglétszám, akkor azt látjuk, hogy a betöltetlen praxisok 70 százalékában ezer alatt van az ellátottak száma, és 1825 alatt, ez majdnem egyharmada az összes praxisnak, ahol mindössze 1200 vagy az alatti kártyával rendelkeznek a háziorvosok. Rendkívül jelentősek a megyei eltérések is. Ha megnézzük nevezetesen, mondjuk, Baranya megyét, ott egy háziorvosi praxishoz 1750 beteg társul. Ez Pest megyében 2715. Tehát azt látjuk, hogy rendkívüli mértékben nem egyenszilárdságú ez a rendszer. A betegek érdekében mindenféleképpen hozzá kellett nyúlni és hozzá kell nyúlni ehhez a rendszerhez. Magyarország jellegzetes településszerkezete is indok erre, hiszen van 3555 településünk, amelyből 348 város, és szinte a döntő része, 90 százaléka, 2800 község, amelyek között nagyon sok kistelepülés van, és az ott lakók egészségügyi ellátása épp ugyanolyan fontos, mint a nagyvárosokban lakóké. Érdemes megemlíteni vagy figyelni vagy végigtekinteni, hogy milyen a magyar egészségügyi helyzet, milyen a magyarok egészségi állapota. Azt azért tudomásul kell vennünk, hogy az egészségügyi ellátás a várható élettartam tekintetében 20 vagy még az alatti százalékban szerepel vagy felelős. A várható élettartam alakításában a genetikán és a külső tényezőkön kívül az életmódnak 50 százalékos szerepe van. Tehát
