Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. július 4. hétfő - 20. szám - Napirend utáni felszólalás: - ELNÖK: - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
732 a megyei jogú város mellett a térség 9 kistelepülése is bekapcsolódott. Az idén Szolnokon, annak ellenére, hogy szakadó eső is volt, 25 helyszínen, 9 kapcsolódó kistelepülésen összesen 150 programmal vártuk az érdeklődőket. Mi is volt ezen az estén? Természetesen nagyon nehéz szavakkal visszaadni azt a hangulatot, amelyben családok, baráti közösségek csodálják meg a velünk élő kincseinket, csodálkoznak rá a vasúti almáriumra, tárulnak fel épületeink mindennapokban nem látott részei, vagy vesznek részt nagyon értékes tárlatvezetéseken, koncerteken, előadásokon, vetítéseken, városnéző kisvonaton, idegenvezetésen, éjszakai vásáron. Köszönet mindenkinek, aki dolgozott azért, hogy a kultúra varázsa erős élményt adjon. De lépjünk tovább! Ha Szolnok identitását, sajátosságait elemezzük, akkor a város tágan értelmezett kulturális élete nagyon megbecsülendő. A múzeumok éjszakája előestéjén nyílt meg a mai Magyarország legrégebbi művésztelepe, a 120. születésnapját ünneplő szolnoki művésztelep ünnepi rendezvénysorozata és a rendezvénysorozatot indító kiállítás, amely összességében a művészetek közötti átjáró összművészeti fesztivál megnyitója is volt. A csúcspont a július 1-2-ai hétvége volt. Ennek is kiemelt programja Simon Ferenc szobrászművészünk 100. születésnapjára való emlékezés volt; emlékkiállítással idéztük meg a kolónia meghatározó szobrászát. De Munkácsy-díjas szobrászunk, Pogány Gábor Benő ekkor ünnepelte 60. születésnapját, amit egy életmű-kiállítással tisztelt meg, amit megnyitott L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Köszönjük ezt. Hagyományainkhoz híven az idén is jelen volt minden művészeti ág a művésztelep ősparkjában a 120. születésnapon. Fontos elmondani és kiemelni, és azt gondolom, hogy országosan is ismert, hogy a 120 éves szolnoki művésztelep legújabb kori virágzását éli, és ebben a pillanatban is írja a magyar művészet történetét. Volt itt színház, film, képzőművészet, irodalom, komolyzene, könnyűzene, klasszikus, modern tánc, performansz, szieszta, örömzene, olvasósziget, étel, ital, béke és barátság, ahogyan a telep művészeti vezetője fogalmazott. Városunk intézményei, szervezetei ezen a rendezvényen is bemutatkoztak, kapcsolódtak a művésztelep programjaihoz. Ebben a bő két hétben több ezer, a kultúrát szerető ember volt a rendezvényeken. Szolnok megyei jogú város Szolnok 2030-as stratégiájában a kultúra nagyon fontos szerepet kap. Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy Magyarország Kormánya kultuszstratégiájának köszönhetően a kultúrához való hozzáférés, a kulturális értékteremtésben való részvétel nagyon természetes vidéken is. Azt gondolom, hogy az országot nézve nagyon komoly vidéki fejlesztéseket láthatunk. Köszönet ezért. Ennek közösségépítő, kötődéserősítő szerepe, életminőséget javító hatása megkérdőjelezhetetlen. Mindezekért tartjuk azt, hogy Szolnok megyei jogú városban és a térségében egyaránt a tágan értelmezett kultúra valóban településépítő erővel bír. Városunk 2025-ben fogja ünnepelni fennállásának 950. évfordulóját. A jubileumhoz kapcsolódó programokra természetesen már készülünk, ebben is nagyon kiemelt szerepet fog kapni az összefogás, a közösségek értékmegőrző, értékteremtő ereje. Ezzel a motivációval dolgozunk tovább az itt élők érdekében. Még egyszer tisztelettel, megbecsüléssel köszönöm mindazt, ami Szolnokot jelenleg a kultúra egyik fellegvárává teszi. Köszönöm azt, hogy a kulturális kincsekhez való hozzáférés, az értékteremtésben való részvétel teljesen természetes számukra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Becsó Zsolt képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Kelet-Nógrád esélyei és lehetőségei” címmel. Öné a szó, képviselő úr. BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nekünk Kelet-Nógrádban sosem volt egyszerű a helyzetünk. A rendszerváltozás éveiben a szénbányászat és a nehézipar leépítése teremtett drámai helyzetet térségünkben, hiszen 30 százalék fölött volt a munkanélküliség, tulajdonképpen szociális, gazdasági és társadalmi válsággócként jelentünk meg hazánk térképén. Ezért volt fontos, hogy 2002-ig az akkori kormányzatok mindegyike próbált segítő kezet nyújtani a leghátrányosabb helyzetű térségek kiemelt támogatásával. A kétezres évek első évei pedig kifejezetten pezsgőek voltak, ipari parkok jöttek létre, intenzíven megjelent a külföldi tőke Bátonyterenyén, Pásztón és Salgótarjánban, nagyon jelentős szennyvízelvezetési programot valósítottunk meg, elindítottuk a 21-es út fejlesztését, kiváló határon átnyúló kapcsolatokat építettünk ki, így valódi esélyünk nyílt a felzárkózásra. 2002 után azonban rövid időn belül sikeresen letérítették a baloldali kormányzatok a felfelé vezető pályáról térségünket. A 21-es út négysávosítását elszabotálták, a működő tőke beáramlása veszített lendületéből, a munkanélküliség megugrott, az elvándorlás felerősödött, a hátrányos helyzetű térségek kiemelt támogatását megszüntették. A 2010-es kormányváltást követően viszont ismét esélyt kaptunk arra, hogy sokévnyi helyben járás után végre saját kezünkbe vegyük sorsunk alakítását, és a kormány támogatása mellett megkezdjük az építkezést, Kelet-Nógrád újrapozicionálását. Három fő célt tűztünk ki akkor: egyrészt munkahelyteremtéssel együtt járó gazdaságfejlesztés megvalósítása, másrészt felhelyezni hazánk fejlesztési térképére térségünket, harmadrészt erősíteni a helyi identitást.
