Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 18. hétfő - 23. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

985 politikai janicsároknak állítja be őket, akkor szeretném óva inteni önöket, hogy egész rossz útra tévednek ezzel, hiszen itt a katás módosítás kapcsán a leginkább irritáló talán az, hogy volt egy ki nem mondott társadalmi megállapodás Magyarországon. Nagyon sok honfitársunk, aki vállalkozóként, reménybeli középosztálybeliként igyekezett magát függetleníteni attól a félfeudális függési rendszertől, ami, mondjuk, Északkelet-Magyarországon sajnos megvan, ahol helyi kiskirályok kényétől és kedvétől függ vagy függhet, hogy egy önkormányzati alkalmazottnak van-e munkája, vagy éppen az, hogy ki mehet közmunkára, nos, sok honfitársunk ettől elkezdett függetlenedni, és adott esetben katás vállalkozóként igyekezett megtalálni a számításait. Nem vártak ők sokat eddig sem. Tehát ebben a ki nem mondott társadalmi megállapodásban a legtöbben elfogadták azt, hogy nincs igazi szociális háló. Ezrével lakoltatják ki az embereket, lakoltatták ki Magyarországon, a kormány inkább a bankokkal kötött paktumot, mint hogy a magyar polgárok oldalára álljon. Elfogadták azt is, hogy az egészségügy olyan-amilyen, a benne dolgozók hősies erőfeszítései ellenére az alulfinanszírozottság miatt nagyon sokszor magánellátásba kell menni, ha az ember egyről a kettőre szeretne jutni. Azt is elfogadták, hogy a nyugdíjrendszer olyan-amilyen, ugye, nem kell végigmondanom újra, 28 500 forintos nyugdíjminimum és a társai. Ezek az emberek elfogadták azt, hogy ezek az állami ellátórendszerek vagy recsegnek-ropognak, vagy csak azért működnek, mert hősiesen dolgoznak bennük nagyon sokan, de alapvetően a mi mindennapi biztonságérzetünkről nem gondoskodnak. A másik oldalon viszont, ha van egy kedvezményes adózási lehetőség, akkor ez a ki nem mondott megállapodás úgy szólt, hogy hagyjatok bennünket békén, hagyjátok, hogy a fizetésünk minél nagyobb százalékát hazavigyük, cserébe, úgy fest, hogy ilyen körülmények között halálig kell dolgozni, vagy nagyon-nagyon szűkített körülmények között élni, ha csak az állami lábra támaszkodik az ember. Na, ezt a ki nem mondott megállapodást rúgta fel a kormány nemcsak a csomagjával, de adott esetben még most is a különböző papírosok között lehetne rendezni ezt a helyzetet. Ezt fejeli meg a rezsicsökkentés körül okozott kálvária, ahol hivatkozásszinten tíz éven keresztül hallgattuk azt, hogy ez egy mennyire jó vívmány - és egyébként ez egy vitaképes állítás -, illetve hallgattuk azt, hogy ez a csúnya, gonosz ellenzék állítólag mennyire le szeretné bontani a rezsicsökkentést, ami természetesen nem volt igaz. A helyzet az, hogy az Orbán-kormány ennyire komolyan vehető szimbólumát ő maga kezdte el lebontani. Én a mai nap csak egy dolgot kérek önöktől: legalább ne nyerészkedjenek a piaci árú rezsin, mert önök között azért felkészült emberek, államtitkárok ülnek, tökéletesen tudják, hogy ha a piaci árakat akár csak részlegesen ráeresztjük az emberekre, a kétszeres-háromszoros rezsiszámlának ugyanúgy van áfatartalma - három dologból tevődik össze a számla, az egyik lába az áfa -, ha kétszer-háromszor akkora a számla, akkor az utána befizetendő 27 százalékos áfa összege is brutálisan, százmilliárdos nagyságrendben növekedni fog egyik évről a másikra. Én azt kérem, sőt követelem önöktől, hogy ha már ez a méltatlan helyzet előáll, hogy ennyivel többet kell a magyar embereknek fizetniük, és persze, vitatkozzunk a részletszabályokról, állapodjunk meg abban, hogy minél több honfitársunkat megvédjük ettől, de legalább ne nyerészkedjen ezen az állam, és Banai államtitkár úr - akit szakmailag nagyon tisztelek - jövőre ne mondja el nekünk, hogy mennyivel több áfabevételt el tudtak önök költeni, mert ezen pluszáfabevétel egy nagy része abból ered, hogy a piaci áron odarakott rezsiszámlákból sokkal többet kell hogy áfa formájában befizessenek a honfitársaink. Tehát ezt az áfát hagyják az embereknél! Az a követelésünk, hogy egyértelműen, amellett, hogy ott hagyják, dolgozzanak ki egy támogatási szisztémát is azok számára, akik méltatlanul nehéz helyzetbe kerülnek most. Talán ez lehet egy pártok fölött álló konszenzus, ha van egy ilyen nehéz helyzet, amit mindenki máshogy fog megvilágítani a saját szekértáborából, legalább ezen ne keletkezzen állami nyereség, amit más célokra lehet elkölteni. Szerintem ez lehetne nemzeti minimum. Nem látom ebben a csomagban a belátást, amit az utcai események vagy éppen a világgazdasági, vagy hazai gazdasági felfordulás okozna, de legalább ezt a szűk határmezsgyét találjuk meg, jöjjenek ennyivel visszább, és bizonyítsák be, hogy igenis a magyar emberek, a magyar családok biztonsága a legfontosabb. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. (18.20) DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először egy kérdésem lenne államtitkár úrhoz, hátha tud nekem segíteni, és esetleg még más érdeklődőknek is: ki ma Magyarország Kormányában a közlekedéspolitikáért felelős személy? Én úgy látom, hogy a közlekedéspolitika egy icipicit szét van aprózva a rendszerben, és ha az emlékeim nem csalnak, utoljára 2002-ben volt Magyarországnak közlekedési minisztere. Itt van a teremben Fónagy János, aki közlekedési és vízügyi miniszter volt akkor. El tudjuk mondani, hogy két igen fontos ügynek ma nincs miniszteri szintű képviselője, hiszen sem a közlekedésügynek, sem a vízügyeknek nincs képviselője. Itt a költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatról beszélünk, és ennek az idecsempészett közlekedési vonatkozásairól szeretnék röviden szólni, illetve ezzel kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. Mi nem