Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: (Alig hallhatóan:) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt… (Nacsa Lőrinc: Mikrofon! - Dr. Windisch László feltűzi a mikrofonját.) Bocsánat, néz... - ELNÖK: - DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm. (Vajda Zoltán: Én is pont így kezdtem.) - ELNÖK: - DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Magyarország Alaptörvénye az Állami Számvevőszék feladatainak felsorolásakor elsőként rögzíti a központ...

1500 konszolidáció a recesszióból való kilábalás lassulásához, sőt újabb gazdasági visszaeséshez vezethet. Ezért indokolt volt a szigorú hiánycélok teljesítése alóli felmentés meghosszabbítása mind uniós, mind hazai szinten. A magyar gazdaságpolitika is azt az utat választotta, hogy a nagyobb hiány vállalása árán is a gazdaság újraindításának ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, és az állam eladósodottságát jelző államadósság-mutatót nem az államadósság növekedésének visszafogásával, hanem a gazdasági növekedés dinamizálásával csökkenti. (9.40) Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyértelműen mutatja, hogy ez a választás sikeres volt, mivel az államadósság-mutató egy év alatt 2,5 százalékponttal csökkent. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Felvethető a kérdés, hogy ha az Állami Számvevőszék a költségvetés végrehajtását szabályszerűnek találta, akkor a hiány miként lehet lényegesen magasabb a költségvetési törvényben rögzített hiánycélnál. Három körülmény tette ezt lehetővé. Az első: 2021-ben hosszú időn keresztül vészhelyzet volt, ami alatt kormányrendeletben el lehetett térni az államháztartásra vonatkozó törvényi szabályoktól. A második: az államháztartási törvény normál körülmények között is széles körű felhatalmazást ad a kormány részére arra, hogy a költségvetési törvényben foglalt előirányzatokat átcsoportosítsa, vagy akár újakat állapítson meg. A harmadik: jellemzően magas a költségvetési törvényekbenazoknak az előirányzatoknak a száma, amelyek törvényi módosítás nélkül is túlléphetők. A költségvetésitörvény-javaslatok véleményezése során az Állami Számvevőszék erre mint kockázatra rendszeresen felhívta az Országgyűlés figyelmét. Én is úgy ítélem meg, hogy a felülről nyitott előirányzatok nagy száma magában hordozza a költségvetési hiánycél túllépésének a kockázatát, ami normál gazdasági helyzetben akár súlyos kockázatként is értékelhető, egy rendkívüli helyzetben, amilyen a 2021. év is volt, viszont indokoltan megnöveli a kormány mozgásterét. Megjegyzem, hogy a módosítás nélkül túlléphető kiadási előirányzatok 141 milliárd forint összegű túlköltése a központi alrendszer pénzforgalmi hiányának mindössze 3 százalékát tette ki, következésképpen a hiánycél túllépését alapvetően az elsőként említett körülmény tette lehetővé. A fentiek alapján inkább arra a kérdésre célszerű választ keresni, hogy a kormány által választott költségvetési politika mennyiben járult hozzá a magyar gazdaság sikeres újraindításához. A sikeresség kétségtelen: a 7,1 százalékos gazdasági növekedés az Európai Unió tagállamai között a nyolcadik legmagasabb növekedési ütem, és ezzel meghaladta a GDP 2019. évi reálértékének a szintjét is, ami az Európai Unió tíz tagállamának nem sikerült 2021-ben. Rendkívül pozitív eredmény, hogy a foglalkoztatási ráta értéke is magasabb volt 2021 végén, mint 2019-ben, még a válság előtt. A 2021-ben folytatott költségvetési politika szerepét a gazdaság újraindításában jól jelzik a központi költségvetés három részköltségvetésének a teljesítési adatai. 2017 óta a költségvetésitörvény-javaslat megkülönbözteti a működési, a hazai felhalmozási és az európai uniós fejlesztési részköltségvetést. Ez a felosztás szemmel láthatóvá teszi azt a törekvést, hogy az államháztartás központi alrendszerében hiány csak a fejlesztési célok megvalósítása érdekében keletkezzen, a működési kiadások finanszírozását szolgáló részköltségvetés pedig maradjon egyensúlyban. Az európai uniós fejlesztési részköltségvetés elkülönítése pedig azt teszi átláthatóvá, hogy az Európai Uniótól érkező, Magyarországot megillető bevételek milyen mértékben járulnak hozzá Magyarország fejlődéséhez. Emellett ennek a részköltségvetésnek az egyenlege tükrözi azt is, hogy a jellemzően utólagosan folyósított uniós bevételeket a magyar költségvetés mekkora összeggel előlegezte meg. A zárszámadás adatai azt mutatják, hogy a 2021. évi költségvetésben rögzített pénzforgalmi hiányhoz képest keletkezett, közel 3290 milliárd forintos túllépés 82,1 százaléka a hazai felhalmozási részköltségvetésben keletkezett. Az európai uniós fejlesztési részköltségvetés tervezettnél nagyobb hiánya a teljes túllépés 6,7 százalékát teszi ki. Ebből következik, hogy a tervezettnél nagyobb pénzforgalmi hiány közel 90 százaléka mögött fejlesztési célú többletkiadások álltak, melyek célja a gazdaság újraindításának ösztönzése volt. 2021-ben a működési részköltségvetésben is hiány keletkezett, de olyan kiadások növelése következtében, amelyek egyértelműen a járvány kezeléséhez, illetve a gazdaság újraindításához kötöttek. Az összesen 360 milliárd forintos működési hiánnyal szemben a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására az előirányzott összegnél 313 milliárd forinttal több került felhasználásra. A kormány a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált, „versenyképesség-növelő támogatás” címmel új előirányzatot nyitott, amelyről 110 milliárd forint kifizetés történt. Már ez a két tétel is meghaladja a keletkezett működési hiány összegét. A költségvetés fejlesztési célú kiadásai hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházási ráta 2021-ben még a 2019. évi mértéket is meghaladta, és 27,2 százalékos értékével történelmi rekordot ért el. Mindez elősegítette a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását, azaz a foglalkoztatási ráta emelkedését is. Ugyanakkor a költségvetési kiadások növelése nem egyirányú utca, az ezek hatására emelkedő beruházási ráta és bővülő fogyasztás a költségvetés bevételeit is növelte. Az államháztartás központi alrendszerének a bevételei 2021-ben 10,2 százalékkal haladták meg a költségvetési törvényben eredetileg tervezett összeget. A 2021. évi költségvetési politika fejlesztő jellege hozzájárult ahhoz is, hogy 2022 első negyedévében folytatódott a dinamikus gazdasági növekedés, amit a külső feltételek drasztikus