Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismét eltelt egy év, és elérkezett a zárszámadás pillanata, amikor obje...
1497 A Járvány Elleni Védekezési Alap központi tartalékából a kormány és az operatív törzs döntései alapján 445 milliárd forint kiegészítő forrást csoportosított át a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés finanszírozására. A Járvány Elleni Védekezési Alap biztosította a forrásokat többek között oltóanyagbeszerzésekre, az egészségügyi szolgáltatók járvány elleni védekezésével összefüggő kiadásainak megtérítésére, továbbá a járvány elleni védekezést szolgáló eszközök beszerzésére és beruházásokra. Így a járvány elleni védekezésnek 2020 után 2021-ben sem volt pénzügyi akadálya. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A kormány 2021-ben is megkülönböztetett figyelmet fordított a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési gazdálkodására. A nyugellátások kiadása 2021-ben összességében több mint 4100 milliárd forintot tett ki. A kiadások között az alap biztosított közel 3500 milliárd forintot több mint 2 millió fő öregségi nyugdíjára; több mint 400 milliárd forintot 737 ezer fő hozzátartozói nyugellátására; 171 milliárd forintot nyugdíjprémiumra és egyszeri juttatásra; s közel 80 milliárd forintot a 13. havi nyugdíj első ütemének finanszírozására. A nyugdíjprémium összegét külön kiemelem, hiszen minden nyugdíjas egységesen 80 ezer forint juttatásban részesült. A nyugellátási kiadások 2021. évi összege tehát mindezek következtében 12,9 százalékkal, több mint 470 milliárd forinttal haladta meg az előző évi kiadások összegét. A kiadásnövekedést az ellátások 4,9 százalékos emelése, a 13. havi nyugdíj első ütemének teljesítése, valamint az említett nyugdíjprémium kifizetése eredményezte. A kormány nyugdíjpolitikájának jelentősebb eredményei a következők. A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek megfelelően 2011 és 2021 között a nyugdíjakat 47 százalékkal növeltük, a vásárlóerejük pedig mintegy 13 százalékkal javult. Az öregségi nyugdíjak 2021. évi egy főre jutó átlagos összege a 2009-es 93 ezer forintról 143 ezer forintra, azaz több mint másfélszeresére emelkedett. A tavalyi évben a nyugellátásokat az inflációt követve a már említett 4,9 százalékkal emeltük, emellett az elmúlt évek dinamikus nettó átlagkereset-növekedésének valorizációs hatása és a nyugdíjemelés eredményeképpen a nyugellátások átlagos összege 9,4 százalékkal nőtt. A nők korhatár alatti nyugellátására mintegy 23 milliárd forinttal többet költöttünk, mint 2020-ban. 2021-ben a „Nők 40”-re fordított több mint 310 milliárd forint mintegy 152 ezer nő részére biztosította a kedvezményes nyugellátási forma igénybevételét. A kormány még 2020-ban döntött a 2010 előtt megszüntetett 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítéséről, így 2021-ben minden arra jogosult az ellátásán felül további egyheti 13. havi juttatásban részesült. Végezetül meg kell említenem, hogy azoknak az idős személyeknek a foglalkoztatását támogatva, akik a saját jogú nyugellátásuk mellett a nyugdíjas éveikben is keresőtevékenységet akartak folytatni, a kormány 2021-ben is biztosította a mentességet a járulékfizetési kötelezettség alól. A kormány kiegyensúlyozott nyugdíjpolitikájának köszönhetően a Nyugdíjbiztosítási Alap 2021. évi költségvetési gazdálkodása tehát stabil keretek között zajlott. Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok központi finanszírozása 2021-ben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben valósult meg. A pandémia által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása és a járványügyi készültség fenntartása kihívást jelentett az önkormányzatok működésében is, de a nehézségek ellenére az ellátórendszer megbízható maradt. A 2020. évi kihívások jelentős hatással voltak a 2021. évi költségvetési évre, a veszélyhelyzet bevezetéséhez köthető kormányzati intézkedések és a járvány elleni védekezés az egész ország közös ügye volt, amiből az önkormányzatoknak is ki kellett venni a részüket. A kormány jelentős lépéseket tett a járvány terjedésének megfékezése, illetve kordában tartása érdekében, emellett kiemelkedően fontos volt a gazdasági hatások kezelése is. A rendkívüli helyzetben bevezetett intézkedések 2021-ben is fennmaradtak, azonban az egyes települések lakosait és vállalkozásait érintő járványügyi helyzet súlyához képest csak minimális bevételkieséssel számolhattak az önkormányzatok. A kormány mindent megtett azért, hogy csökkentse a vállalkozások terheit, növelve ezáltal a termelési volument, az iparűzési adó vonatkozásában pedig minimalizálja a gazdasági visszaesés okozta bevételkiesést az önkormányzatoknál. Ezért a koronavírus-világjárvány hatásainak enyhítésére a kis- és középvállalkozások számára biztosított, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezményről döntött. A kormány a 25 ezer fő alatti településeknél a kieső iparűzésiadó-bevételeket több mint 34 milliárd forintból teljes egészében megtérítette. A 25 ezer fő feletti települések esetében pedig döntően az önkormányzatok adóerő-képessége, vagyis anyagi helyzete alapján nyújtott több mint 37 milliárd forint támogatást. Továbbra is kiemelt feladat volt az önkormányzati feladatellátás területén a gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés támogatása, amihez a költségvetés bér- és működési jellegű támogatást biztosított. A rendkívüli gazdasági kihívások ellenére is viszonylag stabilan tudták fenntartani az ellátórendszert a költségvetésben lefektetett alapelvek - a foglalkoztatottság növekedése, a családtámogatási rendszer működtetése, a szülők visszatérése a munkaerőpiacra - mentén. A települések saját erőforrásaik bevonásával és felhasználásával hozzájárultak a járvány elleni sikeres védekezéshez, mely kapcsán ezúton is köszönetünket fejezzük ki minden együttműködő önkormányzati vezetőnek. A rendkívüli gazdasági helyzet ellenére az önkormányzatok nem állították le a folyamatban lévő fejlesztéseiket, a saját megtakarításaik mellett hatékony kiegészítést jelentett a kormány kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló fejlesztési célokhoz kapcsolódó támogatása. A
