Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:

1521 A költségvetési kiadások és bevételek vonatkozásában azt lehet látni, hogy a bevételek 10 százalékkal nagyobbak lettek, mint a tervezett, nyilván ez a GDP magasabb növekedéséből és az inflációból is következik, hiszen az inflációt rendre a Pénzügyminisztérium alultervezi, és így nyilván magasabb bevételek alakultak ki. A kiadási oldalon még nagyobb az eltérés, ott 17 százalékkal nagyobb lett a tervezetthez képest. Ezt a többletet sajnálatos módon a Pénzügyminisztérium nem arra használta, hogy az egyensúlyt javította volna, hanem sokkal inkább arra, hogy egy rekordnagyságú államháztartási hiány legyen. Ne felejtsük el, hogy az eredeti költségvetési tervben 2,9 százalékos államháztartási hiány volt beállítva, aztán a módosított 7,5 százalék lett, és ezt teljesítettük valóban túl, mert csak - a „csak” idézőjelben - 7,1 százalék lett, de azért az is igen magas. (12.00) Az adósság/GDP hányadossal hasonló a helyzet, ugye, ahogy államtitkár úr is elmondta, és az ÁSZ-elnök úr is örömmel közölte ezt, hogy az adósság/GDP hányadosunk nagyon szépen alakult, hiszen a terv 79,3 százalék volt, és 76,8 százalékra sikerült, hát, ez egy fantasztikusan jó dolog, sőt a 2020-as évhez képest is alacsonyabb ez. Azért ne felejtsük el, hogy 2021-ben önök tervezték azt, hogy az adósság/GDP hányados a korábbi 2020-as 72,3-ról 69,3-ra fog változni - tessenek megnézni majd! És ezekre a számokra mondta azt akkor az ÁSZ, mind az államháztartási hiányra, a 2,9 százalékra, mind az adósság/GDP hányadosra, hogy ezek nagyon megalapozott, nagyon jó számok, és ezek tarthatók minden körülmények között. Nos, hát valójában messze nem ez történt, hanem sokkal, de sokkal rosszabb számok jöttek elő. Nézzük akkor most a sikerrészét a történetnek! A GDP növekedése 7,1 százalék volt, a terv 4,3 volt, ez egy igen magas növekedési arány, államtitkár úr is megállapította, hogy az Európai Unióban ez az egyik legmagasabb növekedési ütem volt. Igen, ez kétségkívül így van, de itt azért érdemes lesz két dolgot is hozzátenni. Az egyik az, hogy hogy van az, hogy miközben a GDP-nk dinamikusan és erőteljesen növekszik, még az egy főre jutó GDP-nk is, ugyanakkor az egy főre jutó fogyasztásunk pedig ehhez képest jelentősen elmarad, és az egy főre jutó fogyasztásban bizony az Európai Unió országai között mögöttünk csak egy-két ország kullog. Próbálok erre is választ adni. Először arra, hogy ennek a nagy növekedésnek mi is a forrása. Államtitkár úr is és kormánypárti képviselőtársaim is büszkén emlegették, hogy milyen magas a beruházási rátánk, milyen magas volt 2021-ben. Ugye, 27,2 százalék, és 6,3 százalék volt az állami beruházások részaránya. Ezt a két adatot szerintem inkább titkolni kellett volna, mert mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy egy erőltetett gazdasági növekedés zajlott le 2021-ben, egy prociklikus gazdasági növekedés, amely az alacsony hatékonyságú szektorokat támogatta alapvetően. És van ebben a történetben egy csúsztatás, amit itt többen is többször is használtak. Na de ezt a nagy beruházást és ezt a nagy államháztartási hiányt, ami itt kialakult, tulajdonképpen mi jó célra használtuk, mert ezt fejlesztésekre használtuk, beruházásokra fordítottuk, és akkor ebből következően az ország fejlődik. Csak valójában a beruházások mögött többnyire építőipari jellegű beruházások vannak, és ezek bizony messze vannak attól, hogy fejlesztések lennének. Itt, ugye, az elmúlt években lehetett látni, és 2021 is ebből a szempontból tipikus, hogy 20-30 százalékos építőiparitermelés-növekedés ment végbe, zajlott le, ami egyáltalán nem a technikai megújulás, hanem sokkal inkább az adott technika, technológia konzerválását segítette elő, és ez történt itt. De van ennek még egy másik eleme is, ugye, amikor az építőipar ilyen mértékben száguld, és ilyen magas az állami beruházások aránya, akkor bizony nagy az esély arra, hogy egy fiktív gazdasági növekedés alakul ki, hiszen az építőipari beruházások jelentős részénél olyan árazás van, amely a valóságtól elszakadt. Mondok egy példát. Van egy stadion - jó? A stadion jól érthető kategória itt ebben a Házban. Tegyük föl, hogy ezt meg lehet építeni, mondjuk, 30 milliárdból. Ehhez képest azonban Magyarországon mégis 100 milliárdból építik meg. Nyilván ez a 100 milliárd kerül be beruházásként, ez a GDP-nek a keresleti oldalán meg is jelenik, tehát ott elszámolásra kerül. Kérdés, hogy mi van a jövedelmi oldalon. Mert nyilván egyensúlyba kell kerülni. Ugye, a jövedelmi oldalon viszont az van, hogy vagy az európai uniós források, vagy pedig a költségvetésnek a deficitje támogatja ezt. Tehát szó sincs arról egyébként, hogy itt valóban tényleges lakossági jövedelmek áramlottak volna ki ugyanebben a 100 milliárdos mértékben ezzel szemben. Ebből következően egy magasabb GDP-szám lesz, mint ami valójában van, és ez magyarázza egyébként azt, hogy miért van az, hogy a fogyasztásban bizony mi hátul kullogunk, miközben a GDP-nk növekszik. Mert ugyanis azt a 70 milliárdos részt, amit mi kimutatunk, azt sajnos nem lehet elfogyasztani. Tehát ez már csak egy hátulütője ennek az egész kérdésnek, de nagyon fontos az is egyébként, hogy miért mondom én ezt, hogy ez miért egy extenzív fejlődés, és hogy miért nincs ebben egy technikai váltás. Hát, kérem, tessék megnézni azt a dolgot, hogy a tervben, a 2021-es tervben az szerepelt még, hogy a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan plusz 0,4 százalék lesz. Ehhez képest mínusz 4,2 százalék lett. Tehát jól mutatja ez, hogy nem az exportkapacitások bővültek, nem a hazai tulajdoni többségű vállalkozások exportkapacitása, de ha államtitkár úr nem ért velem egyet, akkor ezután felsorolhatja azt, hogy a magyar hazai tulajdoni többségű vállalkozások a magyar exportnak hány százalékát adják. Az én tudomásom szerint mindössze 20 százalékát adják, és 80 százalékát adják a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások, de lehet, hogy én ezt rosszul tudom. Ha igen, akkor kérem, korrigálja ezt, mert ez egy nagyon fontos mutató, egy nagyon fontos szám lenne, hogy tulajdonképpen milyen típusú gazdasági növekedés is zajlott le itt 2021-ben.