Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! A tisztelt Ház számára az éppen most kezdődött országgyűlési ciklusban benyújtott több tu...
551 Simicskó István, KDNP, Kocsis Máté, Fidesz, Németh Zsolt, Fidesz, Hörcsik Richárd, Fidesz és Nacsa Lőrinc, KDNP, képviselők által benyújtott előterjesztés H/364. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, képviselő úr, itt a pulpituson. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! A tisztelt Ház számára az éppen most kezdődött országgyűlési ciklusban benyújtott több tucat határozati javaslat közül a most tárgyalt, előttünk fekvő iromány, úgy hiszem, hogy kiemelt jelentőségű, hiszen azon javaslatok közé tartozik, amelyek nagymértékben meghatározzák Magyarország helyzetét az elkövetkező években. Miben is foglalható össze tehát röviden a javaslat lényege? (16.30) A címben tömören megfogalmazottak szerint tehát az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az európai országokkal közös, jobbító célú törekvés, vagyis az Európai Unió keretei közötti együttműködés milyen formát öltsön a jövőben. Azt is mondhatnám, hogy egyfajta XXI. századi 12 pont ez a határozati javaslat, vagyis „Mit kíván a magyar nemzet?”. Úgy hiszem, nem is akkora túlzás ilyen hasonlattal élni, hiszen Magyarország polgárai széles körben nyilvánították ki a véleményüket a határozati javaslat által felölelt kérdésben, és így a tisztelt Ház ennek egyfajta megerősítését adja most. Az Országgyűlés egyúttal a polgárok álláspontjának képviseletére kéri fel a kormányt, vagyis jelen esetben tehát a népakarat érvényesülésének is a garanciája ez a javaslat. Az első kérdés, tisztelt képviselőtársaim, amit most meg kell válaszolnunk, hogy miért éppen most kerül erre sor, mi indokolja a javaslat időzítését. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindenki előtt közismert, hogy az Európai Unió intézményei konferenciát kezdeményeztek Európa jövőjéről, és egy közel egyévnyi tárgyalást követően ez az eseménysorozat 2022. május 9-én ért véget. Egyik szemem sír, hiszen a konferencia egyfajta zsákutcának bizonyult, ugyanakkor mégis megtiszteltetés számomra, hogy az Országgyűlés négyfős delegációját vezettem a konferencián. Ezúton is szeretném megköszönni Tessely Zoltánnak és Balczó Zoltánnak, az Európai Ügyek Bizottsága alelnökeinek, valamint Juhász Hajnalka bizottsági tagnak az aktív közreműködését. Köszönöm. Miért is hát ez a kettős érzés? Tisztelt Képviselőtársaim! A folyamat elején még mi is azt érzékeltük, hogy ez az eseménysorozat egy páratlan lehetőség, kezdeményezés az Európai Unió történetében, és talán naivan úgy gondoltuk, hogy a civilek, a polgárok véleményének megismerését szolgálja ez az egyéves folyamat. Azonban, ahogy telt az idő, hamarosan be kellett látnunk, hogy a parttalan mederben zajló konferenciának valójában nem volt igazi küldetése, így közel sem lehet a húsz évvel ezelőtti konvent méltó utóda. A szervezettség, a koncepció és az irányítás most hiányzott, s a tanácskozássorozat leginkább egy látványos show-ként jellemezhető, amely mindennek ellenére a szélesebb európai közvélemény előtt sajnos visszhang nélkül maradt. A strasbourgi záróünnepségen az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács elnöke 49 általános javaslatot és 326 konkrét, egyedi intézkedési javaslatot tartalmazó záró jelentést vehetett át a konferencia résztvevőitől, tehát impozáns számok. Azonban mint kiderült, a tanácskozáson az Unió mélyítésére, birodalomépítésre, a szorosabb integrációra törekvő álláspontok kaptak nagyobb teret. Az elmúlt egy év alatt például az egyik legfontosabb kérdéssé vált az Európai Parlament jogalkotás-kezdeményezési joga, az európai választásokon a csúcsjelölti, a Spitzenkandidat-rendszer bevezetése vagy éppen a minősített többségi döntéshozatalra való áttérés. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a helyzetet, a kiváltott értetlenséget talán csak a manapság divatos képi megjelenítéssel lehet igazán jól megérteni. Képzeljük magunk elé a Ponyvaregény című klasszikus film jelenetét, amelyben John Travolta keresi a kaputelefont. És valóban, tisztelt képviselőtársaim, tényleg ezek lennének most a legfontosabb kérdések Európában, amikor Európa új korszakba, a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett? Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy nincs más lehetőségünk nekünk, Országgyűlésnek, mint hogy testületként emeljük fel a hangunkat a számunkra veszélyt jelentő kezdeményezések ellen, ahogy ezt korábban is megtettük. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 2020 júliusában a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozatban felhívtuk a kormányt, hogy az Európai Tanácsban - idézem - a „Következő nemzedék EU” eszköze és a többéves pénzügyi keret elfogadása során képviselje az egyenlő elbánás elvét, az azonos helyzetben lévő, illetve a szegényebb tagállamok érdekei védelmében. Most, tisztelt képviselőtársaim, az Európa jövőjéről szóló konferencia után úgy vélem, hogy nagyon is időszerű az Unió és a tagállamok jövőjéről szóló közös gondolkodás, hiszen a tévútra jutott eseménysorozat ellenére az európai polgárok nemcsak Magyarországon, hanem a többi tagországban is joggal várják, hogy az általuk megfogalmazott elképzelések, természetesen kellő megfontolások után, legalább részben belekerüljenek az uniós szerződésekbe. Annál inkább igaz ez a magyar polgárok esetében, hiszen mi az európai átlagot messze meghaladó szerepvállalással vettünk részt a rendezvényeken. Tisztelt Képviselőtársaim! Arra a kérdésre, ami ma felvetődik Európa-szerte, hogy merre is tartson Európa, a tagállamok és az uniós intézmények rendkívül eltérő válaszokat adnak. Jelenleg ugye, tudjuk azt, hogy a
