Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 22. kedd - 41. szám - Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1484 Számos alkalommal zajlottak már viták itt a tisztelt Házban a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert illetően, amely leginkább témája az elénk terjesztett törvényjavaslatnak is. A Jobbik számtalanszor hangsúlyozta már, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas a kitűzött célok elérésére, továbbá megindokoltuk azt is, hogy miért nem, valamint arra nézve is megfogalmaztuk a szakmai alapokon nyugvó, nagyobb átláthatóságot célzó javaslatainkat, hogy milyen módon lehetne a rendszer hiányosságait és hibáit kijavítani, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásokba és a politika egészébe vetett közbizalmat növelni, a közélet tisztaságát elősegíteni. A rendelkezésre álló időben erre való tekintettel nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni és az általunk korábban szorgalmazott technikai megoldásokba újfent belemenni, de egy-két témára azért hadd hívjam fel a tisztelt képviselőtársaim figyelmét. A vagyonnyilatkozati rendszerhez sajnálatosan sokadszorra kell hogy hozzányúljunk. Sajnos sem ez, de az ezt megelőző szabályok sem voltak alkalmasak arra, hogy a visszaélésnek elejét vegyék, hiszen a jogrendszer egészét tekintve hordoz súlyos ellentmondásokat magában. Egyszerűen nem lehet komolyan venni a rendszert. Nem kell messzire mennünk, gondoljanak bele, Völner Pál a vagyonnyilatkozata szerint több millió forinttal lett szegényebb 2021-ben. A vagyonnyilatkozata alapján! De hol van a korrupcióból zsebre tett, azóta nyomozási iratokban is szereplő 83 millió forint? Bizonyára államtitkár úr mint igazságügyi államtitkár sokat tudna erről mondani, valószínűleg a nyomozásra való tekintettel nem fog, de menjünk is tovább! Látható tehát, hogy eddig nem sikerült átlátható, visszatartó erejű, szankciórendszert is tartalmazó megfelelő rendszert kialakítaniuk a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer kapcsán. Térjünk rá a javaslat másik érdemi részére! A miniszterelnök-helyettes által benyújtott és az igazságügyi miniszter asszony által előadott javaslat sok más mellett a következőket rögzíti. Idézem: „A javaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot új feladatkörrel ruházná fel, amely alapján a hatóság az átláthatósági hatósági eljárás keretében, hatósági jogkörben ellenőrizhetné a központi információs közadatnyilvántartási felületen való közzététel teljesítését.” A hatósági jogkörben a hatóság hivatalból és bejelentés alapján 60 napos eljárási határidőben járhatna el, illetve jogsértés esetében a jogsértés megállapítására, annak megszüntetésére való felhívásra, valamint ha ennek a kötelezett a 15 napos határidőn belül nem tesz eleget, 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírság kiszabására volna jogosult. Mindezekkel összefüggésben a javaslat az infotörvény hatásvizsgálati eljárása alól, figyelemmel az új hatósági eljárásra, a felülettel összefüggő kötelezettségek vizsgálatát kívánná, ekként bármely erre irányuló bejelentés esetében a hatóság a jogsértést az új hatósági eljárás keretében volna jogosult vizsgálni. Üdvözöljük ezt a szakaszt, hiszen pontosan ezen falak között hangzott el a részemről az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az infotörvény módosításáról szóló vitában, hogy reméljük, hogy a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer működésére létrehozott közadattárral ellentétben ez a rendszer használható lesz az adatgazdák és az adatigénylők számára is, nem csak egy jogszabályhely lesz, amivel letudjuk az EU-s kötelezettséget. A Jobbik mindig is az átláthatóság pártján állt, és hiszünk abban, hogy az információhoz való hozzáférés alapvető jog egy demokratikus jogállamban. A Fidesz, illetve konkrétan az általuk vezetett hatóságok, hivatalok, állami cégek azonban sokszor gátjai voltak a közérdekűadat-igénylések teljesítésének. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint veszélyhelyzetben az adatkezelőnek nem 15 napon belül kell válaszolnia, hanem 45 napon belül, amely 45 nappal meghosszabbítható. Ezt a szabályt ugyan megszüntetik december végén, de ezzel a szabályozással évekig hátráltatták a közérdekűadat-igényléseket, a rendelkezésre álló 90 napot az adatkezelők általában, sok esetben indokolatlanul teljesen kihasználták, és ekkorra már aktualitását is vesztette akár az adatigénylés. Pontosan az ilyesfajta lépések, a magyar demokratikus jogállam biztosítékainak, a fékek és ellensúlyok rendszerének szisztematikus felszámolása az, ami miatt az Európai Unió rossz szemmel néz most hazánkra, valamint az előbbiekből egyenesen következő, az önök által abszolút módon csúcsra járatott és a napjainkra már Romániát is messzemenően megelőző korrupció. S akkor engedjenek még meg a végére egy utolsó gondolatot! Vejkey képviselőtársam említette és hasonlította össze az Európai Unió képviselői által kötelezően kitöltendő vagyonnyilatkozati rendszert és a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. Csak annyit pontosítanék rajta, hogy amennyiben egy ciklusban kell egyet tenniük, akkor ötévente kell ezt megtenniük, de nyilván ez teljes mértékben részletkérdés. De azt gondolom, hogy nem is ez a hiba, de nem is itt kell néznünk a különbséget. Gondoljanak bele, hogy elképzelhető-e, mert véleményem szerint igen, hogy egy olyan rendszerben, ahol van egy Európai Ügyészség, van egy felügyeleti szerve, vannak szervei, akik folyamatosan üldözik a korrupciót, hogy ott egyébként is átlátható módon dolgoznak és gazdálkodnak, mondjuk, akár a képviselők (Zsigó Róberthez:), bármennyire is nevetséges ez a képviselőtársam számára, tehát ott esetleg lehet, hogy egy egyszerűsített vagyonnyilatkozat-tétel is elég, ahol üldözik a korrupciót, de az ennél sokkal bonyolultabb is kevés, ahol meg elvárják. Talán ez lehet a különbség. Köszönöm szépen a figyelmet. (Zsigó Róbert közbeszól.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Dudás Róbert képviselő úr. Most megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.