Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 18. hétfő - 23. szám - Egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

993 hogy azok nem minősülnek szerencsejátéknak. Az ajándéksorsolások fogyasztóvédelmi felügyeletét a többi akcióhoz hasonlóan jelenleg és a jövőben is a kormányhivatalok mint általános fogyasztóvédelmi szervek látják el. (19.00) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítása bevezeti a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelem fogalmát. A szabályozás egyértelművé kívánja tenni ugyanis, hogy a csak dohányboltban forgalmazható termékek dohánybolton kívüli értékesítése jogsértő, továbbá azt is, hogy az olyan dohánytermékek értékesítése, amelyeknek a Magyarországon történő forgalomba hozatala tilos, szintén jogosulatlan tevékenységnek minősül. Kiemelendő, hogy a dohányboltban forgalmazható, nem trafikköteles termékek köre a jövőben nem törvényi szinten, hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletében kerül majd szabályozásra. (Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! Úgy vélem, a törvényjavaslat általános és részletes vitája során kellőképpen ismertetésre kerültek annak lényegi rendelkezései, éppen ezért az elhangzottak ismeretében a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Üdvözlök mindenkit. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. (Dr. Koncz Zsófia jelzésére:) Nem kíván hozzászólni, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Elsőként megadom a szót Keresztes Lórántnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár asszonyhoz igazából néhány rövid kérdést szeretnék intézni. Ennek a törvényjavaslatnak, ennek a salátatörvénynek az egyik fontos eleme a bányászatról szóló törvény módosítása, amire egyébként az elmúlt egy évben, ha jól számolom, harmadszor kerül sor. Mi indokolja ezt? Továbbá jól látható, hogy a kormány minden erővel a nyersanyagbányászat erőltetését tűzte ki célul, miközben a feldolgozásra nem fordít kapacitást, és látható egyébként, hogy az építőipari hulladék újrafeldolgozására nincsenek, elégtelenek a kapacitások Magyarországon. Azt gondolom, nem lehet elég erőteljesen hangsúlyozni, hogy mennyire fontos lenne, hogy egyre inkább újrafeldolgozással tudjuk megalapozni az ilyen építési beruházásokat. Az illegális bányászati tevékenységekkel kapcsolatban mikor tervez a kormány olyan jogszabály-módosításokat hozni, hogy ezek erőteljesebben, hatékonyan szankcionálhatók legyenek? És végül egy olyan kérdés, amely különösen izgalmas szűkebb hazám, Pécs és Baranya számára: ezek az uránbányászattal kapcsolatos kérdések, az uránbányászatra vonatkozó tervekkel kapcsolatos aktualitások. Én, ugye, kérdést tettem fel államtitkár asszonynak, illetve Palkovics miniszter úrnak, csak államtitkár asszonytól kaptam választ, azzal kapcsolatban, hogy Palkovics miniszter úr egy ilyen lehetséges tartalékmegoldásként felvetette a mecseki uránbányászatnak az esetleges újraindítását, holott pontosan tudjuk, hogy ez semmilyen módon Magyarország energia-önrendelkezését, energiabiztonságát nem szolgálná, hiszen ezen túl is, ha ez megvalósulna, akkor is csak az oroszoktól tudnánk nukleáris fűtőelemeket vásárolni, tehát egy magyarországi uránbányászat nem jelentene energia-önrendelkezést. A másik oldalról pedig azt is pontosan tudjuk, hogy milyen brutális környezetpusztítással járt és járna az uránbányászat. Az egykori uránbányászat Pécs, Kővágószőlős térségében olyan környezetpusztítást okozott, amit soha nem lehet teljes mértékben helyreállítani. Ez körülbelül már 30 milliárd forintot emésztett fel a rekultiváció költségeit tekintve, és folyamatosan éves szinten hatalmas összegekből kell védeni a pécsi vízbázist az egykori uránbányászat tevékenysége miatt. Tudjuk, hogy bő egy évtizede folyamatosan különböző befektetők küzdenek, hogy ismét engedélyt kapjanak uránbányászati tevékenységre. Államtitkár asszonytól olyan választ kaptam, miszerint nincs ilyen eljárás Magyarországon, holott megérkezett egyébként a Baranya Megyei Kormányhivatalnak a megkeresése azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Urán Resources Kft. bizony elindított ismét egy ilyen uránbányászati tevékenység vizsgálatára vonatkozó eljárást. Mi alapozza meg ezt az ellentmondást? Hogyan fordulhat elő, hogy a kormánynak nincs tudomása arról, hogy ismét elindították az uránbányászattal kapcsolatos eljárásokat? Illetve hogyhogy nem értesült a kormányhivatal arról, hogy mondjuk, Magyarország Kormányának nincs ilyen jellegű szándéka? És miért nem tudja a magyar kormány végre végérvényesen lezárni ezt a kérdést, holott Pécs városa kinyilvánította, hogy semmilyen módon nem tűrne meg, nem támogatna olyan uránbányászati tevékenységet, ami pusztán gazdasági szempontból is csak károkat okozna, ellentétes Pécs és Baranya fejlesztési céljaival? Ez munkahelyeket alig-alig jelentene, Pécs városnak semmiféle iparűzésiadó-bevételt nem jelentene, és önmagában egyébként, konkrétan még a bányászati