Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan törvénycsomagot hozunk az Országgyűlés elé, amely a Belügyminisztérium álláspontja szerint korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magy...

1563 az ellátásokat, amelyeket az otthonhoz közel kell hogy az állampolgárok megkapjanak, viszont ezeket megkérdőjelezhetetlen minőségben kapják is meg. A harmadik fő célkitűzésünk pedig, hogy a háború és járvány sújtotta időszakra készülve az egészségügy reagáló képességét megőrizzük és megerősítsük, azt, amit egyébként a Covid-időszak alatt is felmutatott. Minden mérvadó egészségügyi szervezet és intézet azt prognosztizálja, hogy bár most éppen lecsengőben van egy pandémia, a következő évtizedben valószínűsíthető újabb világjárványok megjelenése, erre fel kell készülnünk, az ellátórendszer rezilienciáját meg kell őriznünk. Ez a három fő célunk, és ennek a három fő célnak fogunk alárendelni minden olyan eszközt, ami a rendelkezésünkre áll. Az eszközök beazonosítását a nyár folyamán, illetve kora ősszel elvégeztük. Számos szakmai szervezettel konzultáltunk, a Magyar Orvosi Kamarát meg is hívtuk ide, az általános vitára. A szakmai kamarákon túl betegszervezetekkel, szakszervezetekkel egyeztettünk, és a legfőbb eszközeinket beazonosítottuk. Mindazonáltal előre kell bocsátanom, hogy nem egy nyár alatt találtuk ki az egészségügyi ellátórendszer megerősítését célzó koncepciónkat, hiszen elég csak utalásszinten felsorolnom pár olyan projektet, ami akár uniós, akár hazai forrásból az elmúlt évtizedekben megvalósult: akár a svájci-magyar együttműködésre gondolunk az alapellátás megerősítése érdekében, akár a TÁMOP 6.2 5-B projektre a fekvőbeteg-ellátórendszer struktúráját érintve, akár az EFOP-1.8.0-ra, amelynek népegészségügyi és alapellátási lábai is voltak. Ezeknek a projekteknek olyan kiváló elméleti dokumentumai születtek, amelyek alapjául szolgálnak a mostani változtatásokhoz. Mélyelemzéseket végeztek a projekt résztvevői, az itt dolgozó munkacsoportok kiváló munkát végeztek, olyan anyagok vannak a kezünkben, amire bőven építkezhetünk. Az előterjesztésünk, illetve a törvényjavaslatunk követi azt az utat, amelyet a beteg az ellátórendszerben követ, tehát az alapellátással kezdünk, és haladunk az ellátórendszer progresszivitási szintjein egyre magasabbra. Itt a következőt emelném ki: az egészségügyi ellátórendszer megerősítésének komplex elképzelése túlmutat még azon, ami most az Országgyűlés elé kerül - ez a törvényi szint -, hamarosan várható a kormányrendeleti és a miniszteri rendeleti szabályozó csomag is. Tehát, ami most a normaszövegbe nem fért bele, azt hamarosan kormányrendeleti és alacsonyabb jogszabályi szinten rendezni fogjuk. Mindenesetre úgy nem lenne teljes a mai beszámolóm, ha nem említeném meg azokat a programokat is, amiket a törvényi szabályozásnál alacsonyabb szinten fogunk rögzíteni. A benyújtott törvénytervezet tehát követi a beteg útját, ennek megfelelően pedig elsősorban az alapellátás megújításáról szeretnék önöknek beszámolni. Az alapellátással kapcsolatban a legfontosabb megállapításaink a következők: a mostani alapellátási körzetrendszer mind a háziorvosi, mind a védőnői, mind pedig a házi gyermekorvosi rendszer is a nyolcvanas-kilencvenes években alakult ki, akkor még 10,5 millió emberre tervezve az ellátórendszert. Sajnálatos módon közel egymilliós népességcsökkenés állt be a nyolcvanas évek óta, az ellátórendszer azonban méretében ehhez nem igazodott. Itt a törvényjavaslat legfontosabb innovációja az lenne, hogy az alapellátás legkisebb egységeként sem a települést tekintenénk, hiszen ellátásszervezési szempontból sokkal célszerűbb járási szintre emelni az ellátásszervezést. A járást tekintjük olyan egységnek, ahol megfelelő módon tudjuk a humán erőforrást és a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat allokálni ahhoz, hogy jobb minőségű ellátást biztosítsunk a magyar biztosítottaknak. Ennek megfelelően a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne egy ellátásszervezéssel foglalkozó állami háttérintézményhez - ez az Országos Kórházi Főigazgatóság -, ennek az alapellátási igazgatóságán belül hoznánk létre a nemzeti praxiskezelőt, aki mostantól a körzethatárok kijelöléséért felelne. Van ágazati jó példa, a gyógyszertáraknál láttunk hasonlót, ott az Országos Gyógyszerészeti Intézet a jogszabályoknak megfelelő kautélák mentén engedélyezi egy-egy adott területre gyógyszertár létesítését. Fontos kiemelni a háziorvosok megnyugtatása érdekében, hogy a praxisjog mint vagyoni értékű jog nem sérül, sőt ezt a jogintézményt kívánatosnak tartjuk a későbbiekben is megerősíteni. (16.40) A gyakorlatban az fog történni, hogy olyan, jelenleg betöltetlen, illetve helyettesítéssel ellátott praxisok beolvadnak a szomszéd körzetbe, egy nagyobb település körzetébe, amit amúgy is helyettesítéssel ugyanaz az orvos kolléga lát el. Tehát ez azt jelenti, hogy sem a betegek, sem az orvos életében ez különösebb változást nem okoz, adminisztratív eszközről van szó. Természetesen az alapellátás finanszírozásának alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi alacsony degressziós sávokat az új szemléletnek megfelelően magasabbra fogjuk cserélni, emelni fogjuk a finanszírozási rendeletben. Ezenkívül bátorítjuk a praxisokat, hogy praxisközösségekbe szerveződjenek. Ezeknek egyre több többletfeladatot fogunk adni, és azt is ösztönözni fogjuk, hogy jól képzett szakdolgozókat alkalmazzanak a praxisok. Az alapellátási ügyeletet teljesen új alapokra helyeznénk a javaslat szerint. A szétaprózódott, a települési önkormányzatokra bízott rendszer az elmúlt 30 évben sajnos nagyon erősen erodálódott, a települések közötti méretbeli különbséget nem tudja a rendszer kompenzálni, így sokkal inkább életszerűnek látszik az, hogy egyetlen országos hatáskörű ellátásszervező gondoskodjon mostantól az ügyeleti ellátásról. Ez a gondolat sem új keletű, már az EFOP-1.8.0 projekt keretében háziorvosok bevonásával az anyag elkészült, ezenfelül pedig több mint egy évig ki is próbáltuk Hajdú-Bihar megyében.