Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
1554 Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat deklarált alapcélja az Állami Számvevőszéknek mint a közpénzügyi ellenőrzés legfőbb szervének elősegíteni az ellenőrzés hatékonyabb és megalapozott lefolyását, ezáltal pedig a számvevőszéki munka hitelességének növelését, társadalmi elfogadottságának erősítését. Ezen túlmenően az Állami Számvevőszék jelenlegi tevékenységének és struktúrájának racionalizálását elősegítendő olyan megoldások bevezetését veti fel a javaslat, amelyek hozzájárulhatnak a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásához és tovább növelhetik a Számvevőszék feladatellátásának minőségét, feltéve, hogyha eleget tesznek annak az elvárásnak, miszerint annak tartalmát is ellenőrzik, és nem csak számszaki megoldásokban gondolkoznak, és egyidejűleg javítják a tervezhetőséget, a kiegyensúlyozott szervezeti működést. A törvényjavaslat második részében az előzőeken túlmenően a nemzetiségi szervezetek számára megfelelő átmeneti időszakot állapítanak meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon. Az Állami Számvevőszék költségvetésének megállapítási rendjét pontosítja és deklarálja, hogy a szervezet bértömeg-gazdálkodást alkalmaz, ennek megfelelően a jövőben az Állami Számvevőszéknél a bértömeget tartják szem előtt, ennek csökkentését, befagyasztását vagy kontrollált ütemű növelését tűzheti ki célul a kormány, azaz nem a létszámra vagy az egyes alkalmazottak bértáblában rögzített bérére koncentrál, és így könnyen csökkenthet létszámot. A 9. §-ban részben újraszabályozásra kerülnek az Állami Számvevőszékre vonatkozó, összeférhetetlenséggel és együttalkalmazási tilalommal kapcsolatos szabályok. Az új szabályozás nyilván az EU-s forrásokkal összefüggő törvényalkotási kényszer része, de sajnos nem vezet be lényegesen szigorúbb feltételeket, megfelelően szigorú jogszabályozást. A legfontosabb új eszköz a fokozott figyelem, és több hivatkozás személyes érdeket, etikai feltételeket emleget. A 11. §-ban a javaslat nyilvánvalóan hibásan teljesen megszünteti az állami számvevőszéki törvény 21. §-át, amelyben részletes szabályok vannak a munkatársak különböző kategóriákra vonatkozó bérmegállapítására vonatkozóan. (15.40) Ehelyett csupán az elnök alapilletmény-eltérítési lehetőségeit deklarálja. Ez a rész feltételezhetően korrigálásra kerül, ha máskor nem, akkor a Törvényalkotási Bizottság keretében. A javaslat bevezeti az elévülés intézményét, amely szerint azonban a szervezet esetében, ahol az ellenőrzés lefolytatásának jogalapját a kapott állami támogatás képezi, az ÁSZ a támogatás felhasználásának naptári évét követő öt évig folytathat ellenőrzést. Ez a rész nyilván az európai uniós források megszerzésének céljával került be a javaslatba. A nemzetiségek jogait érintő 24. §-ban a javaslat a következő évekre vonatkozóan fokozatosan enyhíti a nemzetiségi szervezetek elismerésének szabályait, 2027-től már csak az lesz elismerési feltétel, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább három éve nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület legyen. A mai előírások szerint a nemzetiségi egyesületnél fontos, hogy a rögzített célja, a törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete meglegyen. A törvényjavaslat elfogadását alapvetően elutasítjuk a következők miatt. A bértömeg-gazdálkodás Állami Számvevőszékre vonatkozó kiterjesztése lényegében azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazotti létszámmal a bértömeg megszabásán keresztül könnyebben lehessen játszani, ez pedig a szervezet függetlenségének csökkentéséhez vezet. Az összeférhetetlenségi szabályok részben újraszabályozása nem kielégítő. A magyar összeférhetetlenségi rendelkezések ma széttagoltak, nincs egységes jogi definíció, illetve a törvényi szabályozásban jelenleg mintegy 25-30 különálló jogszabályban jelenik meg az összeférhetetlenség fogalma. Szankciók ugyan léteznek, de nem működik egységes felügyeleti szerv, ezért valódi visszatartó erő ebben nincs. A meglévő törvények különböző mélységben határozzák meg az összeférhetetlenségi szabályokat, és nem jellemző az egyes szabályok egymásra utalása sem. Mindezek alapján a javasolt szabályozással nem értünk egyet, ugyanakkor szükségesnek tartjuk egy átfogó, összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvényi szabályozás létrehozását. A javaslat teljesen megszünteti az ÁSZ-törvény 21. §-át, amelyben részletes szabályok vannak a munkatársak különböző kategóriákra vonatkozó bérmegállapítására vonatkozóan. Ehelyett csupán az elnök alapilletményeltérítési lehetőségeit deklarálja, ez a rész feltételezhetően korrigálásra kerül (Nacsa Lőrinc: Ezt már mondtad!), mint ahogy említettem.
