Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 9. szerda - 37. szám - Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MÉSZÁROS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1045 vallásszabadság van, ezt kiemelte államtitkár úr is, ezzel én sem vitatkoznék, hogy ez helyénvaló, rendjén való, természetes, hogy Magyarországon is ez van. (15.00) Azonban, amikor már arról beszélünk, hogy az állam és az egyház viszonya, illetve hogy az egyházaknak a kormánnyal való viszonya, vagy a kormánynak az egyházakkal való viszonya hogyan alakult, ebben az elmúlt 12 évben egy olyan változás történt az azt megelőző időszakhoz képest, ami az én véleményem szerint hátrányos és egy jól működő demokráciához nem illik, nem való, nem így történik helyesen. Mire gondolok? Az teljesen természetes, jó és támogatandó, hogy bizonyos állami feladatokba az egyház besegít, magyarán bizonyos olyan szerepeket, amelyeket normál esetben az államnak kell megoldania, átvállalnak az egyházak vagy az egyház különböző intézményei. Gondolok itt oktatási intézményekre, itt, az előterjesztésben is van szó oktatási típusú feladatokról, oktatási, szociális, kulturális intézményekről, illetve feladatokról. Ha ezeket az egyház átvállalja, ha ebben segít és a helyi közösségnek ez jó, akkor ennek örüljünk, akkor ez helyénvaló, rendjén való. Azonban az elmúlt 12 évben ezen túlment az állam és egyes kitüntetett egyházak szerepe, elsősorban a katolikus egyháznak a kormánnyal vagy a kormánynak az egyházzal való kapcsolata, túlment ez a szerep. Úgy fogalmazott államtitkár úr, vagy talán nem is az államtitkár úr volt, hanem a fideszes képviselőtársam, hogy stratégiai partnerekké váltak a kormányzat és az egyházak. Én ennél többet mondanék: valójában az egyházak ideológiai támaszai lettek az önök rendszerének, az Orbán-rendszernek. Elsősorban a katolikus egyházról beszélünk. Ideológiai támaszai lettek, mindjárt részletezni fogom, milyen rendszereken és milyen mechanizmusokon keresztül. Ez jó önöknek politikailag és jó az egyháznak is, hiszen nyilvánvalóan az egyházak, amelyek egyébként azzal szembesülnek évtizedek óta, hogy csökken a templomba járók száma, csökken azoknak a száma, akik a híveinek számítanak, nem csökkenő szerepről tudnak beszámolni saját maguk tevékenysége kapcsán, hanem pont egy szerepmegőrzésről. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Miért jó ez a kormánynak? Nyilvánvalóan azért jó, mert ideológiai támaszt nyújt ennek a rezsimnek, amely ezt szereti is kihasználni. Olyan helyzetről beszélünk, olyan kapcsolatról a két világ között, amelyben az az értékrendszer, az a konzervatív értékrendszer, amelyet a Fidesz is vall, amelyet a kormány is magáénak vall, és azt gondolja, hogy ezt kell mindenáron, minél hosszabb távon, minél jobban meggyökeresíteni és helyzetbe hozni. Ebben a feladatban az egyházak abszolút játszótársai a kormánynak, és a kormány pedig az ilyen típusú javaslatokkal, amelyek itt vannak előttünk, segíti az egyházaknak ezt a típusú szerepvállalását. Ezt nem helyeselhetem, nyilvánvalóan nem támogathatom. Mire gondolok konkrétan? Van ennek az egész körnek egy igazán eklatáns példája, az oktatás területén végbemenő változás. Az elmúlt 12 évben rengeteg korábbi önkormányzati, állami közoktatási intézmény, sőt ma már óvoda is, átment egyházi kezelésbe, egyházi működtetésbe. Ez a folyamat zajlik, ezt ma már oktatáskutatók elemzik. Azonban ez véleményem szerint káros. El is mondom, hogy miért. Én értem persze, hogy a kormánynak előnyös, hogy egy ideológiailag hozzá közel álló fenntartója lesz azoknak az iskoláknak, óvodáknak, középiskoláknak, amelyekből majd a jövőben szintén az esetleg egyházi fenntartású egyetemekre járók kitermelődnek mint diákok, értem én, hogy annak a középosztálynak egy része, amelyre a Fidesz támaszkodik, és amely a Fidesz szavazói bázisát jelenti, ennek haszonélvezője, azonban mindenki más ebben az országban ennek a rendszernek a károsultja. (Nacsa Lőrinc: Nem!) Egészen konkrétan így van. Oktatáskutatók úgy fogalmaznak ma, hogy - idézem - az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregáció zajlik ezekben az iskolákban. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Így történik. Ez azt jelenti konkrétan, hogy ezekben az egyház által átvett korábbi, tipikusan önkormányzati, állami iskolákban egy szegregált oktatás alakul ki. Ez azt jelenti, hogy helyben tipikusan ezek lesznek az elit iskolák, tipikusan ezek lesznek a feltörekvő középosztály iskolái, ami azt jelenti, hogy jellemzően roma tanulók itt nem jelennek meg, jellemzően állami gondozottak nem járhatnak ide (Nacsa Lőrinc: Miért ne járhatna?), mindenféle adminisztratív és egyéb módon megakadályozzák ezeket a típusú keveredéseket. Ez - megint mondom - a helyi elitnek, amely elit tipikusan a Fidesz által támogatott és a Fidesz kiszolgálójaként működő elit, ennek jó, csak senki másnak nem jó a társadalomból. Az is fontos kitétel ebben a dologban, hogy ezek az egyházi intézmények, egyházi iskolák több pénzzel gazdálkodnak, mint az állami, önkormányzati típusú iskolák, ezért nem is meglepő, hogy sokszor helyben jobb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, mint az állami, önkormányzati fenntartásúak. Sokszor elvitatkoztunk már államtitkár úrral is, Semjén úrral is, bizottsági ülésen volt már erről vitánk, ahol azt bizonygatta a kormányzat, hogy valójában pontosan annyi pénzt kapnak az állami iskolák, mint az egyházi iskolák és fordítva. Tudjuk, hogy ez nem így van, és azt is tudjuk, hogy pont úgy vannak a szabályok megalkotva az egyházi iskolák finanszírozása kapcsán, hogy ne is lehessen átlátni, hogy pontosan mi és mennyi fordítódik azokra az iskolákra, nehogy a végén még feketén-fehéren, papíron meg lehessen mutatni nagyon egyszerűen, hogy hogyan történik ez, ezért aztán kiderüljön, hogy a finanszírozásban is mutatkozik különbség az egyházi iskolák javára.