Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 24. péntek - 16. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz):
360 mert már többedik ciklus óta vagyok a költségvetési viták résztvevője és hallgatója, másrészt az én emlékezetem több oknál fogva kiterjed a 2010 előtti kormányok, hát, kevésbé dicső költségvetési vitáira és hőstetteire, engedjenek már meg néhány gondolatot nekem, mert az emberben mégiscsak, ha más nem, akkor az igazságérzete feltámad, és amikor a baloldali padsorokban magabiztos és a múltat végképp eltörölni akaró, mármint a saját múltjukat végképp eltörölni akaró képviselőtársaim, akik egyébként cinkosai, sőt kollaboránsai voltak a 2010 előtti, valóban megszorító költségvetési törvények elfogadásának, akkor példátlan hazugsággal állnak fel, és Orbán-csomagoznak meg megszorító intézkedésekről beszélnek egy olyan költségvetés tárgyalásakor, amikor az első és legfontosabb cél a magyar emberek biztonsága, amikor az első és legfontosabb cél a magyar családok biztonsága, amikor az első és legfontosabb cél, hogy a magyar gyermekek, a magyar családok továbbra is biztonságban érezzék magukat. Berki képviselőtársamnak és Gurmai képviselőtársamnak is - bár jelen pillanatban egyikőjük sincs a teremben (Az elnök jelzi, hogy Berki Sándor a jegyzői helyén ül.) - néhány számot, csak a tények kedvéért, mert, hát, a tényekkel vitázni egy kicsit nehezebb, bár emlékszünk arra is 2010 előttről, hogy a tények ugyan makacs dolgok, de ennek ellenére a baloldali kormányokat nem szokták érdekelni. Nézzük csak meg! 2002 és 2010 között a gazdasági növekedés nem növekedés volt, mert annak az előjele negatív, mínusz 6,6 százalék volt, most pedig, 2010 és 2022 között plusz 7,1 százalék, miközben volt egy pandémia, melynek okán szintén voltak olyan gazdasági hatások, amelyeket egyébként... Én bátran mondom, én egy olyan térségből érkezem, ahol 2008-09-ben százasával bocsátották el napról napra az embereket a cégek és a vállalatok, most pedig a pandémia alatt sikerült megőrizni a munkahelyeket, tehát a mínusz 6,6-tal szemben gazdasági növekedésben most egy plusz 7,1-es gazdasági növekedés utáni időszakban vagyunk. A munkanélküliségi rátára érdemes, én látom baloldali képviselőtársaim arcán a mosolyt, de talán jó emlékezni, mert elfelejtik sokan, hogy egy 12 százalék körüli, konkrétan 11,7 százalékos munkanélküliségi rátával vette át a kormány 2010-ben az ország rendezésének a feladatát, a munkanélküliségi ráta ma 3,6 százalék; nyilván egyenlőtlen az ország különböző helyein, de ha jól figyelik a kormányzati teljesítményt, akkor látják azt is, hogy az ország minden területére kiterjedő befektetési és beruházásösztönző politika valósult meg. A foglalkoztatási ráta 2010-ig 56,4 százalék, ma 74,3 százalék. A foglalkoztatottak száma 3,8 millióról 4,7 millióra növekedett, tehát megvan az egymillió munkahely, ezt se felejtsük el, és azt se felejtsük el, hogy ennek a stabil, kiszámítható foglalkoztatásnak is köszönhetően lehetett megtenni mindazokat a családtámogató intézkedéseket, amelyekről Rétvári államtitkár úr itt az iménti felszólalásában adott választ az előző hozzászólásban elmondott, mondjuk úgy, hogy a valóságnak nem igazán megfeleltethető állításokra. A vállalati adóterhelés - mert az sem mindegy, hogy milyen munkáltatói környezetben dolgoznak azok, akik az embereknek munkát adnak - 55 százalékról, a 2010 előtti korszakhoz képest 2010 és ’22 között 32 százalékra csökkent. Az adminisztratív terhek úgyszintén csökkentek. A személyi jövedelemadó úgyszintén csökkent. Emlékeznek rá? 36 százalékos adó volt, most 15 százalékos egykulcsos adó van. A munkáltatói terhek 33,5 százalékról 13-ra csökkentek. A családi adókedvezmények, szemben a Gyurcsány-Bajnai-kormányok adta 12 milliárd forinttal 980 milliárd forintra nőttek. Tehát az elmúlt tíz év politikai és gazdasági teljesítményének is az eredménye az, hogy ma itt egy orosz-ukrán háború mentén a honvédelem, a rezsicsökkentés és a biztonság költségvetését tudjuk tárgyalni, és reménység szerint képviselőtársaim támogatásával elfogadni. Engedjenek meg még néhány dolgot! Én sem tudom kitekintés nélkül hagyni az elmúlt, előttem lévő hozzászólást. Én minden térségi fejlesztést támogatok, hiszen az infrastruktúra fontos. Emlékezzünk már meg arról is itt a vasúti vonalaknak a fejlesztése kapcsán, hogy 2010 előtt az MSZP-kormányok, a Gyurcsány-Bajnaikormányok vasúti szárnyvonalakat szüntettek meg és zártak be! Tehát miről beszélünk, képviselőtársaim? Megszorításokat vizionálnak és Orbán-csomagokról beszélnek, mindeközben pedig a 2023. évi központi költségvetés továbbra is biztosítja a 371,8 milliárd forintot egyébként arra a 13. havi nyugellátásra, amit önök oly elegánsan, hivatkozva a 2008-as pénzügyi válságra, elvontak, és nem adták meg. Továbbra is fókuszban van a családi támogatásoknak a köre, továbbra is fókuszban van a nők családban betöltött szerepének a támogatása és a nők nyugellátásának a támogatása. Emlékszem, március hónapban itt is többen riogattak mindenfélével a „Nők 40” nyugdíj kapcsán, de továbbra is biztosítottak mindazok a támogatási rendszerek, amelyeket a kormány vállalt, de még azon felül is, hiszen már most, 2022 júliusától 3,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és hovatovább egyébként januárig visszamenőleg meg fogják kapni. Úgyhogy, kedves képviselőtársaim, lehet itt a feledés homályába burkolózva a korábbi bűnöket levetkőzni akarni, de azt gondolom, hogy mégiscsak furcsa, de mindenféleképpen disszonáns, baloldali képviselőtársaim, ezt a költségvetést, amelynek fókuszában és célrendszerében mégiscsak a magyar emberek mindenekfeletti biztonsága áll, ilyen jelzőkkel illetni. (9.50) Ha már szót kaptam és köszönettel vettem, akkor engedjék meg, hogy ezt az előttem lévő baloldali hozzászólók számára mégiscsak evidenciává tegyem. Ebből szerintem a legpregnánsabban mutatja a költségvetési
