Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 4. hétfő - 20. szám - A köztársasági elnök átiratának ismertetése: - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):

682 Javaslatok születtek az Európai Parlament megreformálására, például a képviselők számának csökkentésére és nemzeti parlamentekből történő delegálására. A magyar hozzájárulások szerint a Nyugat-Balkán országainak mielőbbi uniós integrációja elengedhetetlen a kontinens stabilitása szempontjából. A magyar javaslatok szerint az Európai Uniónak támogatnia kellene a tagállamok határvédelmi erőfeszítéseit. A migrációs politikának nemzeti hatáskörben kellene lennie. A tagállamoknak kell meghatározniuk, milyen mértékben kívánják igénybe venni a munkacélú migrációt. Egyértelmű különbséget kell tenni a bevándorlók és menekültek között. A demográfiai problémákat pedig nem a migráció elősegítésével kell kezelni. Javaslatok születtek az EU védelmi szuverenitásának erősítésére, a külső veszélyekkel szembeni ellenálló képességének erősítésére. A polgárok hangsúlyozták a nukleáris energia jelentőségét az energiaellátás biztosításában. Számos javaslat szerint Európa keresztény gyökereinek és hagyományainak védelme az uniós alapértékek között kell hogy szerepeljen. A családok támogatása, a gyermekek oktatása, a szexuális propaganda iskoláktól való távol tartása, valamint a tagállami kompetenciák tiszteletben tartása a család és házasság kérdésében szintén kiemelt helyet foglalnak el a javaslatok között.” A konferencia eredményeképpen javaslatok születtek a magyar állampolgárok véleménye alapján, így a következő javaslatokat közvetítettük az Európai Unió Bizottsága felé: „Mindenekelőtt nemet mondunk az európai birodalomépítési törekvésekre. Az integráció eszköz és nem öncél.” - ez a magyarok üzenete. „A döntéseket az arra megválasztott vezetők és ne a nemzetközi NGO-k vagy hatáskörükön túlterjeszkedő uniós szervek hozzák meg. Az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek adják. Meg kell védenünk az európai embereket és életmódot. Helyre kell állítani az európai demokráciát, meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek és a nemzeti képviselet szerepét. A Bizottság kötelezettségét rögzíteni kell az Európai Tanács és a Tanács által kért jogalkotási javaslatok megtételére. Rögzíteni kell az őshonos kisebbségek kollektív jogait, autonómiájuk gyakorlati érvényesítését, és címzett támogatást kell biztosítani számukra.” Nos, tisztelt Ház, sajnos az Európai Unió által rendezett konferenciasorozat végkövetkeztetéseiből a Bizottság a magyar javaslatokat kifelejtette, ezért a kormány üdvözli, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban fogja megerősíteni a magyar emberek véleményét, így is megpróbáljuk eljuttatni ezt a véleményt az Európai Unió központjába, Brüsszelbe. Kérem, majd támogassák azt a határozatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Tisztelt Ház! A mai nap utolsó napirend előtti hozzászólója Halász János, a Fidesz képviselője. Megadom a szót képviselő úrnak. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Keleti szomszédunkban továbbra is véres harcok dúlnak. Az elhúzódó orosz-ukrán háború súlyos gazdasági nehézségeket okoz Európában, háborús infláció sújtja a kontinens országait, és soha nem látott energiaválság is fenyeget. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrán búza és kukorica a háború miatt nem tud eljutni az ázsiai és az afrikai piacokra. Emiatt soha nem látott élelmiszerválság rémképe rajzolódik ki előttünk. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában éhínség fenyeget, és ez dinamikusan gerjeszti az illegális migrációt. Fennáll a veszélye annak, hogy újabb gigantikus méretű népvándorlás indul meg Európa, azon belül a magyar határ irányába is. Pedig a déli határra nehezedő migrációs nyomás már most is hónapról hónapra nő: 2020-ban egész évben 46 ezer migráns próbált illegálisan bejutni Magyarországra, tavaly, ’21-ben összesen már 122 ezer, az idei első fél évben pedig már kétszer annyian próbáltak betörni hazánkba, mint 2021 azonos időszakában. Hasonlóan növekszik az elfogott embercsempészek száma is, idén már több mint 800-at tartóztattak le a hatóságok. Ez több mint 20 százalékos növekedés 2021-hez képest. A migránsok ráadásul egyre agresszívabbak, egyre szervezettebbek, és egyre nagyobb létszámú csoportokban támadják a magyar határt. Ezt katonáink és rendőreink beszámolói, valamint a határkerítés közelében készült felvételek is igazolják. A migránsok gyakran csúzlikkal, parittyákkal, nagy méretű farönkökkel támadnak, de egyre gyakrabban lőfegyverrel felfegyverkezve érkeznek. Tegnapelőtt, július 2-án hajnalban két migránscsoport már fegyverekkel lőtte egymást Szabadka mellett a magyar határnál. A hírek szerint halálos áldozatok is vannak, a helyi sajtó információi szerint afgán és pakisztáni migránsbandák támadták egymásra. Ráadásul a migránsok a rendőrökre is tüzet nyitottak. Ez a múlt szombati incidens is azt mutatja, hogy egyre nagyobb a kockázata annak, hogy hamarosan a 2015. szeptember 16-ai röszkei migránsostromhoz hasonló jelenetek lesznek mindennaposak a határon. Emlékezhetünk rá, hogy hét éve néhány agresszív hangadó vezetésével a szerb oldalon több száz migráns áttörte a határt lezáró