Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 3. hétfő - 27. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:

119 Nagyon szimbolikus volt, hogy miközben miniszterelnök úrral erről a kérdésről vitatkoztunk itt a parlamentben, ezzel egy időben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen arról számolt be, hogy az Audi Hungaria Zrt. ismét bővítette, ez esetben éppen a szerszámgyártást, és ezt a 3,8 milliárd forintos bővítést úgy sikerült a világ egyik globális nagyvállalatának Magyarországon végrehajtani, hogy 1,2 milliárd forint támogatást adott a magyar adófizetők pénzéből ehhez megint a kormány. Tehát továbbra is azt lájuk, hogy a kormány ebben a válságos, nagyon nehéz helyzetben nem a pedagógusokat vagy éppen a határvadászokat, vagy nem a rendőröket, nem az állami szférában dolgozókat akarja segíteni, hanem, mondjuk, az Audit. Félreértés ne essék, még mielőtt megkapnám válaszként, hogy az Audi mennyi munkahelyet teremt, hadd tegyük hozzá, hogy egyrészt nem azt mondom, hogy az Audi vonuljon ki Magyarországról, csak azt kérem, hogy ebben a helyzetben már ne az Audit és ne más globális nagyvállalatokat támogasson az adófizetők pénzéből a kormány, illetve szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy még mindig a magyar kkv-szektor, még mindig a magyar vállalkozások a legstabilabb munkaadók Magyarországon. Aztán miniszterelnök úr arra a felvetésünkre, hogy vessen ki a kormány rendkívüli vagyonadót azokra az oligarchákra, akik úgy nagyjából, körülbelül a száz leggazdagabb magyart jelentik - akikről pontosan tudjuk, hogy közük van akár a balliberális előző kormányokhoz, akár a jelenlegi kormányhoz vagy mondjuk, a Megoldás Mozgalomhoz -, ezekre a milliárdosokra vessen ki vagyonadót, a miniszterelnök úr azt válaszolta, hogy ehhez az állampolgárok vagyontárgyait kellene nyilvántartásba venni, és ezt nyilván mi sem akarhatjuk. (13.20) Ehhez képest most indul a népszámlálás Magyarországon, és mint kiderült, itt nemcsak népszámlálásról van szó, hanem ezek szerint a kormányzat alaposan fel akarja mérni a magyar emberek vagyontárgyait is, hiszen a lakásukról, az ingatlanvagyonukról tesznek fel olyan kérdéseket, amelyeket egyelőre még nem nagyon értünk, hogy miért olyan fontosak. Tehát várjuk ezekre a kérdésekre a válaszokat. Illetve továbbra sem kaptam érdemi választ arra, hogy a digitális adótól miért fél a kormány. Fél esetleg a Facebooktól? Miért nem meri aztmegtenni, amit az osztrák kormány? Ausztriában van digitális adó. A Facebook bevétele 12 000 milliárd forint volt, ehhez képest 2021-ben 3,8 milliárd forint adót fizetett be. 3,8 milliárd forintért megvásárolta a Facebook az adómentességet? Egy magyar vállalkozás is örülne ilyen adómentességnek. Ezekre a kérdésekre várom a válaszokat. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: A válaszadás lehetősége Tállai András államtitkár úré. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nem először szólal föl ebben a kérdésben az Országgyűlésben. Azonban szeretném önt emlékeztetni arra, hogy több kérdésben önök egyetértenek a kormánnyal, illetve az Országgyűlés többségével, például a globális minimumadó elutasításával, amit az országgyűlési határozati javaslat tárgyalásakor önök ki is fejeztek. Vagy abban is egyetértenek, hogy a kormány ebben a nehéz gazdasági helyzetben extraprofitadót vezetett be több ágazatra, ahol nem várt jövedelem keletkezett, és abból a jövedelemből többletadót szed be az állam azért, hogy a politikailag meghatározott céljait, így a rezsicsökkentés támogatását, a családok támogatását, munkahelyek létrehozását vagy a nyugdíjak értékének a biztosítását tudja politikai szempontból pénzügyileg a költségvetésen keresztül finanszírozni. Ön az elmondottak szerint a kiküldött számlákban keres megoldásokat. Ezzel szemben én azt mondom önnek, a magyar kormány nem tehet arról, hogy jelenleg ilyen súlyos gazdasági nehézség van az energiaárak szempontjából. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió ezt a szankciós politikájával érte el, és ha jól látjuk, akkor ennek még nincs is vége, a következményei pedig egész Európát tekintve beláthatatlanok. A magyar kormány viszont az átlagfogyasztásig biztosítja a válság előtti árakon a rezsiszámlák támogatását. Ezzel Európában teljes egészében egyedül van. Egyedül van azzal, hogy arra ösztönzi az embereket, hogy csökkentsék az energiafogyasztásukat, és ha ezt megteszik, akkor nyilvánvalóan még kevesebb rezsiszámlát fognak befizetni. Ami a globális nagyvállalatok megadóztatását illeti: ön mindig fölhoz egy példát - ezt a digitális példát, ezt az osztrák példát -, amiről szeretném elmondani, hogy annál Magyarországnak egy sokkal jobb, kidolgozottabb és az Európai Unió által is elfogadott adója van, és ezt úgy nevezik, hogy reklámadó. Igaz, a reklámadó kérdését a gazdasági nehézségek miatt a magyar Országgyűlés felfüggesztette, így 2022. december 31-éig nem kell fizetni. De a reklámadó újbóli bevezetése napirendre kerülhet ősszel az adótörvények tárgyalásánál, s ezt már az Európai Unió is elfogadta. Ugyanakkor pedig az osztrák mintáról - amiről nem tudjuk, hogy működik-e és mennyi bevételt hoz Ausztriának; lehet, hogy önnek jobb rálátása van az osztrák költségvetésre - mi nem tudjuk, hogy az egyáltalán működőképes-e, azt viszont tudjuk, hogy nem felel meg az Európai Unió előírásainak és szabályainak. Amikor ön a miniszterelnök úrral vitázott, az is elhangzott, hogy akkor tudjuk bevezetni a digitális cégekre az általános adót, ha az Európai Unióban ebben egység van. Önök pontosan azért utasították el a globális minimumadó bevezetését, mert az eredeti elképzelés szerint ennek része lett volna ez az adóztatási forma is, azonban a tárgyalások során hogy, hogy nem, valamilyen érdekek mentén ez kikerült ebből, és csak a társasági adó 15 százalékra való emelése maradt benne, ami Magyarország számára az adózás tekintetében megszerzett