Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1561 szerint nemzetiségi érdekvédelmet, érdekképviseletet, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület. „Felmerül a kérdés, hogy a választási eljárásban a nyilvántartásban szereplő nemzetiségi egyesület mint forma szövegszerű megjelenítése keletkeztet-e jelölő szervezeti jogosultságot vagy a szervezet bíróság által befogadott, alapszabályban leírt, a nemzetiségi egyesületre vonatkozó feltételeket teljesítő megfogalmazások. Továbbá megválaszolandó kérdés, hogy a nyilvántartás hároméves időtartamát a jelen törvény hatálybalépését követően kell számítani, vagy a 2024-es nemzetiségi önkormányzati választások vonatkozásában a most érvényben lévő szabályok szerint kell meghatározni a jelölő szervezet jogosultságát” - Szolga József négy hónappal ezelőtti idézetének vége. A mintegy négy hónappal ezelőtt általunk felvetett anomáliák és szabályozási hiányosságok jogosságát egyértelműen igazolja az a tény, hogy jelen módosító szándékkal, az akkori módosítást időben eltolva, visszaáll az eredeti szabályozás, ezzel lehetőséget teremtve az egyszerűbb eljáráshoz szükséges előzetes bírósági eljárás remélhetőleg korrekt, pontos szabályozására. Természetesen mint szinte mindenben, a választási jelölő szervezetek és a választási módszerek tekintetében is a 13 nemzetiség 13 külön történet. Én most konkrétan a német példával élnék. Az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége, Egyesület, az ÉMNÖSZ statisztikai számjele: 1861399-9499-517-13. Ebből a számsorból az 517 utal arra, hogy egyéb egyesületként van nyilvántartva és nem nemzetiségi egyesületként, aminek a kódszáma a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása alapján 528, tehát a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem lehetne jelölő szervezet a 2024. évi önkormányzati választásokon. Jelzem, az előző négy országos önkormányzati választáson mind a négy esetben az ÉMNÖSZ volt a jelölő szervezet. Ugyanez igaz a másik lehetséges német jelölő szervezetre, a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetségére. Az ő statisztikai számjelükben is 517 szerepel, és ők voltak az első két választásnál a jelölő szervezet. Azért van érdemben csak két potenciális jelölő szervezet, mert az országos 10 százalékos küszöböt más német nemzetiségi szervezet nem tudja reálisan teljesíteni. Jelen állapot szerint egyik szervezet sem lehetne a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának jelölő szervezete, tehát ha most lenne a választás, akkor nem tudnánk országos német önkormányzati jelölteket állítani. Továbbmegyek: mivel nem lenne országos német önkormányzat, így a 2026-os országgyűlési választásra sem lenne jelölő szervezet, és ebből adódóan német parlamenti képviselő vagy szószóló sem. A magyarországi német nemzetiség, azt gondolom, érthetően ezzel le lenne fejezve. Nagy bizonyossággal állítom, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a négy hónappal ezelőtti módosítás kezdeményezésekor ezt a kérdést nem gondolta végig, mert kizárt ügynek tartom, hogy akkor ilyen módosítást kezdeményezett volna. A civil szervezetek nyilvántartása ügyében a területileg illetékes törvényszék jár el, mely nem feltétlenül egységes mérlegelési rendszer alapján fogja meghozni a döntéseit; erről vannak már nagyon negatív korábbi tapasztalataink, akár az elmúlt évről is. Ez megint újabb kockázatot és visszalépést jelent az országos nemzetiségi jelölő szervezetek szempontjából, hiszen ezek vonatkozásában 1994 óta legalább egy testület, a Nemzeti Választási Bizottság járt el követhetően, kiszámíthatóan, viszonylag következetesen. A négy hónappal ezelőtti és a mostani törvénymódosítás apropóján szeretném egyértelműen jelezni, hogy mind az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, mind pedig a NEB részéről nem tudunk egyetérteni az Njtv. rövid határidejű, nem kellően előkészített és az őshonos magyarországi nemzetiségekkel előzetesen nem egyeztetett módosításaival. Aggályosnak tartjuk azt a most látható konkrét esetet is, miszerint az Njtv. módosítását a NEB-bel történt előzetes érdemi konzultáció nélkül más parlamenti bizottság nyújtja be, azzal együtt, hogy tudom, a mostani időszorult helyzetben a Gazdasági Bizottság csak technikai segítséget nyújt a megoldás irányába. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az elmúlt több mint nyolc évben minden felvetett nemzetiségi szabályozási kérdés áttekintésében, szükséges módosításában maximálisan közreműködő volt, minden választási kérdést egyeztetett természetesen a Nemzeti Választási Irodával és a Nemzeti Választási Bizottsággal és viszont. A négy hónappal ezelőtti és a mostani módosítás viszont azt bizonyítja, hogy a Nemzetiségi Választási Bizottságnak vissza kellene térnie az elmúlt nyolc évben folytatott jó gyakorlathoz. Összefoglalva: tekintettel arra, hogy a nemzetiségi jelölő szervezetek biztonsága alapvető kérdés a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok választásán, és ebből a szempontból időszorításban vagyunk, így a holnapi napon lefolytatandó, átfogó nemzetiségi szakmai egyeztetés után a törvényjavaslatot várhatóan támogatni fogjuk, de ezt a kérdéskört nem tartjuk lezártnak és megnyugtatóan megoldottnak. A választásokat követően bizonyosan szükség lesz még további pontosításokra, remélem, teljes körű egyeztetéssel. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván a vitában még felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Most megkérdezem Bánki Erik bizottsági elnök urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Bánki Erik jelzésére:) Igen, kíván válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.
