Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1502 a képzett munkaerő megtartása, illetve felvétele 2021-ben is magas bérnövekedési ütemet eredményezett. 2021-ben 8,7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset, a háztartások fogyasztása pedig 4,2 százalékkal nőtt. A 2021. év során 15 000 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, így a beruházási ráta a válság negatív hatásai ellenére is kiemelkedően magas, 27,2 százalékos lett az elmúlt évben. Az építési kedv 2021-ben is kitartott, ugyanis közel 30 ezer új építési engedély kiadására került sor, ami 33 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. Az állami beruházások értéke is nőtt összesen 10,9 százalékkal. Ennek köszönhetően a nemzetiössztermék-arányos 6,3 százalékos hazai állami beruházási ráta továbbra is éllovas az európai uniós összevetésben. A munkahelyek megvédését és az új munkahelyek létrehozását célzó gazdaságpolitika eredményességét mutatja, hogy a foglalkoztatottak száma 2021 végére újabb csúcsra emelkedett, elérte a 4 millió 688 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalékos arány alá csökkent. A magyar gazdaság tehát meghaladta a járvány előtti teljesítményét. A kormány a 2021. évre 3,6 százalékos inflációt tervezett, amihez képest 1,5 százalékkal magasabb lett a tényadat, amit - a külső egyensúlyt tekintve a folyó fizetési mérleg egyenlege - a megemelkedett energiaárak következtében a kedvezőtlenebb európai uniós és világpolitikai energiaárak határoztak meg. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya az eredetileg tervezett 2,9 százalékról - a költségvetési törvény módosításával - 7,5 százalékra emelkedett, végül pedig a nemzeti össztermék 7,1 százalékban teljesült. A 3 százalékot jóval meghaladó uniós módszertan szerinti deficit elsősorban a járvány miatt elhúzódó gazdasági nehézségek következtében alakult ki. 2021-ben a központi költségvetés adóssága 73,8 százalékot tett ki, ami a mindenkori költségvetési törvénynek megfelelően 2 százalékos csökkenést jelent. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány már többször bizonyította, hogy válsághelyzetekben helyt tud állni. Meglátásom szerint a 2021. év eredményei is egyértelműen ezt támasztják alá. Ahogy fentebb felsoroltam, a legfontosabb gazdasági mutatószámok alapján kijelenthetjük, hogy a magyar gazdaság a 2021. év végére elérte a válság előtti szintet. Mindezekre tekintettel azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a törvényjavaslatot támogassák, tárgyalják meg, és fogadják el a zárszámadási törvényjavaslatot. Egyúttal szeretném megköszönni a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék, valamint a Költségvetési Tanács rendkívül magas színvonalú munkáját, hiszen ezek nélkül nem tudtunk volna egy ilyen törvényjavaslatot, illetve egy ilyen törvényvégrehajtást véleményezni. Mindezekre való tekintettel köszönöm megtisztelő figyelmüket, és a törvényjavaslatot tárgyalják meg, s utána később fogadjuk el. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának, aki beszédét a pulpitusról kívánja elmondani. Öné a szó, képviselő úr. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház!A kormány, a frakció és az Állami Számvevőszék szentháromsága után nézzük meg, hogyan néz ki az a valóság, amit a családok, az ország érzékel, mert értem azt, hogy önök teljes összhangban vannak, és megdicsérik önmagukat, hogy 2021-ben tökéletesen végezték el a munkát, csak egyetlenegy baj van, hogy annak olyan súlyos következményei lettek, ami az ország mai állapotában is visszaköszön. Óriási az infláció, a gazdasági növekedésük olyan túlerőltetett volt akkor, ami lehetetlenné teszi azt, hogy Magyarország normális pályán haladjon, hiszen az, amit tettek - és nézzük akkor előbb itt önmagában a költségvetés elfogadásának körülményeit, a tervezési gyakorlatot -, bár államtitkár úr erre vonatkozó kritikámat, kritikánkat ismeri, de szeretném ezt újra megerősíteni önben, hogy az önök által használt megoldás nem jó. A költségvetési folyamatok a Fidesz-kormány időszakában szinte teljesen átláthatatlanná váltak, nem tud érvényesülni az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a költségvetés gazdaságpolitikát meghatározó, irányadó jellege. Az Állami Számvevőszék elnöke éppen arról beszélt, hogy az Országgyűlés feladata ennek elvégzése, de a kialakított szabályok és az önök eljárása erre nem tesz lehetőséget. Ha az Állami Számvevőszék elnöke kíváncsi erre, akkor személyesen és részletesen el tudom mondani, hogy miért gondolom ezt. Ma az Országgyűlés nem tud megfelelni ennek a szerepnek. (10.00) Az éves költségvetések előző tavaszi, vagyis a nemzetközileg szokásosnál mintegy fél évvel korábbi elfogadása a deklarációkkal ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a kiszámíthatóságot. Tavasszal még nem állnak rendelkezésre az előző évi bázisadatok, a parlamentben még nem fogadták el az ország zárszámadását. A költségvetés túl korai szentesítése után körülbelül fél évig változnak, alakulnak a hazai gazdasági reálfolyamatok, továbbá a világgazdasági feltételek is módosulnak. Ezért általában és teljesen értelmetlen a kormány ez irányú gyakorlata, de még inkább az utóbbi években a koronavírus-járvány hullámai, valamint a gazdasági válság miatt. A makacsul időnek előtte áterőltetett büdzsé helyett inkább a többéves, középtávú kiadási keretet volna indokolt alkalmazni, amit egyébként az OECD is javasol. A konvergenciaprogram ehhez