Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

636 nyomon követése, ezért kiemelten fontos az adatszolgáltatás alapjául szolgáló rögzítési kötelezettség hangsúlyozása az ellenőrzés lehetőségének beépítésével, amellyel tovább fejleszthető a civil szervezetek támogatásának pontos, naprakész, nyomon követhető rendszere. Ennek megfelelően a hazai alapítványok és egyesületek működési támogatásának legjelentősebb forrását, vagyis a Nemzeti Együttműködési Alapot érintő módosító javaslatok a támogatási és beszámolási eljárások egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét, a szervezetek számára nyújtott szakmai segítségnyújtás minőségi fejlesztését, a civil szervezetek számára térítésmentes szakmai támogatást nyújtó civil közösségi szolgáltató központok jelenleg is sokoldalú tevékenységének további bővítését és a határon túli pályázók önálló pályázási feltételeinek könnyítését szolgálják. A civil közösségi szolgáltató központok tevékenységének, szakmai munkájának ellenőrzési tapasztalatai, felülvizsgálata alapján a módosítással a civil központok feladatainak bővítésére kerül sor. Tisztelt Képviselők! Ahogy azt már korábban is említettem, a munkahelyek védelme és a minél szélesebb körű foglalkoztatás elősegítése közös, kiemelt gazdasági érdekünk. Többek között ehhez kapcsolódik a javaslat azon rendelkezése is, amely a központi költségvetés Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére vállalható, költségvetési éven túli fizetési kötelezettségének mértékét módosítja. Mindez segíti az államháztartás pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérését és a központi költségvetésen keresztül adható, foglalkoztatási célú támogatások hatékony felhasználását. Az állami foglalkoztatási szerv által nyújtható, foglalkoztatást elősegítő támogatások és szolgáltatások szabályrendszere 2021-ben megváltozott. Az új szabályozás alapján az állást keresők részére álláskeresési ösztönző juttatás is nyújtható. E juttatás célja - funkcióját tekintve - a megélheti támogatás biztosítása az állást kereső részére arra az időszakra, amelyben a foglalkoztatása elősegítése érdekében képzésben vagy szolgáltatásban részesül. Az álláskeresést ösztönző juttatás járulék- és adóügyi kérdéseit áttekintve megállapítható, hogy járulékszempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak az álláskeresést ösztönző juttatásra, mint a keresetpótló juttatásra. Nincs azonban ez így a személyi jövedelemadó esetén, az álláskeresést ösztönző juttatás ugyanis jelenleg nem minősül bérnek, így e juttatás esetén a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, valamint a 25 év alatti fiatalok kedvezményét sem lehet érvényesíteni. Az álláskeresést ösztönző juttatásra vonatkozó rendelkezések megállapítása során a szándék nem az volt, hogy amennyiben a jogosultság feltételei fennállnak, akkor az állást kereső a szolgáltatás és a képzés időszaka alatt kapott juttatása okán ne tudja érvényesíteni mindazt az adókedvezményt, amely a keresetpótló juttatás esetén érvényesíthető. Ezért szükségessé vált a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon módosítása is, amely bérként nevesíti az álláskeresést ösztönző juttatást. A módosítás azt eredményezi, hogy a jogosultság fennállása esetén az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülők tekintetében a családi adókedvezmény, a személyi kedvezmény és az első házasok kedvezményén kívül a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, valamint a 25 év alatti fiatalok kedvezménye is érvényesíthetővé válik az adóelőleg megállapításakor. Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal közvetlenül vagy közvetve egységet alkot. Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi költségvetés felelős és hatékony végrehajtásának keretét kívánják érdemben erősíteni az állami források felhasználásának szabályait szem előtt tartva. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd később támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Szűcs Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Hosszú évek óta a kormány idén is tavasszal nyújtotta be a jövő évi költségvetést, amelynek az általános vitáján már túl vagyunk. Az előttünk fekvő, a 2023. évi központi költségvetést megalapozó törvényjavaslat összességében 79 jogszabályt módosít. Az indítvány legfontosabb célja a jogharmonizáció, annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtásuk zökkenőmentes legyen. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslatnak néhány kiemelt, általam, általunk fontosnak tartott pontját. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása kiegészíti a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozást azzal, hogy a helyi adókból származó bevételt legfeljebb 17 százalékának erejéig fordíthatja a megyei önkormányzat saját beruházásaira. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása 2023. január 1-jétől törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett mértékeit, adótételeit. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása a belső tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok