Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):

1544 kiszámíthatóságról szól, hanem annak ellenkezőjéről. Az persze egy következő része a történetnek, hogy az Állami Számvevőszék elnöke azt mondja, hogy a siker kétségtelen – hát, szerinte. Én azt gondolom, hogy ki kell menni az utcára, és meg kell nézni, hogy mit mondanak, mit gondolnak erről az emberek, akár az egészségügy, akár az oktatás területével foglalkozunk, néha úgy pénteken nézzenek ki az ablakon, és megláthatják azt, hogy az embereknek mi a véleménye arról, amit ilyen szempontból ők gondolnak a tevékenységükről. De ebbe beletartozik az is, hogy egyre több olyan civil szervezettel találkozom, ahol az állam egyik megszorító intézkedésként éppen azt végzi el, hogy a törvényben adott lehetőséggel élve adományozott 1 százalékot nem fizeti ki, indoklás nélkül. Egyelőre értetlenül és érthetetlenül állok a történet előtt, mert a Pénzügyminisztérium és az adóhatóság illetékesei is közvetlenül adminisztratív okokra hivatkoznak, hogy miért nem akarnak erről tájékoztatást adni nemcsak nekem, hanem az érintetteknek, mert az érintettek sem kapják meg. És arról is megfeledkeztek önök egyébként, hogy azokat is értesítsék, azokat az ezreket, akár 8 ezer embert egy alapítványnál, hogy az ő 1 százalékukat hiába ajánlották fel, nem adják oda az érintettnek. Hogy ezt milyen okok miatt teszik, ezt örülnék, ha a Pénzügyminisztérium képviseletében jelen lévő államtitkár úr megválaszolná, mert ez ebben az értelemben jogszabályi kötelezettségük, és ha nem tesznek eleget, akkor azt önöknek meg kell indokolni. Korábban én említettem, és ezzel Nacsa képviselőtársamnak is szerettem volna válaszolni, hogy igen, 2010-19 között pénzbőség állt rendelkezésre, és tegyük emellé, soroltam tételesen, hogy mi az, amivel önök gazdálkodhatnak, és ha körülnéznek az emberek, akkor egyelőre nem látják, nem lelik nyomát, hogy önök mindezt mire költötték el; úgy, hogy egyébként eközben a világban pénzbőség állt rendelkezésre, és töretlen gazdasági növekedés. Na, ez az, ami a totális lehetőség lett volna arra, hogy egyébként Magyarországot akár olyan pályára, fenntartható gazdasági fejlődés pályájára állítsák, de ezt nem tették, ehelyett ma a legújabb szórakoztató műsorok szerint minden nagyváros mellé akkumulátorgyárat kívánnak építeni, ahol nemcsak a környezetvédelmi problémákról kell beszélni, hanem arról, hogy egyébként megint milyen egyirányú és az ott élők számára is kockázatokat jelentő megoldásokat csináljanak. Arról nem beszélek, hogy az erőltetett gazdasági, beruházási programjukra, amit e tekintetben végeznek, magyar munkaerőt már nem találnak, mert az egyébként jelentős részben, önök szerint munkahelyet teremtve kivándorolt Magyarországról, teremtett magának munkahelyet Németországban és Angliában. És ehelyett az elmúlt évben is, 2021-ben is a költségvetés végrehajtásának időszakában Kelet-Ázsiából idehozott emberek tízezreivel oldják meg azt, hogy mindezek az építkezések valameddig eljussanak. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) További pontokat szeretnék még önöknek felsorolni, de most erre, úgy látom, hogy nem lesz lehetőségem, de mindenesetre a következő felszólalásnál majd élek ezzel. Így összefoglalva, én azt gondolom, hogy tisztelt Nacsa és Bánki képviselő urak, az önök által emlegetett fejlődésnek minden olyan alapja megvolt, gazdasági és pénzügyi alapja, nemzetközi és hazai tekintetben, amivel élhettek volna, de ahogy ez a költségvetési beszámoló is bizonyítja, ezzel önök nem tudtak élni, és azzal, amit elköltöttek, csak csupa bajt okoztak. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Üdvözlöm képviselőtársaimat, folytatjuk a vitát. Ismételt felszólalásra Mellár Tamás képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon! DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kicsit nehéz helyzetben vagyok, merthogy a két ember közül, akinek válaszolni szeretnék, egyik sincs itt. Nincs itt Banai Péter államtitkár úr és Windisch László elnök úr sem, de remélem, hogy el fogják majd neki mondani a fontos dolgokat. Most, ugye, Banai államtitkár úr azt mondta, hogy nem volt itt túlfűtött gazdaság 2021-ben, hanem egy normális növekedés volt, merthogy az előző esztendőben volt egy 4,5 százalékos visszaesés, és ezért teljesen normális az, hogy magas növekedési ütem legyen. Ugye, 7,1 százalékos volt a növekedési ütem. Ha ezt komolyan vennénk, akkor azt kellene mondani, hogy az egyensúlyi kibocsátási ütem 7 százalék, ez nyilvánvalóan nonszensz, az valahol 2 százalék környékén van. Tudomásul vehetjük, hogy 2020-ban 4,5 százalékos visszaesés volt, ami azt jelenti, hogy ez gyorsíthatja a dolgot, de 4-4,5 százaléknál magasabb semmiképpen sem lehetett ez. Ezt egyébként nemcsak ebből az okoskodásból lehet kideríteni, hanem sokkal inkább, ha valaki fellapozza a 2021-es MNB-s kiadványokat, különös tekintettel a konjunktúrajelentésekre, akkor láthatják azt, hogy visszatérően jött elő, hogy munkaerőhiány van, hogy bizonyos szektorokban jelentős munkaerőhiány van, különösen az építőiparban és a vendéglátásban, és jelentős mennyiségű kapacitáshiányok vannak. Tehát igenis túlfűtött volt az a gazdaság 2021-ben. (14.40) Nyilvánvalóan a kormányzat azért nem akarta ezt tudomásul venni, mert ráfordult már a választásokra, és 2021 második félévében már jelentős mértékű többletkiadásokat eszközölt.