Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 4. hétfő - 20. szám - A köztársasági elnök átiratának ismertetése: - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK:

673 Trianonról nem volt semmi. Most nekem kell pótolni a pozsonyi csata mai évfordulóján is a hivatalos megemlékezést, az aktuálpolitikai következtetések levonásával. A magyarság egyik legnagyobb diadalára, a nemzetmentő pozsonyi csatára és a világon a legtöbb szentet adó dinasztia megalapítójára emlékezik ma nemzetünk. Árpád nagyfejedelmünk 907. július 7-én adta vissza lelkét, győztes csata megvívása közben érte a halál. Népünkre 12 évvel a honfoglalás után Nyugatról tört rá az ellenség. A német-római hordák Lajos király parancsára a magyarok kiirtásának vagy legalábbis visszaszorításának céljával özönlöttek földünkre a Dunánál. Álmos fia, Árpád kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a turáni magyar harcászat támadó-védekező rendszerét, húszéves korától vezetett hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892-ben apjától átveszi a család ősi törzsének, a Megyer törzsnek a vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatokra Bölcs Leó bizánci császárral, majd annak követei 894-ben tőle kérik a magyarok szövetségét a bolgárok ellen. Árpád beleegyezik, és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. Ekkor bizonyítja be Árpád államférfiúi rátermettségét, katonai képzettségét összes ismert kortársa felett. 895 tavaszán indultak meg a törzsek az 1200-1800 kilométeres útra, és ugyanezen év őszén foglalták el helyüket a Kárpát-medencében. Ily nagy területre kiterjedő és egy vezérlő fejedelem akaratának engedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak Napóleon idejében ismétlődik meg. Árpádhoz hasonló hadvezér hét évszázadon keresztül nem található Európában. A magyar állam, illetve ekkor még királyság megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték. Luitpold bajor őrgróf szövetségeseivel 907 májusában indult Magyarország ellen. A túlerőben lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte a magyar csapat lovasíjászaival Árpád vezér, aki a pozsonyi ütközetben súlyosan megsebesült, és július 7-én, 67 éves korában visszaadta lelkét Istennek. Négy daliás fiát áldozta föl a honvisszaszerzés és -megtartás érdekében, Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a pozsonyi csatában. Tisztelt Országgyűlés! Mi, magyarok egy győztes ütközetre emlékezhetünk most. Az európai népek között kevés az, amelyik 1100.-nál is nagyobb évfordulót ünnepelhetne, ha lenne itt állami megemlékezés. De a dicsőséges pozsonyi csatát a leglátványosabban, csatajelenetek bemutatásával Budaházy György és az általa alapított Hun Szövetség elevenítette föl éveken keresztül, míg őt le nem tartóztatták. 2010-ben szintén napirenden kívüli felszólalásomban emlékeztem meg itt a pozsonyi csatáról és Budaházy György ezzel kapcsolatos érdemeiről, aki akkor szintén előzetes letartóztatásban volt, ma pedig szégyenszemre ismét fegyházban van. Nem is csoda, hogy ma is szolidaritásként polgári engedetlenséggel lezárták a civilek az Erzsébet hidat. S szintén civilek szerveztek tegnap hagyományőrző megemlékezést a pozsonyi csata évfordulójának előnapján. Csengődi Csaba, Herczeg Ferenc, Kubinyi Tamás és Nyers Csaba érdemel országgyűlési elismerést is a sok éve tartó megemlékezések, hagyományőrző rendezvények nyomán. A legfontosabb követelésük, hogy a pozsonyi csata legyen tananyag az iskolákban, az iskolákban ugyanis nem igazán tanítják a magyarság egyik legnagyobb diadalát, a pozsonyi csata történelmét. Helyette nyomják a fejekbe a vereségkultuszt. Trianonból is csináltak egy gagyi örömünnepet. Talán majd Mohács is hasonló lesz? Hiszen még az 500 éves mohácsi csata kapcsán is miniszteri biztost neveztek ki, persze talán csak országgyűlésifizetés-kiegészítésnek tekintik, hiszen a feladatot Hargitai János KDNP-s képviselő láthatja el jó pénzért már most, pedig az 500. évforduló négy év múlva lesz esedékes, ő pedig már tavaly is ezzel foglalkozott. (13.30) Helyette nyomják tehát ezt a vereségkultuszt ahelyett, hogy megemlékeznének a dicsőséges pozsonyi csatáról, a magyarság egyik legnagyobb diadaláról, melyről normális esetben már készült volna egy kiváló játék- vagy akár akciófilm. Addig is, amíg ez elkészül, dicsőség a hősöknek! (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: Vitályos Eszter államtitkár asszonyé a szó. VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy nagyon fontos témáról, azt gondolom, hogy a magyarság megmaradásának szempontjából rendkívül fontos témáról szólalt fel. Ámde hogy megnézzük azt, hogy mi is történt 907-ben, 1115 évvel ezelőtt, azt gondolom, a közelmúltunk egy közelebbi vonatkozását is érdemes lenne felidézni. A ma ellenzékben lévők 2002 és 2010 közötti katasztrofális kormányzása után ugyanis csődközeli állapot, IMF-hitel, adósságcsapda és romok vártak a nemzeti kormányra, ezen baloldali örökség eltakarítása után állhatott neki a kormány a kormányzásnak, illetve az építkezésnek. Azt, hogy vereségkultuszt építünk, a leghatározottabban visszautasítom, kedves képviselő úr, ugyanis nem mi mondjuk azt, hogy merjünk kicsik lenni. A magyar nemzeti kormány felismerte, hogy a mai világban még inkább szükség van múltunk, eredetünk lehető legpontosabb ismeretére. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar az egyik legősibb nemzet, amelynek származásában több egykor élt népnek volt szerepe, őstörténetünk és az elmúlt ezer évünk is káprázatos, még ha adódtak is nehéz helyzetek. Több olyan tragédiát túléltünk, amelyekbe más nemzet bizony belehalt volna. Nem véletlenül emelte fel Rákóczi a zászlót a hazáért és szabadságért vagy szólította Petőfi talpra a magyart vagy szálltak szembe Wittner Máriáék a szovjet tankokkal,