Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
583 kapcsolatban, miért nem tettek panaszt. Miért nem fordultak a bírósághoz, kérem szépen? Nyilvánvalóan azért, mert ezt a jelzőt kitalálták, azt hitték, hogy ez majd segít önöknek kitörni, abból a kátyúból kikecmeregni, ahova április 3-án kerültek, de rossz hírem van, a jelek szerint a kormány törvénytelenezése nem segít önökön. A legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy nemhogy új szavazókat nem szereztek, tisztelt Ház, hanem megtartani sem tudták az április 3-án még megvolt szavazóikat. (20.00) Ezért a 4. §-sal kezdtem én a hozzászólásomat, amely a megfigyelők jogosultságait szabályozza, és gyakorlatilag a jövőre nézve is teljes szabadságot ad. Tessenek idecsődíteni bárkit, bármennyi megfigyelőt, mi örülünk neki, mert mindez minket erősít - tetszik érteni? A negyedik kétharmad után mondom ezt az igen tisztelt DK-s képviselőtársnak, aki ma nyilván reagál minderre. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, összhangban azzal az állásponttal, amit a Nemzeti Választási Iroda elnöke itt az alakuló ülésen a beszámolójában kifejtett, és amit részletesen idézett már államtitkár úr, viszonylag kisebb jelentőségű - hát, persze a választójogban minden részletszabály nagy jelentőségű, hiszen az egyik legkényesebb része az alkotmányos berendezkedésnek, az alkotmányjognak a választási joganyag -, de mégis azt kell mondanunk, hogy túlnyomórészt technikai jellegű módosításokat tartalmaz. Ennek az az egyszerű oka, hogy az élet mindig hoz elő új problémákat. Soha nem volt még olyan, hogy egy országos népszavazást és egy országgyűlési választást egy időben bonyolítottunk le, és ez óhatatlanul számos olyan kérdést hozott a felszínre, amelyeknek a megoldása összhangban a választási szervekkel, a kormány mint előterjesztő szerint is fontos, és nekünk mint országgyűlési képviselőknek, az a kötelességünk, hogy megvizsgálva ezeket a pontosító, cizelláló értelmező szabályokat, segítsünk a joganyag tökéletesítésében. Mégis van egy olyan szabály, amivel kapcsolatban hosszasabban szeretnék szólni. Ugye, emlékeznek rá, hogy Marosvásárhely közelében találtak feltűnően érdekesen, provokatív módon elhelyezett, félig megsemmisült levélszavazatokat, amelyek meg voltak égetve, de csak annyira, hogy jól lehessen azért látni, hogy abban a zsákban bizony kizárólag az ellenzéki pártokra leadott levélszavazatok voltak, mert hát így lehetett azt a látszatot kelteni, hogy valakik összegyűjtötték - ki tudja, milyen módon, mert hát ez egy nagy kérdés, hogy lezárt borítékból hogyan nyerték volna ki ezeket - az ellenzékre leadott szavazatokat, és azt megsemmisítve megakadályozták, hogy az beszámolódjon a választási végeredménybe. Érdekes, hogy igen hasonló jelenség volt megfigyelhető négy évvel ezelőtt is, ugyanígy találtak levélszavazatokat, érdekes módon a mostani feltalálási helynek a közvetlen közelében. Annak, aki elárulja majd, hogy vajon melyik közismert, szélsőliberális, baloldali újságírónőnek a lakásához van közel mind a két helyszín, annak majd egy üveg jó bort szívesen biztosítok. Nos, teljesen világos, hogy ez egy provokáció volt, arra igyekeztek felhasználni azonnal, egy emberként ráugorva a témára az ellenzéki pártok, hogy az összes, határon túl leadott levélszavazat megsemmisítését követeljék. Nyilvánvaló, a Választási Bizottság megkísérelte tisztázni a tényállást, nagyon sokan, többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is elmondta ezzel kapcsolatos álláspontját. Elég volt a tényeket egymás mellé rakni, hogy a durva, aljas csalási kísérlet és provokáció lelepleződjék. Tehát sajnos a Kúria két döntésében is megállapította, hogy a magyar választási szerveknek, így az Országos Választási Bizottságnak sincs hatásköre a Románia területén elkövetett, a választás rendjét sérteni látszó cselekmény, rendellenesség kivizsgálására. Így tehát soha nem fogjuk megtudni, hogy ki égette meg ezeket a szavazólapokat, hogyan szerezte be, és milyen szándékkal helyezte el, mert hiányzott az a szabály, ami most bekerül a törvényjavaslat és a törvénynek is egyben az 1. §-ába, amikor is azt mondja, hogy e törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül. Tehát a jogalkalmazásnak a területi hatályát tulajdonképpen a Föld bármely pontjára kiterjeszti, és az a rossz hírem van annak a személynek vagy azoknak a személyeknek a számára, akik esetleg harmadjára is megpróbálnák, netán pont megint ugyanazon a környéken, ugyanolyan módon a választási csalás látszatát kelteni, és elhitelteleníteni a határon túli magyarok szavazatait és annak megsemmisítését kérni, hogy nem fog immár menni, mert a magyar szerveknek és a magyar bíróságoknak meglesz a lehetősége az ilyen törekvések kivizsgálására. Én egyébként megértem, hogy nagyon-nagyon fájdalmas a DK-nak, az MSZP-nek és a kapcsolt részeiknek az a választási eredmény, amely az elcsatolt területeken élő magyar állampolgárok levélben leadott szavazataiban megnyilvánul. De kérem, hogy ne a tükörre haragudjanak, gondoljanak vissza 2004. december 5-ére, és tudják, a székelyeket különösebben nem érdekli az, hogy hol, milyen zsákban milyen lapokat tetszik találni. A lényeg az (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az idő lejártát) - köszönöm szépen a figyelmeztetést, elnök úr -, hogy ők tudják, hová kell tenni a voksot. Államtitkár úr ismertette a törvényjavaslat többi rendelkezését, én azokra nem akarok kitérni, de amit elmondtam vezérszónoklatként, azt fontosnak tartottam közölni. Támogatom a törvényjavaslatot, és kérem, hogy az Országgyűlés is támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
