Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:

1526 infláció 5,1 százalék lett a 3 százalék helyett. Szóval, így nem nagyon van értelme költségvetést tervezni, hogy még körvonalakban sem, halványan sem sikerül betartani, ami benne van. 2020-ban azt is elmondtuk, hogy ennek a válságban született költségvetésnek alapvető, az életünket és a társadalmunkat fenntartó rendszereket kellett volna megvédenie. Ehhez képest nem tartalmazott tervet a gazdaság, különösen a kisvállalkozások megsegítésére. Amikor más országokban már masszív gazdasági és munkahelymentő intézkedések történtek, ilyeneket a kormány nem tervezett és nem is csinált, csak a multiknak és a csókos szállodáknak juttatott jelentős támogatásokat. A kibontakozó gazdasági válsággal és a mögötte tornyosuló klímaválsággal, ökológiai válsággal és a kibontakozó szociális válsággal egyáltalán nem törődött a magyar kormány. Ezeket egy ideig az egyébként választási célú, valós változásokat nem hozó közpénzszórással el lehetett fedni, de mára fokozottan, kendőzetlenül zuhan ránk a valóság. 2020-ban négy prioritásra tettünk javaslatot, amire a költségvetést építeni kellett volna. Válságálló zöldmunkahelyek létrehozása. Itt lehetett volna megvalósítani a magáncélú ingatlanok energetikai fejlesztését, korszerűsítését, tehát itt lehetett volna költeni szigetelésre. Ha ez megtörtént volna, akkor ma sokkal kisebb bajban lenne az ország. Felkészülés a vízhiányra és küzdelem az aszály ellen, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Azt is pontosan látjuk, az elmúlt nyár tökéletesen bemutatta, mennyire fontos lett volna, hogy erre érdemi forrásokat biztosítson a költségvetés. A harmadik a társadalmi válság megelőzése, a szociális szektor megerősítése, a negyedik pedig az erőforrások és javak igazságosabb elosztása, ennek érdekében progresszív jövedelemadó bevezetése, valamint az offshore cégek kizárása a közpénzekből. Miért ezeket határoztuk meg? Mert a válság már akkor megmutatta, hogy a gazdaság zöldszektorai a legstabilabbak. Most is látszik, hogy miközben tombol az infláció és az energiahordozók ára az egekben, az ökogazdálkodók azok, akik versenyképesen tudnak termelni, hiszen nem függenek a műtrágya-, valamint egyéb vegyszer- és gázolajáraktól, a megújuló energiát termelők pedig még inkább. Mert már akkor látszódott - ami most két évvel később kíméletlenül le is sújtott -, hogy aszályos idők következnek. A klímaváltozás nyomán a Kárpát-medencét most már durván sújtja az aszály. Fel kell készülnünk a vízhiányra, és bölcs lépéseket kell tenni az aszály elleni védekezés területén. Ha nincs víz, élet sincs. Márpedig a vizeinkkel pazarlóan bánunk. Az árvíz, belvíz, aszály hármas problémájára nem a gátak magasítása és az öntözés, pláne nem a GMO a válasz, hanem a folyók visszaszabályozása, a tájgazdálkodás, a vizek visszatartása a tájban és közösségi felhasználása. Védenünk kell az erdőket a kiszáradástól és a gazdasági célú hasznosítástól. Védenünk kell a természetes élőhelyeket a beépítéstől, és korlátozni a monokultúrás növénytermesztést. Már akkor is látszódott, hogy a szociális szektor óriási bajban van, ezért a társadalmi válság megakadályozása érdekében a szociális hálót újra kell fonni. A szociális szektort meg kell erősíteni. A szociális és egészségügyi szektorban radikális béremelésre lenne szükség. Nem tartható, hogy a javak egyre nagyobb része halmozódik fel egyre kevesebb ember kezén. Szükség van ezért a jövedelmek és a vagyonok eddiginél nagyobb újraelosztására, a nagy vagyonok és a jövedelmek is vegyék ki részüket a közteherviselésből. Ezt szolgálja a társasági adó felső kulcsának multikra vonatkozó javaslata és a progresszív jövedelemadó bevezetése. Azt gondoljuk, hogy az igazságos újraelosztás alapvető felelőssége, feladata a mindenkori kormányoknak, így önöknek is Ezek az adók teremthették volna meg a szükséges válságkezelő intézkedések forrásait. (12.40) Ehelyett a kormány tovább tömte közpénzzel és támogatással a multikat és a haverokat. De egyszer minden pénz elfogy, a közpénz is, az EU-s pénz is, egyszer minden habzsidőzsinek vége szakad. Az elpazarolt és felesleges dolgokra elégetett száz- és ezermilliárdok most égetően hiányoznak. Hiányoznak az energiarendszerből, az oktatásból, az egészségügyből, a szociális szektorból, a környezetvédelemből és a kisvállalkozások támogatásából. Ha az LMP módosítóit akkor elfogadják, akkor ma nem érintene a válság minket ilyen durván. Évi 300 milliárd forintos épületfelújtással több milliárd köbméter orosz gázt spórolhattunk volna meg, és fejlődött volna ennek hazai háttéripara is, a nyílászáróktól a szigetelőanyagokig, a finanszírozási rendszerekig mind. Ez mind-mind a hazai gazdaságot erősítette volna a megroppanó globális gazdasággal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés és -elosztás fejlesztésével - erre 90 milliárdot javasoltunk -, a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, távhőrendszerek fejlesztésére, energetikai innovációra költéssel megalapozhattuk volna a valós energiabiztonságot, az energiafüggetlenség irányában egy jelentős lépést tehettünk volna a hazai megújuló zöldenergiára alapuló rendszerek kiépítésével. Több ezer milliárd forinttal kisebb lenne most az éves gázszámlánk, amit egyébként Oroszország felé kell fizetni. Az élelmiszerválság és az infláció is kisebb lenne, mert drasztikusan nőtt volna a biogazdálkodás, a helyi termékek és rövid ellátási láncok szerepe a kereskedelemben, amelyek sokkal kevésbé függenek a globális ellátási láncoktól, a műtrágyaáraktól és a növényvédő szerek áremelkedésétől. De a közlekedésünket is sokkal kevésbé sújtotta volna az üzemanyagok árának növekedése, hiszen jóval nagyobb lenne a tömegközlekedés aránya, az aszály nem pusztította volna el a fél Alföldet, mert már 2021 elejétől kezdve a belvíz elvezetése helyett a vízvisszatartással foglalkoztunk volna, megteremtve a szabályozott vízkivezetés infrastrukturális feltételeit. De nem omlott volna össze az állami egészségügy, az oktatási rendszer és a szociális rendszer sem, ha a pluszforrásokat, amelyeket követeltünk, odaadják. Akkor körülbelül 560 milliárd forintot javasoltunk pluszban