Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK: - MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
103 Amiért talán nemzetiségi napirendi ponttá lett ez a törvényjavaslat nyilvánítva, az a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása, hiszen ezen alapítványok összeférhetetlenségi szabályainak módosítása során bekerült a nemzeti jelző is az összeférhetetlen vagy részben összeférhetetlen szabályok megállapítása szerint. Értelmezésünk szerint a nemzeti hovatartozás értelmezése szélesebb, és az egyes nemzeti hovatartozásba magát a nemzetet és nemcsak a nemzetiséget kell beleérteni. Maga ez a törvénymódosítás érdemben nem módosítja a magyarországi nemzetiségek jogait, érdekeit. Azonban engedjék meg, hogy visszakanyarodjak még a 2015. évi, közbeszerzésekről szóló törvényhez is. A törvény jelen módosítása közvetlenül ugyan nem érinti a nemzetiségeket, de ezzel kapcsolatosan szeretném megemlíteni a bizottságunknál jogosan felmerült kétséget a törvény vonatkozásában. A közbeszerzési törvény szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett többek között a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzat is, ez teljesen rendben van, ennek így is kell lennie. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy nem egyértelmű és ennek alapján kétségekre adhat okot a kampányköltségek területe, amikor az országos nemzetiségi önkormányzat a választások idején jelölő szervezetté válik. Az irányadó, 2013. évi LXXXVII. törvény, mely az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szól, egyértelművé teszi ugyan a kampányköltségek igénylését és mértékét, valamint elszámolásuk módját, külön nevesíti az országos nemzetiségi önkormányzatot is, ám meglátásunk szerint mégis különbség generálódik a jelölő szervezetnek minősülő országos nemzetiségi önkormányzat és a jelölő pártok között. A pártok nem alanyai a közbeszerzési törvénynek, a közbeszerzési eljárást, amennyiben elérné például a közbeszerzési értékhatárt egy költségtétel, nem kell lefolytatniuk. Ugyanakkor a nemzetiségi országos önkormányzatokra ez nem vonatkozhat, hiszen alanyai a közbeszerzési törvénynek. A nézetkülönbség itt abban generálódik, hogy a kampányköltségek területén különbséget tesz az egyik és a másik jelölő szervezet között. Tudom, hogy ez most nem ennek a törvénynek a tárgya, de szerettem volna mindenképpen megemlíteni, illetve bizottságunk ezt most figyelemfelhívásképpen mondatta el velem, mert ennek a megoldását a közbeszerzési törvény és különösen a pártok, illetve a választási folyamatok finanszírozása során egyértelművé kell tenni. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetiségi szószólók a jogalkotásban megnyilvánuló munkájuk során mindig arra törekedtek, hogy a fennálló problémákra konstruktív megoldást találjanak. Javaslataink azonfelül, hogy a hazai nemzetiségek erősítését és megtartását tartják szem előtt, ugyanolyan mértékben össztársadalmi érdekeket is szolgálnak. Mindezekre figyelemmel a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/1202. számú törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló felszólalását. Most további képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, háznagy asszonynak, Fidesz. (22.50) MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel tölt el, hogy a tisztelt Ház elé került általános megvitatásra az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az egyes törvények módosításáról szóló T/1202. számú törvényjavaslat is. Ezzel egy több hónapos, nehéz egyeztetési folyamat zárult le a magyar kormány és a Bizottság között. Ez az egyeztetési folyamat sikeres volt. A T/1202. számú törvényjavaslat hivatkozik Magyarország Alaptörvényének 38. cikk (6) bekezdésére, amely kimondja: „A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.” Ehhez a sarkalatos törvényi mondathoz csatlakozik a törvényjavaslat 8. és 9. §-a. A sikeres tárgyalások a Bizottsággal a magyar kormány nevében Varga Judit miniszter asszony és Navracsics Tibor miniszter úr konstruktív, gyors, kölcsönös tiszteleten alapuló, együttműködést erősítő egyeztetésének köszönhetőek. Mint ismeretes, az OLAF-fal történő együttműködési kötelezettség már az európai uniós csatlakozáskor megjelent a hazai jogrendben. A jogszabály azonban nem tartalmazott eljárási szabályokat az együttműködés esetleges kikényszerítésére vagy az alkalmazható jogkövetkezményre vonatkozóan. A módosítás ezen szabályozási hiányosságokat pótolja. Ezért a tárgyalások elsődleges célja a közvagyont és a közpénzek felhasználását már jelenleg is védő és azok jogellenes felhasználását tiltó hatályos belső szabályok még transzparensebbé, eurokonformabbá tétele, hiszen ezen alapvetően fontos jogtárgyak kiemelt védelme mindannyiunk érdeke. Az igazságügyi miniszter által beterjesztett jogszabály-módosítások szigorítják a közvagyon kezeléséhez kötődő, a büntető törvénykönyvben szabályozott törvényi tényállásokat. A T/1202. számú előterjesztés pedig az Unió pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelme érde-kében módosítja a bizottsági ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 2185/96. Euratom tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározott tagállami segítségnyújtás szabályait. A módosítás lehetővé teszi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF helyszíni ellenőrzést végezhessen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb pénzügyi jogsértésekkel szembeni védelme érdekében a
