Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1504 Az egészségügy területén folytatódott az a többéves tendencia, amely szerint a kormány burkolt célja a lakosság egy részének a magánegészségügybe való terelése. 2020-hoz képest mindössze 0,4 százalékkal növelték a kiadásait, miközben az infláció 5,1 százalékkal növekedett. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a kormány lemondott a közegészségügy fejlesztéséről. A helyzetet rontja még, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadásoknak csak 67-69 százaléka származik állami forrásból, ami 4 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és 8 százalékponttal alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál. Ez ugyanis lényegében azt jelenti, hogy az, amit az állami rendszer nem fedez, azt az állampolgárok a saját zsebükből kell hogy finanszírozzák. (10.10) Az előzőek alapján azt gondolom, hogy ebből nyilvánvalóan és egyértelműen következik, hogy teljes egészében vissza kell utasítani ezt a zárszámadási törvényt. A kormány indoklása természetesen egyértelműen pozitív, mint ahogy itt elöljáróban jeleztem is, optimizmust sugároz minden oldalról, a számokból ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan jól kimutatható a Fideszkormány gazdaságfilozófiája és társadalompolitikája is. A KSH adatain túlmenően a tartalmi értékelés nagymértékben torzít, kizárólag a pozitív elemeket nagyítja fel, és nem beszél a társadalmi feszültségekről és az elszegényedésről sem. Ennek hű követője egyébként az Állami Számvevőszék, amely mindezt figyelmen kívül hagyja, és erről egy szót sem ejt. Elhallgatja azt, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghozott támogatások, garanciaprogramok, egyéb kedvezmények jó része más források egyszerű átcímkézése volt, és nem jelentett érdemi segítséget, érdemi többletet a korábbihoz képest. Elvonások, és utána pedig egy helyre összpontosítás, és annak rossz felhasználása az, ami egyébként ezt az időszakot is jellemezte. Az sem derül ki a beszámolóból, hogy a támogatások elsősorban nagy létszámú vállalkozásokat segítettek, de semmilyen támaszt nem adtak a leginkább rászorulóknak - egyébként tekintsük úgy, hogy mikro-, kényszervállalkozókról beszélek -, egyszerűen cserben hagyták őket, és ne beszéljünk az állásukat elveszítettekről, akiknek önök 90 napos lehetőséget biztosítottak arra ebben az időszakban is, hogy munkahelyet találjanak. Ez az, ami a lehetetlen kategóriába tartozik. Abban az időszakban is 12 hónapnál hosszabb idő kellett ahhoz, hogy valaki munkát találjon. Ki kell emelni, hogy a zárszámadási törvény táblázatai nem tartalmazzák a 2021. évi tervszámokat és a 2020. évi bázisév adatait sem. Ez gyakorlatilag ellehetetleníti a költségvetés teljesülésének értékelését, hiszen minden úgy jó, ahogy történt, kedves államtitkár úr. Az mindenesetre fontos megállapítás, hogy a költségvetés alakulásában a legszembetűnőbb a hiány elszállása. Az eredeti hiányszámokhoz képest a hiány csaknem a duplájára növekedett, ami jól mutatja, hogy az előrehozott költségvetés-készítés teljesen értelmetlen. Papír, aminek semmi köze nincs a valósághoz, a kormánynak erre nincs is szüksége, átláthatatlan tengerben készülnek az éjszakai módosítások és átcsoportosítások. Kérdésre pedig, ahogy említettem, arcátlanul jön a válasz: olvassunk több Magyar Közlönyt. Az eredeti előirányzatok a bevételi oldalon részben módosultak. Az év közben, 2021 áprilisában, majd nyáron, végül decemberben is sor került a költségvetés parlament általi módosítására. Ezek során részben lényegtelen, egyes alapok elnevezésére, részben a hiány és a GDP-növekedés javítására vonatkozó változtatásokat szavaztak meg. Egyik számot sem sikerült eltalálni, a hiány elszállása mellett a módosított növekedési szám is nagyságrendekkel eltér a tervezettől. A tervezők szakmaiságára jellemző, hogy az ÁSZ akkori kritikája ellenére nem változtattak a fő számokon, amennyiben a százalékos hiány adathoz nem passzoló abszolút számot sem illesztették. A kritikának aztán meg is lett az eredménye, azóta új Állami Számvevőszék-elnök van már. (Nacsa Lőrinc: Jaj, istenem!) A decemberi módosítás lényege az volt, hogy mintegy 300 milliárd forintot kiszórtak a közelebbről meg nem nevezhető állami intézményeknek a Gazdaság-újraindítási Alap terhére. Megjegyzendő, hogy az év folyamán a kormány a bevételi és kiadási fő számokon belül, parlamenti jóváhagyás nélkül, kénye-kedve szerint módosítgatta az előirányzatokat. Normális esetben a jogállami keretek között ehhez sem lett volna joga, de a Fidesz rendre visszaél a veszélyhelyzettel, és jellemzően az emberek véleményének figyelmen kívül hagyásával jár el. Szeretném erre ismét felhívni az Állami Számvevőszék elnökének figyelmét, hogy az ön állításával szemben ez a tényszerű helyzet. A valóságban a 2021-es költségvetés nem volt alkalmas a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és szociális válság leküzdésére, nem teremtett hosszabb távon is kiegyensúlyozott fejlődési feltételeket, nem tudta enyhíteni a várható lökéshullámot, egyidejűleg fenntartani a szociális békét. Azt gondolom, hogy az azóta eltelt idő bőven bizonyítja mindenki számára, hogy sajnos ez következett be. Hiába hívtuk akkor fel a figyelmet erre, ezt figyelmen kívül hagyták. A kormány nagyszabású hatalomvédelmi sokkpropagandájával kísért gazdaságvédelmi programot folytatott. Megjegyzendő, hogy az intézkedések nem valós költségvetési impulzusa gyakorlatilag semleges vagy rendkívül csekély költségvetési szerepvállalást jelentett, tehát a legtöbb programelem egyszerűen költségvetési átcsoportosításból eredt, és nem pedig addicionális feltételekből. Ezt a gyakorlatukat a mai napig is folytatják, hiszen minden olyasmit, ami többletet kellene vállalni, mással fizettetik ki. Például a benzinársapkát, amelyet államtitkár úr is emlegetett, a kereskedőkkel fizettetik ki, a benzinkutasokkal fizettetik ki, a magasabb áron