Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1523 mindeközben ez a hiány úgy jött össze, hogy a bevételek jelentősen növekedtek, egészen konkrétan 26 000 milliárd forinttal (sic!) nőttek a bevételek. Csak hogy esetleg a nézők vagy a választópolgárok is értsék, hogy 26 000 milliárd forintról beszélünk: óriási bevételkülönbség, hiszen 284 000 milliárd forint volt a bevétel tervezete az előirányzat szerint, és ez növekedett, illetve 258 000 milliárd növekedett meg. (Sic!) Itt óriási pénzekről beszélünk, és van itt egy olyan momentum - és nem a Momentum pártra gondolok, hanem a többi pártra -, amit nem nagyon vettek eddig észre, ez a megtakarítási intézkedések. A 2021. évi költségvetés kapcsán két olyan megtakarítási intézkedést is hozott a kormány, amire a korábbi években nem került sor. Egyébként ez is egy elég jó trükk volt, a megtakarítási alapba fizették be. Nézzük konkrétan, hogy mi volt ez a két megtakarítási intézkedés! Az első megtakarítási intézkedés az 1888/2021. számú kormányhatározat, a kormány irányítása alá tartozó szervek fejezeti kezelésű előirányzatai számára kiadási maximumot írt elő, amit nem lehet túllépni. Nézzük, hogy mi ez a fejezeti kezelésű előirányzat! Feladatokhoz rendelt pénzek, például az általunk már jó párszor kritizált Stipendium Hungaricum, vagy például az úgynevezett beruházásösztönzési célelőirányzat, amelyből finanszírozzák többek között azokat a globális nagyvállalatokat, mint a BMW-t, amit 120 milliárd forinttal támogattak meg, vagy az Audit, vagy a Mercedest és a többi hasonló globális nagyvállalatot. Aztán nézzük meg, hogy mi az a kiadási maximum! A kormány irányítása alá tartozó szervek, minisztériumok, háttérintézmények részére a fejezeti kezelésű előirányzatok maximális összege. Ez alapján a második megtakarítási intézkedés mit takar? A korábbi gyakorlattal ellentétben csak szűk körben volt lehetőség kötelezettségvállalással terhelt maradvány kimutatására. A maradvány többi részét be kellett fizetni a megtakarítási alap javára. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány kimutatása pedig nem mást jelent, mint a kormány irányítása alá tartozó szervek fejezeti kezelésű előirányzatai esetében korábban a tárgyévben lekötött, de ki nem fizetett szerződések összegeit át lehet vinni a következő évre, tehát tulajdonképpen megnövelte a következő évi keretét vele. Ezért mondtam azt, hogy ez is egyfajta trükk. Egyébként a két intézkedés eredményeként Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese azt válaszolta Szabadi Istvánnak, a Mi Hazánk Mozgalom frakciójában ülő képviselőtársamnak a költségvetési vita során, hogy 744 milliárd forint megtakarítás keletkezett, ami aztán bekerült a megtakarítási alapba. Mindezek ellenére tehát 2021-ben 4700 milliárd forint lett a hiány. Önmagában is azt gondoljuk tehát, hogy ez így elfogadhatatlan. A kormány végigtrükközte a 2021-es költségvetést, és jó lett volna erre már itt a vita során is rámutatni. Nézzük meg, hogy mire ment el a pénz! Például az államadóssággal kapcsolatos összes kiadás 1460 milliárd forint volt, amely 37,4 százalékkal haladja meg az előirányzatot. A Mi Hazánk Mozgalom folyamatosan felhívja arra a figyelmet, hogy az államadósság keletkeztetése, ami igazából már a nyolcvanas évektől megkezdődött, az egy hihetetlenül nemzetellenes és nemzetgazdaság-ellenes folyamat volt. 2010-ben azt ígérte a Fidesz-kormány, hogy ezen a gyakorlaton majd változtat. Most már itt 12 évvel a kormányzása megkezdése után látjuk, hogy a Fidesz-kormány sem változtatott ezen a gyakorlaton, tulajdonképpen folyamatosan növekedik az az összeg, amit fizetni kell a magyar adófizetők pénzéből. Azt mondtam, hogy jelentősen nőtt a bevétel 2021-ben. Tegyük hozzá, hogy ezt is elsősorban a kkv-szektor, a magyar emberek, a magyar dolgozók fizették, többek között az áfán keresztül. A Mi Hazánk nem tudja elfogadni azt a magyarázatot, hogy az áfa csökkentése nem jelent automatikusan árcsökkenést, mert egyrészt ezzel is vitatkoznánk, van egy globális piacgazdaság, nyilvánvalóan az emberek meg tudják találni azokat az üzleteket, ahol, mondjuk, olcsóbban tudnak egy terméket megvenni, de az áfacsökkentést más oldalról is meg lehet közelíteni. Ez egy olyan országban, mint Magyarország, ahol nagyon sok ágazatban munkaerőhiány van, eredményezhet béremelkedést, vagy egyszerűen a magyarok túlélését segítheti azáltal, hogy kevesebbet kell áfa címén befizetni. Nyilván nem véletlen az, hogy világviszonylatban az egyik legmagasabb áfát fizetik a magyarok, és nyilván van annak oka, hogy más országokban alacsonyabb áfát határoznak meg. Ez egyszerűen arról szól, hogy így növeli folyamatosan a kormány a bevételeit, tehát a magyarok fizetik azt, amit aztán államadósság címén kifizetnek. 2021-ben 37,4 százalékkal haladta meg az előirányzatot az az összeg - 1460 milliárd forintról beszélünk -, mint amit a kormány előre jelzett 2020-ban. (12.20) Az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások közel 500 milliárd forinttal haladták meg a tervezetet, és ezek közül szeretnék kiemelni egy nagyon fontos szereplőt, annál is inkább, mert itt az elmúlt napok, hetek során sokszor szóba került, és több felszólalásomban utaltam arra, hogy az MVM a 2021. decemberi feltőkésítése során 212 milliárd forintot kapott. Tehát a juttatás egy része, ez a megemelkedett összeg az MVM-nek ment, és ennek a célja, ezt idézem konkrétan: a megújuló energiaforrás bázisú villamosenergia-termelők hálózati csatlakozása érdekében szükséges átviteli és elosztóhálózati fejlesztések megvalósítására kapott tehát ennyi milliárd forintot az MVM mint állami cég. Az én igazi nagy kérdésem az, hogy hogyan lehetséges, hogy eközben éppen most jelentette be a kormány azt, amit, ugye, korábban már hevesen kritizáltunk, hogy a napelemesek visszatáplálási lehetőségét, tehát a napenergia visszatáplálási lehetőségét arra hivatkozva állítják le, és fosztják meg az embereket attól, hogy