Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 9. szerda - 37. szám - Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy tájékoztatást adjak a benyújtott, az egyházakat érintő egyes törvények módosít...

1042 és a vallásgyakorlásra rendelt más hely kiemelt jogi védelmére vonatkozó rendelkezését, a törvényjavaslat a következőt mondja ki: kérésre közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, de állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, ingatlanhányad - templom, kápolna -, amennyiben azt a most tárgyalt módosítás hatálybalépésekor, valamint az igénylés benyújtásának időpontjában is ilyen célokra használták és használják, ingyenesen és általánosforgalmiadó-mentesen egyházi tulajdonba kerül. Szeretném jelezni, hogy a javasolt módosítás nem nyitja meg újra az ingatlanigénylés folyamatát, az csak a korábbi ingatlanrendezés során, a jelzett okok miatt elmaradt, kisszámú hitéleti, szakrális célú ingatlanok egyházi tulajdonba adásának lehetőségét nyitja meg. Úgy gondolom, abban pártállástól függetlenül egyetérthetünk, hogy egy hitéleti célú ingatlannak, templomnak legjobb helye az egyház tulajdonában van. Tisztelt Országgyűlés! Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXVI. törvény - azaz az egyház-finanszírozási törvény - jelenleg is rendelkezik a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek közcélú tevékenységük folytatásához szükséges ingatlan megszerzésének lehetőségéről. Tekintettel arra, hogy a belső egyházi jogi személyek önállóan is vállalhatnak, illetve folytathatnak közcélú tevékenységet, indokolt az egyház-finanszírozási törvény kiegészítése. A korábban ismertetett egyházi ingatlanrendezési törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározásra kerültek azok a hitéleti és közcélú feladatok, amelyekre tekintettel az egyház a törvény alapján igényelhette volt ingatlanait. (14.40) Azóta e törvény keretein túl is jelentős hitéleti és leginkább közfeladat-ellátásra szolgáló ingatlanjuttatásban részesültek az egyházak, illetve mind az ingatlanrendezés, mind az egyedi ingatlanjuttatások során kapott ingatlanok rekonstrukciójára, fejlesztésére is komoly költségvetési, illetve állami és európai uniós támogatáshoz jutottak. Figyelemmel arra, hogy a közérdekű célhoz kötődő ingatlanjuttatás és a költségvetési támogatások az egyházi igény kielégítésén keresztül valójában fontos társadalmi szükséglet kielégítését is szolgálják, indokolt és szükséges ezen közösségi célok biztosítása arra az esetre is, ha az ingatlanjuttatásban részesült egyházi közösség, szerv a jövőben esetleg megszünteti magyarországi működését. Az ilyen esetekben is szükséges, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó közcélú tevékenység folytatása, annak folyamatossága biztosított legyen, amely nemcsak az érintett egyház hívei, hanem az egész magyar társadalom számára kiemelkedően fontos cél. Hasonlóképpen: az egyház tevékenysége szempontjából különös jelentőséggel bíró szakrális ingatlanok esetében is kiemelt érdek fűződik azok jellegének és szerepének megőrzéséhez. Erre tekintettel a javaslat ilyen esetekben, természetesen az érintett egyházakkal történt előzetes egyeztetés alapján rendelkezik az egyházi jogutódlásról is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom: az egyházon belüli jogutódlás esetében az illetékes egyházi szervek a belső egyházi szabályokat is figyelembe véve járnak el. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyházi köznevelési-szakképző intézményekbe járó gyermekek, tanulók, illetve szüleik jogainak védelme érdekében a törvényjavaslat az egyház-finanszírozási törvény módosításával az egyházi fenntartók számára biztosítani kívánja a feladatellátást szolgáló állami és önkormányzati tulajdonú épületek és az ezek tartozékát képező ingóságok tulajdonjogát mindaddig, amíg ezekben egyházi, köznevelési, szakképzési tevékenység folyik. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy jogrendszerünkben nem példa nélküli ez a fajta, feladatellátáshoz kötött vagyonjuttatás. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények esetében az intézménynek helyet adó ingatlanok tulajdonjogának átadását a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény már korábban is az Országgyűlés 96 százalékos többségének pártpolitikai megosztottságon túllépő konszenzusával biztosította a nemzetiségi önkormányzati fenntartó által az épületben folytatott köznevelési tevékenység fennállásáig. Erre alapozva erős a bizodalmunk, hogy a tisztelt Ház támogatja ezt a javaslatot is, hiszen helyi önkormányzati tulajdonú épületben bevett egyházi fenntartó által fenntartott köznevelési-szakképző intézmények is működnek. Ezek működésének hosszú távú biztosítása, a tanulók, illetve szüleik jogainak védelme érdekében a törvényjavaslat ezen fenntartók számára is biztosítani kívánja az önkormányzati tulajdonú épületek és tartozékát képező ingóságok tulajdonjogát mindaddig, amíg ott köznevelési, illetve szakképzési tevékenység folyik. Ezért a törvényjavaslat rendelkezik a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződések megkötéséről, illetve arra az esetre, ha ez a megadott határidőig nem jön létre, a perindítás lehetőségéről és ezzel összefüggésben az elidegenítési és terhelési tilalomról is. Amennyiben az ingatlanok és ingóságok helyébe más vagyonelemek lépnek a közfeladat-ellátás egyházi részről történő megszűnése esetén - beleértve itt a fenntartói jog, központi költségvetési szerv, települési önkormányzat avagy nem bevett egyházi, más vallási közösségi magánalapítványi gazdasági társasági fenntartó részére történő átadását is -, ezek esetében a tulajdonjog az ingatlannal együtt ingyenesen visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A törvényjavaslat ilyen esetekre nézve rendelkezik az elszámolás szabályairól is. Az egyházi finanszírozás törvényjavaslat általi módosítása és elfogadása esetén biztosított tulajdonjog értelemszerűen nemcsak a jövőbeni átadások, hanem a jelenleg már működtetett köznevelési és szakképző intézmények esetében is megilleti a bevett egyházi fenntartókat. Ezért ebben az esetben is rendelkezik a törvényjavaslat a tulajdonváltozás ingatlan-