Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. július 4. hétfő - 20. szám - A köztársasági elnök átiratának ismertetése: - Napirend előtti felszólalások: - BAKOS BERNADETT (LMP):
669 Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a kormány az Országgyűlésről szóló törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte 2022. július 4-ére. A levelet és annak mellékletét a honlapon megismerhették. A köztársasági elnök átiratának ismertetése: Tisztelt Ház! Novák Katalin köztársasági elnök asszony új államtitkár kinevezéséről szóló átiratot küldött az Országgyűlésnek. Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse ezt. DR. SZŰCS LAJOS jegyző: „Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. § (2) bekezdése alapján - a miniszterelnök javaslatára - Tóth Tibort 2022. július 1-jei hatállyal a Pénzügyminisztérium államtitkárává kineveztem. Budapest, 2022. június 29. Üdvözlettel: Novák Katalin” ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében gratuláljak államtitkár úrnak, és sok sikert kívánjak munkájához. Napirend előtti felszólalások: Most megkezdjük a napirend előtti hozzászólások sorát. Elsőként Bakos Bernadett képviselő asszonynak adom meg a szót, az LMP tagjának. Parancsoljon! BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP régóta követeli a budapesti dugódíj bevezetését, hiszen a légszennyezés, a zaj, a torlódások és a balesetek csak így csökkenthetők. A kormány viszont mereven elzárkózik ettől arra hivatkozva, hogy nem kívánja megmondani az embereknek, hogy hogyan éljenek. Azonban a XXI. század kihívásaira nem tudunk megfelelően reagálni, például az energiaválságra és a klímaválságra, ha nem változtatunk az életmódunkon. Fürjes Balázs múlt heti válasza éppen azt mutatja, hogy a kormány még nem ismerte fel ebben a felelősségét. Ma Budapesten az autóktól nem lehet haladni, és nem pedig azért, mert buszsávok és kerékpársávok kaptak helyet az utakon. Itt az ideje felismerni (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), hogy a probléma gyökere nem az, hogy a főváros nem bír el több autót, ezért egy átfogó, a teljes városra, tehát a belvárosra és a külvárosra egyaránt vonatkozó és az agglomerációs településeket partnerként bevonó forgalomcsillapítási tervre van szükség. Természetesen a fővárossal szemben is van kritikánk, mivel még nem készült hatástanulmány az általunk javasolt használat- és szennyezésarányos dugódíjról, a főpolgármester úr pedig nemrég azt mondta, hogy nem időszerű a dugódíj bevezetése, holott az a választási programjában is szerepelt. Azonban a kormány még törvénnyel is ellehetetleníti a városi úthasználati díjak bevezetését, pedig a dugódíj bizonyítottan hatásos eszköz a forgalomcsillapításra, hiába próbálják ezt eltagadni. Ahol bevezették, ott csökkentek a dugók, kisebb lett a forgalom. Stockholmban például a bevezetés előtt a lakók 70 százaléka elutasította, de a bevezetés után pedig népszavazáson megerősítették; nem csoda, hiszen 20 százalékkal csökkentette a forgalmat. Londonban 10 százalékos, Szingapúrban 13 százalékos forgalomcsökkentést tapasztaltak. A múlt héten szintén államtitkár úr lényegében azt mondta, hogy a probléma ugyan valós, de a dugódíj rossz megoldás. Azonban azt is kimondhatjuk, hogy a kormány nemhogy nem keresi a jó megoldásokat, hanem még súlyosbítja is a helyzetet, például a klímabérlettel kapcsolatos állásfoglalást hetek óta halogatják, miközben a benzinárstopról szinte azonnal döntést tudtak hozni. A magyar kormány egyedülálló módon ebben a helyzetben is az autózást támogatja a közösségi közlekedéssel szemben, az sem számít, hogy a közlekedésben használt kőolaj 70 százaléka Oroszországból érkezik. De nemcsak a klímabérlet nincs még meg, hanem egységes agglomerációs bérletet sem vezettek be, pedig a regionális tarifaközösség hosszú évek óta terítéken van. 12 éve nemhogy nem tesznek a város szétfolyása ellen, hanem még ösztönzik is azt, például a lakástámogatási politikájukkal. Ennek következtében lassan Tárnoktól Monorig, faltól falig épülnek be a Pest megyei települések, mindeközben a szükséges infrastruktúra sem épült ki, ezért most, 2022-ben vízkorlátozást kellett bevezetni 11 településen. Szintén nem tesznek semmit azért, hogy csökkenjenek a felesleges utazások, nincsenek otthoni munkavégzést támogató programok, az agglomerációban sokszor nincsenek helyben olyan szolgáltatások, mint az óvodák, az iskolák, az orvos, a színház vagy éppen a munkahelyek, így aztán csak az ingázás marad. Nincs a lakásbérbeadást jobban szabályozó törvényi háttér, sem a bérlők, sem a bérbeadók nem érzik magukat biztonságban, és semmi nem gátolja az albérletárak elszabadulását sem, így ez is plusz mobilitási igényeket szül.
