Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 27. hétfő - 17. szám - Azonnali kérdések és válaszok órája - Kálmán Olga (DK) - a miniszterelnöknek - „Hogyan gondolja ezt, miniszterelnök úr?” címmel - KÁLMÁN OLGA (DK): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:

444 lehetne kifizetni, ha a felcsúti Labdarúgó Akadémia a közpénz elköltésével elszámolna. Ha csak így használnák fel a taót és nem ellenőrizetlenül, mint ahogy azt hagyják, akkor jelentős megtakarítást érhetnének el. A másik oldalról pedig ön a rezsiről beszél, amit csökkentés helyett növelnek, hiszen a múlt héten például Debrecenben fogadták el azt az emelést, amely a városban a közétkeztetés, az utazás, a gyermekellátás költségeit, a temetési költségeket növeli. Erről a kormány döntött az önkormányzatok útján. Elfogadhatatlan a válasza. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor. Azonnali kérdések és válaszok órája Tisztelt Országgyűlés! 16 óra 17 perc van, azazonnali kérdések tárgyalására térünk át. Kálmán Olga (DK) - a miniszterelnöknek - „Hogyan gondolja ezt, miniszterelnök úr?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Kálmán Olga, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Hogyan gondolja ezt, miniszterelnök úr?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. KÁLMÁN OLGA (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Talán felesleges módon, hiú ábrándokat kergetve, de mégis abban bízom, hogy ön, Németh Szilárd, akik a gasztronómia elkötelezett rajongói, most még önök is megrettennek, amikor meglátják, hogy egy vasárnapi ebédhez mennyibe kerül a leveszöldség, a hús, a krumpli, a pacalról nem is beszélve. (Nacsa Lőrinc: Az nem jó a levesbe!) De tudja, miniszterelnök úr, nem azért vagyunk itt, hogy megtudjuk, melyikőjük lesz a következő konyhafőnök, hanem azért vagyok itt, hogy arról beszéljünk, hogy vegyék végre tudomásul, az elszabaduló élelmiszerárak maguk alá fogják temetni a magyar családokat. Bár, tudja, fogalmam sincs, hogy ön hogyan főz, azt viszont pontosan tudom, hogy hogyan kormányoz. Ha azt mondom, hogy csapnivalóan, akkor még finomvoltam és nőies. (Moraj a kormánypárti oldalon.) A magyar szókincs, a magyar nyelv viszonylag széles szókészletét lehetne használni arra, hogy jellemezzük az önök kormányzását. Mégis milyen kormány az, amely tétlenül nézi, hogy hétről hétre drágulnak az élelmiszerek, hogy egy hónapon belül 10 százalékkal többe kerül a hús, a krumpli, hogy másfélszer annyit kell fizetni tíz darab tojásért, hogy egy év alatt 37 százalékkal drágult a tejtermékek ára? (16.20) És a magyar családok pontosan tudják, hogy ha valaki, akkor a kormány, a kormányfő tehetne ennek ellenére és ennek érdekében, hogy az elszabaduló inflációt, az árakat megállítsa. A Demokratikus Koalíciónak van egy határozati javaslata, több hete kértük (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból, többek között: Gyurcsány! - Hol az elnök?), kérjük, hogy fogadják el ezeket a javaslatokat, csökkentsék az év végéig például nulla százalékra több termékcsoport, így az alapvető élelmiszerek áfáját is. Önök azóta sem léptek ebben az ügyben, ezért kérdezem öntől, miniszterelnök úr, több százezer magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nevében, mégis miért az önök összeomló gazdaságpolitikája miatt kell bűnhődniük a magyar családoknak még a vasárnapi ebéd közben is. Köszönöm. (Taps a DK és a Momentum padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem először vagyunk mi mindketten ebben a helyzetben. Kérdezett ön már engem, emlékeim szerint akkor jobban ment. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) Csak azt tudom önnek mondani, hogy ha megvizsgálja Európa általános állapotát, akkor azt fogja látni, hogy az egész kontinenst egy háborús infláció sújtja: Észtország 20 százalék, Litvánia 19, a lettek 17, a csehek 16, Bulgária 15, Románia 14, Lengyelország 14, Szlovákia 13, Görögország 12, Horvátország 12, Magyarország 10, és aztán jönnek a többiek szépen sorban. Ebből is jól látszik, hogy lehet itt valami összefüggés: aki közelebb van a háborús zónához, ott az infláció is magasabb. A kérdés az, hogy mit lehet tenni. Szemben önnel, eddig engem nem azért kritizáltak, mert nem tettünk semmit, hanem azért, amit tettünk, hiszen bevezettük az ársapkákat. Most persze önök azt mondják, hogy inkább a forgalmi adót kellene csökkenteni, de mi elég régóta ülünk már itt, és űzzük ezt az ipart: higgye el nekem, hogy