Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

652 Nacsa képviselőtársam elmondta, jó minőségben végzi el az egyház a munkáját, csak tegyük hozzá azt is, hogy az egyház több pénzt kap érte, ennek a közfeladatnak az ellátásáért... (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Nem.) - de! -, mint az állami szervezésben a közoktatás megszervezése, és egyáltalán fölmerül az, hogy mi hiányzik ebből a törvényjavaslatból. Ebből a törvényjavaslatból egyértelműen hiányzik a közalkalmazottak inflációkövető béremelése. Ebből a törvényből egyértelműen hiányzik egy olyan bértábla kialakítása, amely valódi életpályát tudna mutatni a pedagógusainknak, és higgye el, államtitkár úr, ezek volnának a fontos döntések. Ha ez az év - és látjuk a számokat - 10 százalék fölötti inflációval fog végigfutni, a következő év pedig azzal a körülbelül 8 százalékos inflációval, amit a Magyar Nemzeti Bank tervez, akkor ezen állami munkavállalók, közalkalmazottak, pedagógusok, rendőrök fizetésének az értéke gyakorlatilag zuhanásba kezd. (13.40) Kérem tisztelettel, a költségvetés megalapozásakor hol van az államért dolgozók megélhetésének a biztosítása? - hogy ők is tudjanak tervezni, hogy tervezhető legyen a saját egyéni életük, egzisztenciájuk. Nem az a kérés, hogy gazdagodjanak meg, ők csak szeretnének 20-án nem számolni, hogy tudok-e venni 27-én még kenyeret. Tisztelt államtitkár úr, ez hiányzik ebből a törvényből. Hiányzik a törvényből a multinacionális cégek bevonása az adózásba. Meg lettek nyitva az adótörvények. Fideszes képviselőtársam néz rám, hogy miről beszélek. Elmagyarázom, tisztelt képviselő úr. Arról beszélek, hogy ma egy multinacionális cég nem vesz részt a magyar adózási rendszerben. Érdemes megnézni - elmondtam már más törvény vitájakor is -, ha megnézi a MOL-nak, a Richternek vagy bármelyik multinacionális cégnek a nyereségadó-fizetési arányát, azt fogja tapasztalni, hogy az Audinál ez 0,9 százalék. Amíg egy munkavállaló 15 százalékot fizet személyi jövedelemadóként a fizetéséből, addig ezek a multinacionális cégek, miután leírták a költségeiket, a nyereség után fizetnek kevesebb mint 1 százalékot. De tudok olyan példát is mondani, például a Richternél, ahol 140 milliárdos nyereség után egy fél budapesti lakás árát fizette be nyereségadóba. Itt nem 9 százalékról beszélünk, képviselőtársaim, hanem 1 meg 0,5 százalékokról beszélünk. (Zsigó Róbert: Extraprofitadót fizet a Richter!) Az extraprofitadóra is ki fogok térni, nagyon jó, hogy mondja. Tehát 1 meg 0,5 százalékokról beszélünk. A helyzet az, hogy ráadásul a MOL-nál - amely tán Magyarország legnagyobb vagy legalábbis az egyik legnagyobb cége - 400 milliárdos nyereség után az az egészen furcsa helyzet állt elő, hogy az adózás előtti nyeresége alacsonyabb, mint az adózás utáni. Tehát miután az adót elszámolta az állammal, azután megnőtt a nyeresége ennek a cégnek. Igen, azt gondolom, ha az állam el akarja látni jó minőségben a feladatát, akkor nem lehet azt megcsinálni, hogy a különböző forgalmi típusú adókon keresztül az állampolgárokkal fizettetjük ki a közös ügyeink teljes költségét. Azt gondolom, hogy az után a nyereséghányad után, amit jellemzően itt termel egy nagy cég, igenis elvárható az, hogy vegyen részt a közteherviselésből. Mi hiányzik még ebből a törvényből? Hiányzik igazándiból a zöldterületek védelme. Mert például a költségvetés szempontjából is meg lehetne alapozni azt, hogy megvédjük a közös értékeinket, a környezeti értékeinket. Csak szeretném jelezni, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, egészen friss hír, hogy Balaton környéki polgármesterek aggódnak rendkívüli módon, mert elkezdett algásodni a Balaton. Szeretném hozzátenni, hogy ez nem véletlenszerűen van, hanem azért van, mert a tó partszakasza szakmai értelemben nincs minőségben kezelve. Be vannak építve, gyakorlatilag ki vannak vágva a nádasaink, és ennek vannak környezeti következményei. De hiányzik ebből a törvényből a szociális ágazatban dolgozók egyszeri 500 ezer forintos fizetése, amit az egészségügyben megkaptak. Szerintem megérdemelnék ezt a szociális ágazatban dolgozók is. Nem fog tudni sem államtitkár úr, sem senki nekem mondani egy értelmezhető érvet, hogy miért nem érdemlik meg ezek a honfitársaink ezt a pénzt. Amikor az adótörvényekről beszélünk, én hiányolnám a magam részéről az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését. Pontosan tudjuk, hogy egy olyan időszakban, amikor az infláció legerősebben az alapvető élelmiszereket sújtja, akkor egészen elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány több mint egynegyedével drágítja meg forgalmi típusú adóval, tehát az áfával az alapvető élelmiszereket. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt hosszasan lehetett volna beszélni főispánról és mindenféle nevetséges vagy nagyon szomorú dologról, és hosszasan lehetett volna arról beszélni, hogy milyen víziót is követ a magyar kormány, amikor a magyar Országgyűlés elé terjeszti a jövő évi költségvetést, de sajnos azt látom, hogy ez a költségvetés a múltba mutat, és inkább leépülést eredményez, mint előrehaladást. Azt gondolom, nem fogom meglepni államtitkár urat azzal, ha azt mondom, hogy a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni sem a megalapozó salátatörvényt, sem a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Momentum soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Varga Szimeon bolgár nemzetiségi