Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
645 De lássuk, mi van e mögött a polgáritörvénykönyv-módosítás mögött, mi a magyarországi helyzet, kit kell megvédeni a nyilvánosságban való megjelenéstől. „Editke, gyere, megpofozgatlak egy kicsit!” - mondta 2017-ben a közpénzekből gazdálkodó Antall József Tudásközpont vezetője egy beosztottjának, miután az privát közösségi médiaoldalával lájkolni merészelte a Momentum Mozgalom egyik bejegyzését. Antall Péter, a vezető, aki ezt mondta, ezt követően kirúgta a munkatárs védelmére siető jogászt, aki szintén a központ alkalmazottja volt, aki később megnyerte a munkajogi pert. Pencz Andrást, a Momentum Mozgalom tagját pedig azért rúgták ki a Budafok-Tétény Önkormányzatból, mert szerepet vállalt a „NOlimpia” kampányban, és bár az alpolgármester, Németh Zoltán azt mondta egy hangfelvétel szerint, hogy kitűnő munkát végzett, az olimpiai rendezésben elfoglalt eltérő álláspontja és az ellenzéki aktivitása miatt ő eltávolításra került az önkormányzat munkavállalói közül. De beszélhetünk itt idősebb Fekete-Győr Andrásról is, aki a Momentum Mozgalom frakcióvezetőjének édesapja, és egy évvel fia politikai szerepvállalása után eltávolításra került az Országos Betétbiztosítási Alap éléről, mielőtt még a megbízatása lejárt volna. Jól látszik ezek alapján a példák alapján is, amelyek csak kiragadott példák, hogy Magyarországon nem a miniszterelnök és a köztársasági elnök rendezvényein megjelenőknek van oka tartani a nyilvánosságtól, sokkal inkább azoknak van joguk félni és a retorziók miatt aggódni, akik az ellenzéki véleményüket felvállalják. Mégis, a kormány ezzel a rendelkezéssel, amit belebújtatott ebbe a salátatörvénybe, a kormány titokzatos barátait védené meg, ők kérhetnék azt, hogy kisatírozzák őket a képeken. Miközben az ellenzéki gyűléseken megjelenőkre ez a szabályozás nem vonatkozna, tehát ők nem kérhetnék azt, hogy adott esetben megóvják őket a különböző retorzióktól, attól, hogy nyilvánosságra kerüljön az arcuk. Pedig, ha valakinek van félnivalója, akkor ők azok, elsősorban a kistelepülési környezetben nagyon sok történetet hallani azokról az esetekről, amikor helyi kormánypárti polgármesterek odaküldik az embereiket ellenzéki rendezvényekre lefotózni azt, hogy kik vesznek részt ezeken a rendezvényeken, kik vesznek részt az ellenzéki előválasztáson, majd ennek a fényképnek akár következménye is van közmunka vagy munkavállalás területén. Ezeknek az embereknek, akik ilyen környezetben élnek, és felvállalják az ellenzéki véleményüket, tényleg van okuk és félnivalójuk a falusi Döbrögik haragjától. Rájuk mégsem vonatkozik ez a szabályozás, kizárólag a kormánypárti rendezvényeken a miniszterelnök és a köztársasági elnök mögött, előtt, közvetlen közelében megjelenő emberek kérhetik azt, hogy felismerhetetlenné tegyék őket a sajtóban. Hogy is van ez tehát? Kinek szolgál és kit véd ez a polgáritörvénykönyv-módosítás? Az a cél, hogy Mé-száros Lőrinc vagy Tiborcz István most már nyilvánosságtól háborítatlanul ülhessen ott a kormányfő jobbján? Vagy az a cél, hogy ezentúl Nikola Gruevszki, a kormány korrupt macedón védence vagy esetleg Szergej Nariskin orosz kémfőnök magyar állampolgárságot kapott családja is beülhessen a VIP-páholyokba? Esetleg Polt Péter vagy Domokos László vagy a papíron független többi intézmény vezetője is szabadon csápolhasson Orbán Viktor nagygyűlésein? Ez a javaslat igazságtalan és elfogadhatatlan, mert azokat védi, akiknek nincsen szükségük védelemre a kétharmados Fidesz-hatalom árnyékában, azokat pedig nem védi, akiknek valóban szükségük lenne a védelemre, akik kistelepülési, kormánypárti túlsúlyú közegekben felvállalják az ellenzéki véleményüket. Egy rossz emlékű példa is eszembe jutott ennek kapcsán. Utoljára Joszif Sztálin mellől tűntek el a fényképekről emberek. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon rossz emlékű példája a történelemnek, nem hiszem, hogy Magyarországot ebbe az irányba kellene lökni. A másik ilyen példa, ami szintén belekerült ebbe a salátatörvénybe, itt van a törvényben a budapesti három fontos tér államosítása is; a Vörösmarty térről, a Széchenyi térről és a Podmaniczky térről van szó, aki nem olvasta volna ezt a szakaszt. Ez megint egy olyan dolog, ami nem nevezhető a költségvetés megalapozásának, hiszen ez nem érinti a központi költségvetést. Ha azt megnézzük, hogy ez miről szól: nyilvánvalóan az ellenzéki vezetésű főváros további kirablásáról, arról, hogy lehetőségeket, eszközöket vesznek el a Karácsony Gergely vezette fővárostól, és a magánérdekeket a közérdekek fölé helyezik. Gondolok itt elsősorban Tiborcz Istvánnak a szállodafejlesztési projektjére a Vörösmarty téren. Nem beszélve arról, hogy ez az államosítás, ami ellentételezés nélkül történik meg, alkotmányellenes is lehet korábbi alkotmánybírósági döntések alapján. És szintén nagyon rossz emlékű történéseket juttat az eszünkbe: utoljára a kommunisták államosítottak ellentételezés nélkül a második világháború után gyárakat, vállalkozásokat, iskolákat. Azt gondolom, ideje, hogy ne a rossz emlékű időszakára hajazzunk a történelemnek, ne a történelem rossz lapjaira hivatkozzunk példaként, hanem a jövőbe nézzünk, és ennek kapcsán ezeket a salátatörvénybe rejtett módosításokat elfogadhatatlannak kell neveznünk, és emiatt a Momentum Mozgalom nem támogatja ezt a salátatörvényt, függetlenül attól, hogy vannak támogatható elemei, de a kormány lehetetlenné tette ezekkel a kis aknákkal, amelyeket elhelyezett a törvényben, ennek a teljes csomagnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Most Vajda Zoltán képviselő úr következik, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót, parancsoljon! VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
