Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

525 jelentősége van, amikor azt mondjuk, hogy az egyik legrégebbi jogfolytonos államisággal rendelkezik Magyarország, akkor van egy hivatkozási alapunk: például ezer évvel ezelőtt indult el az a közigazgatási rend, aminek a lényegét a vármegyék jelentették, és ma is visszatérünk erre az elnevezésre. Én ennek személy szerint nagyon örülök, de azt gondolom, hogy éppúgy meg fog vele békélni a magyar politikai közélet és a magyar választópolgár, mint ahogy megbékéltek a táblabírósággal meg a járással meg a Kúriával meg az egyéb ilyen elnevezésekkel. Tehát azt gondolom, hogy olyan nagy probléma nem lesz ezzel. Az előttem szólókhoz hasonlóan én a főispán elnevezést is támogatom azzal az apró megjegyzéssel, hogy ez még egyszerűsít is a dolgon egyébként, mert van kormányhivatal-vezető, kormányhivatali megbízott, kormánymegbízott, itt az elnevezésekben van némi zavar. A főispán legalább egy definit, világos fogalom, az is egy igen régi magyar elnevezésre utal vissza, ami ráadásul átment más szomszédos államok szervezetének az elnevezésébe is, az ispán-zsupán megfelelés közismert. Éppen ezért a főispán mint elnevezés egyszerűsíti is a helyzetet, azt gondolom, hogy ez is megint, miután semmilyen más változással nem jár, ez inkább ízlésbeli kérdés. „De gustibus non est disputandum”, úgyhogy ilyen értelemben én csak annyit szeretnék mondani, hogy nekem mind a kettő tetszik, támogatom is ezért előterjesztőként, de elfogadom, ha valakinek nem tetszik. Olyan, mondom, ízlésbeli jelentősége van. Az más kérdés, ha valaki eszmei alapon nem akar semmifajta kapcsolatot teremteni a magyar ezeréves államisággal és a jelen államigazgatási és közigazgatási renddel, az egy tartalmi probléma, de az nem ennek a vitának tárgya, mert most itt ezt a kérdést ez nem érinti. Az alaptörvény-módosítás második fő tartalmi eleme sokkal érdekesebb szerintem és lényegesebb, ez a választások időpontjának a megváltoztatása, hiszen egy demokratikus berendezkedésnek a legfontosabb eljárása egészen biztosan a demokratikus választások. A demokratikus választásokat pedig alapvetően a választás rendje, a lebonyolítás mikéntje és az ideje határozza meg. Tehát azt gondolom, hogy ez egy kulcskérdés, és csak szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy volt már egyébként arra példa, hogy az eredetileg kialakult választási rendet és időpontokat megváltoztattuk. 1994-ben a szocialista-szabad demokrata kormányzat alkotmányozó erővel, kétharmaddal bírt a parlamentben, és akkor is az volt a szabályozás, hogy az önkormányzati választásokat októberben kell tartani. Igen ám, de a szabad demokrata-szocialista koalíció nem tudott megegyezni a választás lebonyolításának sem a rendjében, sem az idejében, és ezért - figyelem, kedves baloldali képviselők, akik a jogállamiságra meg az elvekre rendkívül érzékenyek! - a szocialista-szabad demokrata kormányzat elhalasztotta a választásokat. Meghosszabbította, mert alkotmányozó erővel bírtak, a lejáró önkormányzati mandátumok idejét, és decemberben volt a választás; decemberben azért, mert nem tudtak elkészülni időben a választási törvénnyel. Tehát nemhogy a mandátum lejárata előtt egy hónappal módosították volna a törvényt, hanem a mandátum lejárta után kettő hónappal módosították a törvényt. Tessenek ezt majd figyelni akkor, amikor valaki a választási törvények módosításának az elvileg helyes rendjére hivatkozik. Megjegyzem, alapvető változtatásokat hajtottak végre, tehát nemcsak az időpontot tolták el több mint két hónappal, hanem akkor hozták be az egyfordulós önkormányzati választást. Tehát a magyar választási rendben az egyfordulós rendszer mint újítás, mint innováció, az a szocialista-szabad demokrata kormányokhoz kötődött az önkormányzati választási rendben. Mi egyébként ezt az innovációt vettük pusztán át. Egyébként akkor is figyeltem az érveket, hogy - hogy, hogy nem - amikor az egyfordulós választási rendszert bírálja a baloldal, akkor teljes egészében megfeledkezik arról, hogy mik voltak az egyfordulós választási rendszer érvei akkor, amikor ugyanezt ők csinálták. És természetesen akkor jött be a közvetlenül választott polgármester intézménye is, ami megint egy alapvető módosítás egyébként a korábbi önkormányzati választási rendszerhez képest. Itt most messze-messze nem erről van szó, hanem arról, hogy először is napnál világosabb volt mindenki számára, hogy helyes, ha egy demokráciában, pontosabban, módosítok: néhányan belátták, mások nem, hogy helyes, ha egy demokráciában nem négyévente egy fél éven belül egyszer kérdezik meg vagy kétszer egy fél éven belül a választókat arról, hogy mi a véleményük a politikai elitről, a kormány munkájáról, a pártok munkájáról, a parlamentről, az önkormányzatokról, hanem ezt valahogy eltoljuk, és egyfajta időközi választást vezetünk be, ami egyébként számos demokráciában teljesen elfogadott intézmény. (Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ebből a megfontolásból módosítottuk mi az első lehetséges alkalommal az önkormányzati választás rendjét úgy, hogy létrejött az a szituáció, hogy nem egy évben van a parlamenti választás és az önkormányzati választás, hanem el van tolva egymáshoz képest, mert a parlamenti ciklus négyéves, az önkormányzati öt, mert például 2014 volt az utolsó év, ami a régi rend szerint egyben tartotta meg egy fél év eltolással a parlamenti és az önkormányzati választásokat, de már ’18-ban parlamenti választás, ’19-ben önkormányzati választás volt, és egyébként kiszámítható, hogy csak viszonylag ritkán esik egybe ebben a rendszerben, hogy így eltoltuk a hivatali ciklus idejét, egy évben az önkormányzati és a parlamenti választás. Lehetett volna mást is választani, például ha azt mondjuk, hogy az önkormányzatoknak szintén négyéves a ciklusa, de mindig a parlamenti választás felező idejébe esik, ez egy értelmes vita és felvetés volt. Ami számunkra lényeges volt, hogy hozzuk be - ha már ilyen barnainges diktatúrát csinálunk meg ilyen rettenetes elnyomást meg önkényuralmi rendszert - azt a rendszert, hogy ha lehet, akkor értelmes ütemben kérdezzük meg a választókat arról, hogy mi a véleményük az ország