Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat együtt... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:

500 mondunk, bármikor is kétharmaddal, szavazógépként, gondolkodás nélkül leszavazzák minden javaslatunkat és minden észrevételünket, ez a javaslat mégiscsak azt mutatja, hogy az ellenzék parlamenti jelenléte, parlamenti munkája zavarja önöket. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még nehezebbé tegyék az ellenzéki parlamenti munkát, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még inkább akadályozzák azt, hogy az ellenzék a rá szavazó választók véleményét és az ország hitünk szerinti érdekét képviselje itt a parlamentben. Eddig is, ezután is semmibe veszik mindazokat a választókat, akik nem önökre szavaznak, hozzáteszem: a saját választóikat is folyamatosan becsapják. Miről szól tehát ez a javaslat? Először is arról, hogy immár a látszatát is feladják annak, hogy Magyarországon léteznek független intézmények, hiszen 30 év alatt kialakult gyakorlat volt az, hogy a parlamentben a különböző ilyen testületekbe, például a Médiatanácsba, a közszolgálati kuratóriumba, az Állami Számvevőszékbe vagy az Alkotmánybíróságba egy éppen aktuális öt-, hat-, hét-, nyolcpárti, tehát az összes frakció képviselőiből álló bizottság tett javaslatot. Kétségtelen, 2010 óta ez már csak formaság, mert önök minden alkalommal az ellenzéki véleményeket lesöpörve tesznek javaslatot ezeknek a testületeknek a tagságára és vezetésére, fütyülnek arra, hogy egyébként mit képvisel ebben az ellenzék, és fütyülnek arra is, hogy ezek olyan posztok, amelyek esetében célszerű lenne, hogyha kompromisszumra lehetne jutni, célszerű lenne, hogyha konszenzusos jelölteket lehetne előterjeszteni. Most tiszteletreméltóan őszinte gesztussal véget vetnek ennek a típusú egyeztetési kényszernek, és lényegében már meg sem kívánják hallgatni ebben az ügyben az ellenzéket. (11.20) Bizottságok elé viszik ezt az ügyet, az önök többségével, tehát kormánypárti többséggel működő bizottságokhoz helyezik a jelölési jogot, ahol pontosan az fog történni, ami most a költségvetési módosítók esetében történik, hogy gondolkodás nélkül leszavaznak minden ellenzéki javaslatot. Legyen világos: ez a javaslat nyílt beismerése annak, hogy a közszolgálati kuratórium, az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság vagy a Médiatanács nem független intézmények, ezek a Fidesz, a kormányoldal politikai függvényei. Ezt eddig is tudtuk, még egyszer mondom (Kocsis Máté: De ez hogy jön ki? Ezt hol olvastad, Gergő?), hálás vagyok azért, hogy erről most már őszintén beszélnek (Kocsis Máté: Hol olvastad? - Az elnök csenget.), és eljárásjogilag is ezt keresztülvezetik. Még egy szép példát szeretnék mondani arra, hogy hogyan működik önök szerint a demokrácia. (Zsigó Róbert: Még egyet nem mondtál!) Ez pedig az, hogy innentől kezdve már a képviselők üléshelyének meghatározása is a házelnök joga lesz. Ez is korábban úgy működött, hogy konszenzusra törekedtünk, 2010 előtt konszenzust értünk el, 2010 után önök ezt erőből keresztülnyomták ugyan, de mégiscsak legalább volt egy látszata annak, hogy egyetértésre törekszünk. De erről most már szó nincs, majd a házelnök úr eldönti, hogy ki hol ül, kinek mi a helye, ahogy ezt kell, szépen, demokratikusan. Hasonló a helyzet a képviselőcsoportok tagságával és az átülés lehetőségével is. Tisztelt képviselőtársaim, ezek a szabályok is olyanok, hogy önöknek van valamilyen koncepciója, hogy éppen mi az előnyös a Fidesznek és persze a KDNP-nek, és ezt egyszerűen egyoldalúan átvezetik. Egy évvel vagy két-három évvel ezelőtt azt tartották helyesnek, hogy nem lehet képviselőcsoportot váltani, aki valamilyen okból ki akar ülni a képviselőcsoportból, az menjen büntibe a függetlenek közé, most meg éppen azt látják érdeküknek, ha át lehet ülni a képviselőcsoportok között. Fogalmam sincs, hogy miért egyébként, mert nem tudok ilyen szándékról, de lehet, hogy önök már többet tudnak, mint én. Most akkor visszaírják és visszacsinálják ezt a szabályt. Ebben nem az a lényeges őszintén szólva, hogy mi a helyes, nem az a lényeges ebben a dologban, hogy elvi szempontból mi a helyes, inkább így mondanám, hanem az, hogy ezek tipikusan olyan szabályok, amelyeket egy demokratikusan működő parlamentben konszenzussal, megegyezéssel próbálnak kialakítani. Mert elvileg a parlamentben azonos jogokkal rendelkeznek az ellenzéki képviselők is, mert ők is a saját választóikat képviselik, de önök ezt 2010 óta nem tudják elfogadni. Nem tudják elfogadni azt, hogy minden manipuláció, minden propaganda és minden megszorítás és ellenzéket érő retorzió és minden büntetés ellenére vannak ebben a parlamentben ellenzéki képviselők is, akik időnként nem értenek egyet önökkel. Elértünk ennek a törvényjavaslatnak a lényegéhez, mert persze a többi csak afféle szépségtapasz. Mi ennek a törvényjavaslatnak a lényege? A vagyonnyilatkozati rendszer megszüntetése. Lehet itt persze az Európai Parlamentre hivatkozni, csak az a helyzet, drága képviselőtársaim, hogy az Európai Parlamentben nincs vagyonnyilatkozati rendszer, az Európai Parlamentben pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot tesznek a képviselők. Hogy helyes-e az, hogy nincs vagyonnyilatkozati rendszer az Európai Parlamentben, ezt érdemes vitatni (Nacsa Lőrinc: Miért nem kritizáltad?), számosan vitatják is egyébként, köztük az ellenzéki európai parlamenti képviselők is, és mondják, hogy szigorúbb szabályozásra lenne szükség ott is. De önök ebben nem előre lépnek, hanem visszalépnek. Önök abba az irányba haladnak, hogy ne legyen vagyonnyilatkozati rendszer. Legyen világos: önök nem kívánnak elszámolni a vagyonukkal, nem kívánják kiteríteni a kártyákat. Pedig a vagyonnyilatkozat egy fontos eszköz lenne, ha megfelelő módon élnének vele, mert ez tenné lehetővé, hogy látható legyen, ki az, akinek szőlők, találmányok, ingatlanok tűnnek fel váratlanul a vagyonában. Bármennyire is